Kategóriák
archiv család emberek esemény gasztro művészet tánc történelem zene

Sváb-báli emlék, 1996

Klemm Tamás

Szűkös időket élünk, és a hideg tél, a mindennapi gondok és a fásultság elveszi a kedvet a mulatozástól. Így az idei báli szezon például Eleki Svábbál nélkül marad, már ami a téli időszakot illeti.

Sebaj, lesz nyáron Welttreffen, majd akkor bálozunk. Így döntöttek a szervezők, hisz olyankor több vendégre is lehet számítani.

A báli szezon hagyományosan télen van, hisz ilyenkor ráért a nép mulatozni, még a böjt előtt. A nyári bálokat valójában a külföldre elüldözött egykori elekiek kedvéért találták ki, hiszen a nyári szabadságolások idején tudtak a legtöbben hazalátogatni, hogy egy kis időt együtt töltsenek itthon maradt szeretteik körében.

Batyus- avagy Binkelball elnevezéssel is illetik a rendezvényt, mivel alapvetően a fogyasztani kívánt étel-italt a résztvevők vitték magukkal. Ehhez egy nagyobb batyura vagy kosárra volt szükség, amit mindenki elcipelt a mulatságra, aztán esetleg csereberélt a többiekkel (kiváló alkalomként egymás süteményeinek a megkóstolására). A legutóbbi idők Világtalálkozóján jelent meg a büfé intézménye, ahol egy kitelepült vendéglátó vállalkozásnál lehet vásárolni is, főleg innivalót.

Ha már az idei telet ki kell bírjuk buli nélkül, itt egy kis emlék az 1996-os szezonból… A kicsit gyengécske kivitelű meghívóhoz a címlapon remek fénykép társul, a korabeli Edel Nachtigall Tanzgruppe két illusztris tagjával – íme:

Singer Éva és Szabó Zoltán az 1996. február 10-i eleki svábbál meghívóján.
Singer Éva és Szabó Zoltán az 1996. február 10-i eleki svábbál meghívóján. Fotó: Halász Gyula

A részletes programból látszik, hogy nem bízták a véletlenre a szórakozást, hisz a Jeszenszki-zenekar máig a környék egyik legszínvonalasabb mulatós együttese.

Kategóriák
archiv épületek család csoportkép egyház emberek közigazgatás művészet politika történelem

Érdekességek az Országzászló-emlékműről – újra

Klemm Tamás

Timár László egykori eleki, jelenleg Szekszárdon élő olvasónk kedves levelet küldött a napokban, melyben több érdekes családi-történelmi adalék mellett édesanyja elmondása alapján közölte az Országzászló képein szereplő kislányok neveit.

Országzászló-emlékmű 1.
Országzászló-emlékmű 1.

Ezek szerint a képen álló négy díszruhás lányka a következő:

A kép jobb szélén édesanyja, Tihanyi (Tisch) Olga, melette Angyal Ilonka (a korabeli postamester lánya), balról a második egy Szajkó nevű kislány, az iskolaigazgató lánya, akinek a keresztnevét nem tudja Timár úr édesanyja.

Ismét beigazolódott számunkra, hogy hasznos közzétenni a régi fényképeket, hisz enélkül talán soha nem derült volna fény a rajtuk levők kilétére.

Köszönjük az érdekes adatokat Timár Lászlónak és édesanyjának!

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek közigazgatás politika szakma

Az országzászló-emlékmű – képeslappal

A két háború közt egy Országzászló-emlékmű állt a templom mellett, nagyjából azon a helyen, ahol a mostani 1848-as emlékmű áll. A háború után a kommunista hatalom ezt lebontotta, majd később létesült a helyén a mai körbekerített obeliszk.

Országzászló-emlékmű 1.
Országzászló-emlékmű 1.

Amint a képen jól látszik, az emlékmű oldalán Nagy-Magyarország térképe volt látható kereszttel, a bástyától délre egy zászlórúd volt a zászlóval (az első képen bal, a második képen jobb oldalon). A magyar politika meghatározó törekvése volt a Trianoni-békediktátum következményeinek, az ország elvesztett területeinek visszaszerzése, az országot ért igazságtalanságok megtorlása, és ennek szellemében épültek ilyen jellegű emlékművek az országban sok helyen.

A “Zöld Könyvben” írják, hogy a harmincas években egyszer néhány enyhén ittas fiatalember fel akarta akasztani a Mitte in der Fasta ünnepség szellemében a tojáshéj-koszorút az emlékmű mellett álló szökőkút Neptun-szobrának nyakába, és eközben véletlenül lelökték a szobrot a talapzatról, amely összetörött. (Később tettüket megbánva csináltatták a helyére a mai lányalakot.) Az esettel nagyjából egy időben egy mentálisan sérült, beteg ember megrongálta az országzászló zászlórúdját.

A két esetet a csendőrség előbb, tévesen egységként értelmezve politikai bűncselekményt feltételezett a cselekmények mögött, és kemény kihallgatási módszereket alkalmazva bírták rá a gyanúsítottakat a vallomástételre – többeket súlyosan megvertek, bántalmaztak. Végül kiderült a tévedésük, de az eset rossz emléke sokáig élt a helyiek emlékezetében.

Országzászló - 2.
Országzászló - 2.

Az Országzászlóról Wittmann Attila küldött két képet, valamint a képeslapot, eleki vonatkozású gyűjteményéből – köszönet neki értük!

Képeslap az Országzászlóról, Wittmann Attila gyűjteményéből.
Képeslap az Országzászlóról, Wittmann Attila gyűjteményéből.

A képeslapon látszik, hogy a zászlórúd eredetileg a bástya tetejéből állt ki, nem pedig mellette állt. Wittmann Attila szerint az ilyen emlékműveket 1948-49-ben bontották le, és emeltek helyükre 1848-as emlékműveket a 100 éves évfordulóra – így kevésbé volt feltűnő az ideológiai váltás.