Kategóriák
csoportkép egyház emberek modern művészet zene

A templomban továbbra is énekelnek

Elek város korábban igen jelentős zenei élettel büszkélkedhetett, nem utolsó sorban Törzsök Attila tanár úr ténykedésének eredményeként, aki a motorja volt az Éneklő Elek rendezvényeknek. Gyerekek és felnőttek is nagy számban énekeltek a kórusokban. A rendezvényeken korabeli hírességek is megjelentek, például Bárdos Lajos zeneszerző, aki Törzsök Attila jó barátjaként egyszer még egy külön kórusművet is írt az eleki énekeseknek.

Más formában is élt a zene szeretete, hisz még jól emlékszünk például Zimmermann Feri bácsi különleges gombos harmonikájának hangjára, mellyel számtalan bál és más vidám rendezvény résztvevőit örvendeztette meg, kiváló zenésztársaival együtt. De ne feledkezzünk meg a könnyűzenéről sem: nem mindenki tudja, hogy például a korábban országszerte ismert Prognózis együttes eleki vonatkozással is rendelkezik. A manapság koncertek szervezésével, hangosításával foglalkozó eleki Klemm Ervin gitárosként játszott benne.

A régi idők elmúltak, de ma is számtalan formája van a zenei életnek Eleken: az iskolás gyerekek többféle hangszer tanulása között választhatnak, és van több, zenekarként illetve együttesként működő csoportosulás is a városban, a városi ünnepeken rendszeresen látható és hallható fúvószenekartól a különféle rockegyüttesekig.

Az Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével működő katolikus egyházi kórus az éneklés hagyományát viszi tovább. Közönség számára hallgatható fellépéseik rendszeresnek mondhatóak, hiszen ők énekelnek szinte minden vasárnapi misén, a templom karzatán.

A többszólamú éneklés iránt érdeklődő hívek rendszeresen lelkendeznek a szépen előadott kórusművek hallatán. A templomi éneklés viszonylagos előnye más helyszínekkel szemben, hogy kevés tagú kórussal is szépen “megszólalnak” a dalok, hála az épület akusztikai tulajdonságainak.

Aradi Zsolt kántor-karnagy, kedvenc szintetizátorával
Aradi Zsolt kántor-karnagy a próbán, kedvenc szintetizátorával

A szép énekeket hallva a 2011-es év során a város illetve a kultúrház vezetése arra kérte Aradi karnagy urat, hogy alapítson egy városi kórust, feltámasztandó a korábbi szép vegyes kari hagyományokat. Ez meg is történt, és az új kórus már a 2011-es karácsonyi ünnepi koncert alkalmából is szép dalokat énekelt a templomban.

Az egyházi és a “városi” kórusban részt vevő énekesek jórészt ugyanazok, így kézenfekvő volt, hogy a 2012-es karácsony alkalmából tartott koncerten a két kórus egyesülve énekelte karácsonyi dalait a karzatról.

Kategóriák
album archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet történelem

Törzsök Attila és az eleki énekkarosok

Klemm Tamás

Sok éve már, hogy itt hagyott bennünket egykori remek karvezetőnk és ének-zenetanárunk, Törzsök Attila.
Neki köszönhető, hogy sok eleki máig szereti a zenét. Ő volt az Éneklő Elek rendezvénysorozat fő szervezője és motorja. Számtalan nagy sikerű előadás volt köszönhető neki, kórustalálkozóktól a különféle ünnepi műsorokig.

Eleki vegyeskar, talán 1980 körül
Eleki felnőtt vegyeskar, 1980 körül

A tanár úr órái mindig felüdülést jelentettek, nem csak akkor, amikor a hangulat úgy hozta, hogy a szorosan vett énektanítás helyett érdekes történeteket meséljen nekünk.

A művelődési ház színpadán énekel az eleki gyerekkórus, 1980 körül. Vezényel: Törzsök Attila
A művelődési ház színpadán énekel az eleki gyerekkórus, 1980 körül. Vezényel: Törzsök Attila

Nem csak a kedvenc csatahajós történeteit hallgattuk meg szívesen, de nagyon érdekesen tudott beszélni például kedvenc zeneszerző barátjánál, Bárdos Lajosnál tett látogatásairól is. Egyszer büszkén említette, hogy Bárdos még egy külön kórusművet is írt az eleki kórus számára.

Gyerekkórusának egykori tagjai sokat tudnának mesélni a hosszú énekpróbákról, amiket mustárevő szeánszokkal tarkítottak, a hangszálak karbantartása céljából.

Jómagam, bár nem voltam gyerekként az éneklés nagy híve, többször is szerepeltem az általa szervezett műsorokban, amelyek közül a legutolsó az 1988. március 15-i fellépés volt, melyet Gyulán tartottunk – ekkor már lehetett méltó ünnepséget szervezni március 15-ére. Ekkor a “kőművesállvány” színpadtechnikát is bevetettük. A szavalókórusban szavalva többed magammal kis híján megfagytam a napsütötte, ámde hideg napon, mert fehér ingünkre nem vettünk nagykabátot, de belülről fűtött a lelkesedés.

Törzsök Attila ünnepi virágcsokorral egy rendszerváltás utáni 1956-os műsor után
Törzsök Attila ünnepi virágcsokorral egy rendszerváltás utáni 1956-os műsor után

A kőművesállványos megoldás (egy kőművesállványon álltak a kórus tagjai, alul a zenészek) az első, 1990-es Eleki Világtalálkozón is szerepelt, a Hősök Ligetében tartott műsoron. A zenét ekkor Gulyás Levente szolgáltatta barátaival, aki több ilyen produkcióban is segítségére volt Törzsök tanár úrnak, és manapság a Jókai Színház karmestere és zeneszerzője.

Nem kétséges, hogy az eleki iskola egyik legszínesebb egyénisége volt Törzsök Attila, és igazán nagy kár, hogy olyan fiatalon itt hagyott bennünket.

Ég áldja ott fenn, Tanár Úr!

Köszönjük a képeket Törzsök Ildikónak, Tiba Andreának, és Rotyis Györgyné Ament Kornéliának. A képek ide kattintva egy külön albumban is megtekinthetőek.