“Közel, de mégis távol”-Szentmárton, egy volt német falu

Elektől délkeleti irányban, légvonalban kb.  csak tíz km-re található Szentmárton,  amely sajnos az eleki járás felével és több minden mással együtt 1920-ban Romániához került. Ez a terület azóta így csak nagy kerülőkkel érhető el pl. az elekiek számára.

A török utáni újratelepítés következménye volt az is, hogy  a Körösök és a Maros közötti országrészben 41 olyan település létezett, mely részben, vagy teljesen német ajkúnak számított. Ilyen volt Elek,  de Szentmárton is.

Valószínűleg Elek 1724-es újratelepítésével egy időben következett be Gyula és Szentmárton újranépesítése (Alsó-Frankóniából is), ami azzal is bizonyítható,  hogy Szentmártonban és Eleken  is megtalálható pl. a Durst, Emenet, Silbereisz családnév.

A szentmártoni plébánián az 1750-es évektől  kezdődött az anyakönyvezés, az 1756-ban  épült templom védőszentje pedig Szent Márton lett. (A templom mai formáját 1910-ben nyerte el – http://www.virtualarad.ro.)

1941-ben Szentmártonban 3309-en éltek, amiből 90,7% volt német, Eleknek pedig ez időben 5714 lakosa volt,  amiből 61,2% volt német ajkú.

Az viszont érdekes, hogy 1920-hoz viszonyítva “ott” 8, 6%-os a csökkenés, “nálunk” pedig 6,8%-os,  vagyis nem minden német vallotta magát németnek,  ami az akkori világpolitikai helyzettel magyarázható.

Tudomásunk szerint Elekről a boldog békeidőkben nem vándoroltak ki  Amerikába, Szentmártonból azonban 1900-14 között 130-an Argentínában telepedtek le. 

Szentmárton történetében is a II.  világháború jelenti a tragikus korszakhatárt,  mert  1944. szeptember 22-én,  Eleken is átvonulva az ottani németek egy része (314?)  elmenekült nyugati irányba,  de tudunk arról is,  hogy 74-en haltak meg kényszermunkán a Szovjetunióban.

Arról is szólnunk kell,  hogy  pár évtizeddel később  az akkori román hatalom megegyezett az NSzK-val abban,  hogy fizetség ellenében az ottani németek családjukkal szabadon kitelepülhetnek,  így 1978-tól kezdődően évente 11 ezer  németnek volt szabad távozni Romániából,  így Szentmártonból is. Ez minden szempontból tragikus volt, hisz 2002-ben az ottani  2200 lakosból már csak 74-en vallották magukat németnek, a magyarok száma pedig mindössze 61 volt Szentmártonban.

Az is sajnálatos,  hogy ez az egykori gazdag német település mára már az önállóságát is elveszítette,  hisz a közeli Mácsához tartozik.

Szentmárton sok szempontból hasonlít Elekre, kötődik hozzánk, ami miatt szükséges lenne akár egy szorosabb együttműködés is.

Reméljük, Románia is hamarosan beléphet a schengeni övezetbe, így számunkra Szentmárton ismét nem csak közeli, hanem gyorsan megközelíthető település is lesz!

Forrás:
– Schematismus cleri dioecesis Csanadiensis pro anno Domini 1922. Temesvár, 1922. 120 o.
– Karl, Anton – dr. Petri, Peter:  Sankmartin. Altötting,  1981. 421 o.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, építészet, emberek, közigazgatás, művészet, politika, Rapajkó, szakma, tájkép, történelem, utazás
Címke: , , , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s