1924-az eleki németek bicentenáriuma

A boldog békeidők,  illetve az azt követő közismert tragikus események után az elekiek 1924-ben ünnepelték meg a község újratelepítésének a 200. évfordulóját (bicentenáriumát),  vagyis azt,  hogy a török pusztítás után egykoron németekkel népesítették be Eleket.

Erről az igen fontos történelmi megemlékezésről is nagyon keveset tudunk,  de szerencsénkre azért az egyik legfontosabb,  a program korabeli nyomtatott változata  szerencsénkre mégis fennmaradt,  a címe a következő: Elek község 200 éves fennállásának megünneplési sorrendje. (Nem tudni,  hogy létezett-e német nyelvű változat.)

A részletes program elolvasása után mi a következőket tudtunk megállapítani:  Az 1924. június 21-22-én megtartott ünnepség igen színvonalas volt,  hisz ekkor pl. nem csak az I. világháborús emlékmű (ma is megtalálható az eleki temetőben) püspöki megáldására került sor,  hanem bemutatták az akkori helyi értékeket, hisz kiállítottak az iparosok,  a gazdák, sőt még volt  alkalmi előadás Elek történetéből is! (Vajon megvan-e valahol ennek a szövege?)

Érdekes,  hogy pl.  akkor is fontos volt egy komolyabb rendezvényen a tanárok és a diákok közreműködése,  mint ahogy az is,  hogy jelen legyen egy parlamenti képviselő is. (Ament Ferenc egykori tevékenysége sajnos manapság kevésbé ismert!)

Az egykori eleki vallási élet példa lehet,  de legalább annyira a  lokálpatriotizmus is a mai utódok számára. Az is önmagáért beszél, hogy a most bemutatott kiadvány a világhírű gyomai Kner Nyomdában készült.

Érdemes lenne átnézni pl. a korabeli Csanád és Békés vármegyei sajtót is,  mert bizonyára ott is részletesen beszámoltak erről az igen jeles eseményről.

Arra viszont nem tudunk egyértelmű választ adni,  hogy pl. miért nem szerepel a nyomtatott szövegben dr.  Csepregi Imre egykori eleki plébános (1913-31) neve,  hisz valószínűleg neki is nagy szerepe volt a megemlékezés  során,  mert kiváló helytörténészként, illetve ami a “legérdekesebb”,  nem  német származásúként sokat tett a helyi,  illetve általában a német múlt megismeréséért. (1924-ben magyarul,  1927-ben pedig németül is megírta Elek történetét,  de ezek azóta sem jelentek nyomtatásban!)

Lehet,  hogy szerénységből, “feledékenységből”, vagy esetleg,  ami a legrosszabb,  irigységből nem olvasható a neve ezen a hivatalos tájékoztatón.

“Nemsokára” ünnepeljük Elek újratelepítésének a 300. évfordulóját (tricentenáriumát),  ilyen szempontból is érdemes tanulmányozni a most bemutatott programot!

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, építészet, egyház, emberek, esemény, ipar, iskola, közigazgatás, művészet, Rapajkó, szakma, színjátszás, történelem, zene
Címke: , , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s