Nem csak a Bánhidy-címerről

Aki ma pl. Elekről Lőkösházára (egykor Elek része) utazik, és átmegy a vasúton, annak bizonyára feltűnik, hogy baloldalt található egy fákkal borított domb, ahol egykoron állt a Bánhidy-kastély az 1870-es évektől 1976-ig.

Itt valamikor a Bánhidy- család bárói ága élt, akikről manapság az átlagember nem sokat tud, ezért is tartjuk fontosnak, hogy most egy kicsit részletesebben szóljunk róluk.

A váci egyházmegyei levéltárban őrzött nemesi oklevél másolata szerint Bánhidy József III. Károly (1711-40) magyar királytól kapott nemességet 1718. december 4-én. (A családi hagyomány és a szakirodalom szerint azonban régebbi nemességről van szó.)

Valószínűleg valamelyik zavaros évszázadban elveszhetett ez a régi oklevél,  és egy nyugalmasabb időszakban,  pl. a török kiűzése után szükségessé válhatott a nemesség  igazolása ismét!–R. T.

A címer heraldikai leírása a következő (részlet az oklevél magyar fordításából): “Egy egyenesen álló kék színű lovagi pajzs,  amelyiknek alsó része zöld mezővel van kitöltve,  amelyen a két nagy égitest,  vagyis a Nap és a Hold között–emez a pajzs alsó jobb,  míg amaz a felső bal részében világít–egy egyszarvú a pajzs alsó,  jobb széle felé fordulva ugrásra készen ágaskodik szétvetett mellső lábakkal és a háta fölé emelt farokkal. Első lábaival egy aranyozott,  a zöld mezőből kiálló,  zöld koszorúval díszített lándzsát tart,  mely  egészen a pajzs felső részéig ér. A pajzson egy nyitott lovagi sisak nyugszik királyi koronával,  mely három–belőle kiemelkedő–lengő fehér tollal van díszítve. A sisak csúcsáról a címerpajzs oldalaira jobbról ezüst és piros,  balról arany és kék sisaktartó,  vagyis foszladék hullámzik tetszetősen,  csinosan és tetszetősen díszítve emezt és amazt.”

A nemesi oklevél sehol sem  szól arról, hogy a Bánhidy- család miért kapott nemességet, mint ahogy azt sem említi,  hogy mit jelentenek a címerben a szimbólumok.

Az viszont jól látszik,  hogy az unikornis,  vagyis az egyszarvú van a központban. Ez a képzeletbeli lény már az ókorban is felbukkan jelképként,  a mitológia szerint pl.  a porrá zúzott szarva minden méreg ellenszere!

2012. április 1-én a Bánhidy- család egy másik ágából (a bárói ág kihalt) négy  személy Eleken és Lőkösházán is járt,  hogy felkeressék az egykori helyszíneket.

Eleken az adventista otthonban elbeszélgettek az utolsó szemtanúval,  Kotroczó Menyhérttel (89),  aki a fotón Bánhidy Lászlóval látható.

Lőkösházán bejárták az egykori kastély környékét (Bánhidy Attila és Bánhidy László).

Voltak az ottani  temetőben is,  ahol láthatták a Bánhidy- család elég méltatlan körülmények között lévő síremlékét,  illetve felkeresték az újjávarázsolt Bréda-kastélyt is, amit dr. Megyeri Zsolt mutatott be.

Ezen látogatást nyugodtan nevezhetjük történelminek is,  hisz egy olyan családról van szó,  melyből többen kerültek ki olyanok,  akik komoly szerepet vállaltak nem csak Arad vármegye,  hanem az ország életében is. (E sorok írója megtiszteltetésnek vette azt,  hogy a leszármazottak jelen lévő tagjait kalauzolhatta,  illetve segíthetett is nekik!)

Nekünk is,  itt a mai Eleken is illik minél többet tudni  a Bánhidyakról is. (Szerintünk mindentől függetlenül még ma is,  Bánhidy László /1906-84/ a legközismertebb Bánhidy,  aki Matula bácsit alakította a közismert ifjúsági filmsorozatban.)

Forrás:  Bánhidy Attila (69) szóbeli és írásbeli közlése. (A fotókat Bánhidy András készítette,  amit szintén nagyon köszönünk.)

Rapajkó Tibor