Kategóriák
egyház esemény gyász Rapajkó tájkép történelem

A fekete halál Eleken

A Strifler-kereszt
A Strifler-kereszt

Ha valaki ma kisétál az egykori falu szélére,  a hajdan volt Pestis sorra,  vagyis a mai Szőlő sorra,  akkor megtalálja az úgynevezett pestiskeresztet,  amit a Strifler család állíttatott annak emlékére,  hogy ezen családod megkímélte az egykori halálos járvány.

A halotti anyakönyvi bejegyzések szerint itt 147-en nyugszanak,  és azért itt,  mert 1739-ben ez biztonságos távolságban volt a központtól.

A pestis,  vagyis a fekete halál azért volt tragikus, mert akkor még nem ismerték az ellenszerét,  vagyis a betegek menthetetlenek voltak!

Hazánkban 1737-44 között pusztított utoljára ez a halálos járvány.  Az akkori Magyarországon akkor kb. 3, 5-5,5 millióan lakhattak,  amiből kb. 250 ezren haltak meg ebben az időszakban.

Eleken 1739. május 3. és október 31. között a lakosság kb. fele halt meg a fekete halálban,  az első áldozat a 20 éves Geisel Margit volt

A pusztítás mértéke tényleg hatalmas volt,  hisz 28 család halt ki ekkor.  Szükség volt az 1724-es első betelepítés után,  egy 1744-es másodikra is,  de természetesen még utána is sokan jönnek még .

Az is kész csodának tudható be,  hogy az akkori eleki plébános,  Hollinger Antal (1734-40) annak ellenére  nem lett beteg,  hogy ebben a nehéz helyzetben is mindig a hívek mellett állt! (1740 után visszatért a mai Németország területére,  sajnos további sorsát nem sikerült kikutatni,  pedig valószínűleg leírta magyarországi,  eleki élményeit is.)

Május 3-án a fekete halálban elhunytak elekiekre emlékezünk. Az elődök példája számunkra is erőt adhat, hisz a túlélők sem adták fel,  hanem bíztak a szebb jövőben,  és megfogyva bár,  de törve nem csinálták azt,  amiben hittek!

Az egykori Pestis sor ma
Az egykori Pestis sor ma

Az elhalálozottak névsora elolvasható az Eleki Krónika 1999 májusi lapszámában.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
család emberek esemény gyász művészet szakma történelem

Strifler Pál elhunyt

Strifler Pál 2008-ban. Forrás: Unsere Post online
Strifler Pál 2008-ban. Forrás: Unsere Post online

Sajnálattal fogadtuk a hírt, hogy Strifler Pál, a Mercedes-Benz egykori főmérnöke, a Baden-Württembergi Magyarországi Németek Szövetségének tiszteletbeli elnöke 2012. november 14-én kilencven éves korában elhunyt.

Az Unsere Post szerkesztőségének is sokáig tagja volt, emlékére az újság decemberi számának címlapján egész oldalas megemlékezést közölt a talán egyik leghíresebb egykori eleki polgár emlékére. Az interneten is olvasható a szöveg egy része itt.

Nyugodjék békében!

Kategóriák
archiv emberek esemény ipar Rapajkó szakma technika utazás

Strifler Pál 90 éves – Isten éltesse!

Paul Strifler valószínűleg a kevés eleki egyike, akik tehetségüknek köszönhetően

Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal
Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal

szakterületükön eljutottak a a csúcsra. Elmondhatjuk, hogy szakmájában világhírre tett szert, amire a mai Eleken is büszkék lehetünk!

Az anyakönyvi bejegyzés szerint Strifler Pál Ede 1922 augusztus 2-án született Eleken. Szülei Strifler Pál gépész és Klemm Franciska voltak. 

Kategóriák
archiv család csoportkép esemény szakma tájkép történelem technika természet

Aratás 70 évvel ezelőtt

Az 1930-as években készültek a következő szép, aratást bemutató fotók, valószínűleg a már említett Singer plébános keze által.

Az akkori “kombájn” egy állva dolgozó, gőzhajtású cséplőgép volt, melyet béreltek a gazdák, mindenki sorban, egymás után vette igénybe, előjegyzés alapján.

Ez a gőzgép hajtotta meg a cséplőgépet. A nagy meghajtókeréken látható az ékszíj.
Ez a gőzgép hajtotta meg a cséplőgépet. A nagy meghajtókeréken látható az ékszíj.

A meghajtóerőt a csépeléshez egy amolyan gőzmozdony jellegű masina szolgáltatta, melyekből manapság néhányat meg lehet még tekinteni az ópusztaszeri emlékpark szabadtéri gépmúzeumában. (http://www.opusztaszer.hu). Voltak is időnként nagy tűzesetek amiatt, mert begyulladt a száraz szalma a gőzgép tüzétől.

A terményt (a képen gabona látható) kézzel kaszálták, majd kézzel cipelték a kévéket a géphez.

Az aratás alapművelete a kaszálás és a kévék összehordása volt.
Az aratás alapművelete a kaszálás és a kévék összehordása volt. Jó sok munka volt egy nagyobb földön, 1939 körüli a kép.

Érthető, hogy régebben miért élt meg több ember a földek műveléséből… Ma egy kombájn talán 20 ember és néhány ló munkáját is elvégzi – hiába, haladunk a korral.

Strifler család arat 1939 körül
A Singer-Strifler család arat 1939 körül - zsákokkal, mögöttük a cséplőgép látható

Érdekes, és ezt a Claas honlapján olvastam még régebben, hogy a kombájnban forgó dob ( a cséplődob) ötlete még a XVIII. századból származik… a nagy francia forradalom idején találták ki a konstrukciót. Tehát a mai óriás csoda betakarító-masinák a gépezetük mélyén hasonló szerkezettel dolgoznak, mint 200 éve!

Ezen a képen jobban látszik maga a cséplőgép, tetején a munkásokkal.
Ezen a képen jobban látszik maga a cséplőgép, tetején a munkásokkal.

Aratás van most is, csak éppen a kukoricának van itt az ideje. Azért a hangulatot visszaadják rendesen ezek a búza betakarítását mutató képek is.

Köszönjük a szép képeket Klemm Ferencnek!

Kategóriák
archiv család csoportkép történelem

A Kossuth utca gyermekei 1937 körül

Klemm Tamás

A mai fotó a Kossuth utcában lakó gyerekeket, és némelyük szüleit ábrázolja, 1937 körül.

A Kossuth utca gyermekei 1937 körül
A Kossuth utca gyermekei 1937 körül. Az alsó sorban balról a harmadik Strifler Franciska (1932-2002).

A kép készítője valószínűleg Singer Ferenc plébános volt.

Köszönöm a szép képet Klemm Hildának.

Kategóriák
archiv Rapajkó szakma történelem technika utazás

Egy eleki tengerész

Rapajkó Tibor

Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918) száz évvel ezelőtt jelentős hadiflottával is rendelkezett, ahová hivatásosnak az egykori birodalom bármelyik részéről bárki jelentkezhetett. (Elekről vajon hányan lehettek?)

Tudomásunk szerint biztosan volt köztük legalább egy eleki is, akinek a nevét a Heti Újság 1993. december 16-i lapszámában találtuk meg. (Csonkaréti Károly: Magyar haditengerészek.) A szerző szerint ez az eleki Striffler (Strifler?) György hajómester, aki egykoron a Budapest csatahajó állományába tartozott, és 1899. augusztus 1-én fulladt a tengerbe. 1891-1900 között különben nyolc magyarországi tengerész halt hősi halált, köztük Strifler György is.

Hajómesterünket valószínűleg nem Eleken temették el, mert nincs benne a halottak anyakönyvében. Emléke családi hagyományokban sem maradt fenn, ami részben az 1946-os kiűzetéssel is magyarázható! Talán valamelyik bécsi levéltárban ma is ott “pihen” az ő személyes anyaga, esetleg a fényképe is.

Budapest Partvédő
A Budapest partvédő hajó, melyen Strifler György szolgált.

A képen látható Budapest partvédő páncélos a Wien csatahajóval együtt a Monarch -osztályhoz tartozott, de már nem számított annyira modernnek a századfordulón. Ezek a hajók a Pola és Trieszt közötti partszakasz védelmét látták el.

Csak érdekességképpen: a hajó hossza 99,22 m volt, szélessége pedig 17 m, 300-500 tonna szenet tudott felvenni, a fegyverzetét 29 ágyú jelentette, 17, 8 csomóval haladt, és Triesztben épült.

A hajó történetéhez tartozik az is, hogy 1912-13-ig Horthy Miklós (1868-1957), hazánk egykori kormányzója (1920-44) volt a parancsnoka, a vesztes I. világháború után pedig a brit haditengerészethez került az egykori partvédő!

Ha ma megcsodáljuk ennek az egykori hadihajónak a képét, akkor képzeljük oda a “mi” Strifler Györgyünket is, aki egykoron, az úgynevezett boldog békeidőkben Európa második legnagyobb területű nagyhatalma csodálatos tengerpartjának egy szakaszát védte, ami szülőföldjétől kb. félezer kilométerre volt!