1914. június 28-án 10 óra 45 perckor Szarajevóban egy szerb terrorista meggyilkolta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét,  Ferenc Ferdinándot és feleségét,  majd egy hónapra rá kitört az I.  világháború,  ami főképpen a nagyhatalmi ellentétekkel magyarázható.

Az egykori trónörökös különben nem volt nagyon népszerű, Magyarországon pedig különösen nem.  Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült,  így a feleségével nem mindenhol jelenhetett meg a nyilvánosság előtt,  a katonai rendezvények azonban kivételnek számítottak.

A legtragikusabb,  az egyoldalú határmódosítások mellett azonban mégis az,  hogy  az akkori győztesek,  főképpen Franciaországnak köszönhetően olyan világpolitikai helyzetet teremtettek,  melynek következtében Európa népei a XX. században három diktatúra (fasizmus,  nácizmus,  kommunizmus) “áldásos” tevékenységeit is megismerhették hosszabb-rövidebb ideig!

A boldog békeidők  Eleken (is) 1914. július 26-án értek véget,  amikor is kihirdették az általános mozgósítást,  amire augusztus 24-27-én került sor.

A férj katona, a feleség feketében!

A háborúnak “köszönhetően” Eleken az a szokás alakult ki,  hogy a nők fekete öltözetet viseltek.

Az eleki katonák ott voltak a legtöbb  nagy európai fronton,  vagyis Oroszországban, a Balkánon,  de az olasz harcmezőkön is.  A többnyelvűségük miatt “keresettek voltak” az eleki tisztek,  altisztek,  bakák is.

Klemm Ferenc ( ?-?) bajtársaival (a kép jobb szélén)

A nagy háborúba 1018 katonát soroztak be Elekről,  ami az 1910. évi össznépesség 14%-t jelentette,  amiből 143 volt a hősi halott.

1924 óta a temetőben, de  immáron mind a két világháború hőseinek dicsőségét hirdeti emlékmű.

Reisz György (1892-1916) hadnagy sírköve Eleken

Hack Gáspár (1884-1916) szakaszvezető sírja

Oláh József (1882-1918) honvéd végső nyughelye is Eleken van

Nem sokkal az I. világháború befejezése után tíz eleki hősi halott maradványait temették el az emlékmű mögé,  amiből mi most csak véletlenszerűen hármat választottunk ki,  de csak Reisz György hadnagyról tudtunk meg többet a polgári anyakönyvekből.  (A másik kettő nem szerepel itt!)

Reisz György hadnagy szülei Reisz György és Wittmann Franciska voltak. Eleken 1918.  július 5-én temették el,  vagyis még az emlékműállítás előtt! Róla is azt jegyezték be,  hogy a hazájáért hősi halált halt.  Ő a gyulai második gyalogezred katonájaként a Popa melletti csatamezőn esett el 1916. december 6-án.

A központi hatalmak ezen a napon megszállták Bukarestet,  a román hadsereg pedig  a Szeret vonalára vonult vissza. Lehet,  hogy itt halt meg Reisz György is?

(Románia az év augusztus 27-én hadat üzent volt szövetségesének,  a Monarchiának,   rövid időn belül azonban vereséget szenvedett,  de később mégis győztes lett…)

1914-16-ig  kórház, 1920-23 -ig megyeháza, ma szociális otthon!

A hátországban maradt elekiek is szembesülhettek a háború hatásaival,  hisz pl. 1914-16 -ig összesen 718 sebesültet ápoltak az eleki hadikórházban. (Jó volna az innen,  vagy pedig az ide írt leveleknek csak a töredékét ismerni!)

Az eleki emlékművön 90 éve olvasható:  Nie wieder Krieg-Soha többé háborút.  Az I. világháború kitörésének 100.  és a normandiai partraszállás 70.  évfordulóján ez különösen aktuális annak ellenére,  hogy senki sem vonja kétségbe azt,  hogy a hazáért hősi halált halni dicsőség!

Forrás:  Benda Kálmán főszerk. :  Magyarország történeti kronológiája III. k. Bp.,  1983.  1000 o.

Havassy Péter szerk. :  Tanulmányok Elek történetéhez II. k. Elek,  2002. 223 o.

Taylor,  A. J. P. : Az I.  világháború képes krónikája.  Bp., 1988. 230 o.

Stöckl,  Johann-Brandt,  Franz:  Die Geschichte der Gemeinde Elek in Ungarn.  Weinheim,  1977. 244 o.

Sarajewo/Dossier/diepresse.com-2014. június 26.

Wikipédia

Rapajkó Tibor