Elek történelmében fontos momentum a “svábok kitelepítése”, amikor az itt élő német lakosság nagy részét át- / visszatelepítették Németországba. Erről már sok cikk és írás megjelent, nem csak az oldalunkon, de szerte az elektronikus és a nyomtatott sajtóban, médiában is.
Sajnos még sehol sem találkoztam a kitelepített lakosok hosszabb névsorával. Ezért egyenlőre nem tudtam leellenőrizni azt a listát, amelyet most közzé kívánok tenni. De talán ez is több az eddigieknél…
A kutatónak sokrétű tudással és körültekintéssel kell rendelkeznie ahhoz, hogy nehogy a jó szándékú ismeretterjesztése mások számára sértő legyen, hiszen a személyiségi jogok megsértése csúnya pereket eredményezhet. Ezért külön kikértem a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) álláspontját a kérdésben. Végül tájékoztattak, hogy az 1995. évi LXVI. törvény 24 § (1) bekezdése értelmében a személyes adat bárki számára kutathatóvá válik az érintett személy halálának dátumától számított 30 év elteltével, vagy ha ez a dátum nem ismert, úgy a születéstől számított 90 év után. Mivel a névsorban szereplő személyek adatai ennek megfelelnek (több mint 30 éve születtek, halálozási dátum nincs feltüntetve) így a lista most már közzé tehetővé vált.
Így ezen hivatalos állásfoglalás megérkezése után határoztam el magam, hogy mindenki számára elérhetővé teszem azt a NÉVSOR-t (kattints a linkre), amely nekem fénymásolatban rendelkezésemre áll.
A dokumentumhoz, amely 1505 nevet tartalmaz (a lehúzásokat nem számolva) emlékeim szerint Vizi Erzsébet segített hozzájutni, még tízen évvel-évekkel ezelőtt. Újból köszönet ezért a roppant értékes anyagért!
Wittmann Attila
elekfoto 
Kedves Wittmann Attila!
A közreadott lista minden bizonnyal korábban készült, nem az 1946-os kiűzetés idején.
Ehhez néhány adalék:
9. oldal: Dr. Csepreghy Imre esperes, sz.1876, Makó (Dr. Csepreghy Imre esperes Rapajkó Tibor szerint 1913-31-ig volt eleki plébános)
Az “elekfoto”-n is lehet erről olvasni:
https://elekfoto.com/2013/09/01/eleki-iskolai-eletkepek-az-1920-30-as-evekbol/
https://elekfoto.com/2012/12/15/megjelent-a-csepregi-konyv/
44. o. Reibel Mihály r. kath. káplán (1889, Párdány)
Tehát a lista akkor készülhetett, amikor Reibel Mihály még csak káplán volt Eleken!
Példának még néhány olyan személy, akik 1946 után is Eleken éltek, többek sírja az eleki katolikus temetőben található:
74. o.ldal: Treszi Ferenc kereskedő
53. oldal: Rüble Henrik, Rüble Henrikné Buzdogán Mária (Radnai László tanár szülei, sírjuk a temető főútján, közel a kápolnához.
22. oldal: Hauck Mátyás tanító sz.1899
49.oldal: Péczely Lajos főjegyző
56. oldal: Riha Miklós, Riha Miklósné
32.oldal: Kontúr Antónia tanár, ő is Eleken élt még sokáig, zongorát tanított. (A polg. isk. tanárai között egy képen is szerepel.) Késóbb a Dunántúlra került egy idősotthonba.
https://elekfoto.com/2011/11/04/tantestulet-a-30-as-evekben/
A lista valamilyen füzetből /könyvből való a fénymásolatot nézve, vélhetően az 1930-as évekből. Lehet, hogy valaki bejelölte rajta azoknak a nevét, akiknek 1946-ban el kellett hagyniuk Eleket? Így viszont még töredékesebb a névsor.
A forrás hitelességének megállapításához ismerni kellene, honnan származik.
“Teljes lista” valószínúleg nincs, kérdés, hogy volt-e valaha is. A “malkij robotosokat” még csak-csak adminisztrálták, de 1946 tavaszán vélhetően sokkal nagyobb volt a káosz. A házakat kellett kiüríteni, hogy hányan távoztak belőle, kevésbé számított.
Nagycsütörtöktől május 6-ig hat transzportban indultak az eleki németek az ismeretlenbe.
https://elekfoto.com/2015/04/20/husveti-harangok-elek-1946-aprilis/
Mester Klára
Igazad van Klári,most leltem a listára,ez nem a kiüzőttek listája,ezt nem én adtam.
Egy Táncsics utcai ház padlásán találta,egy szlovák néni,tudom hol van az eredeti,kinél.
A lista 1920-1930-asévekben készült.
Véleményem szerint ez a lista “több a semminél” és ennyi nevet még sehol sem láttam összegyűjtve, de persze fenntartással kell kezelni. Fogalmam sincs, hogy pontosan mikor készült és ki állította össze.
Azt cáfolom, hogy 1946 tavaszán vélhetően sokkal nagyobb volt a káosz. Nekem van levéltári anyagom amit 1945-ben készítettek! Pedig akkor még az ország más részén dúlt a háború, de Eleken már akkor az elmenekült németek házait leltárba vették, az ott található tárgyakkal együtt. Bizony egy-egy ilyen leltár eléggé részletes…. pl: 7 db tengeri ültető, 10 mázsa árpa, 1 permetező gép, 3 db aratógép ponyva, 26 mázsa búza, 10 db 100 literes és 3 db 58 literes hordó, 1 toalett tükör, 1 asztal, 1 plüss dívány, 1 íróasztal, 2 sifon, 10 db szék, 2 pár függöny, 2 éjjeli szekrény… hogy tovább ne is folytassam. Ráadásul az a névsor is megtalálható a levéltárban, 1945. február 19-i dátummal, “azon nagykamarási lakosokról, akik Almáskamaráson vagy Eleken a wolkszbundtagok elmenekült házaiba letelepülni óhajtanak.” Ezt azért nem kívántam közzé tenni, mert bizony még ma is több család itt él közülük Eleken, esetlegesen ugyanabban a házban.
Tehát ha 1945-ben jutott idő ilyen részletes kimutatás készítésére, akkor 1946-ban miért ne értek volna rá jobban névsort készíteni a kitelepítettekről.
Kedves Attila, miből tudta megállapítana, hogy ez a “névsor”, a kitelepített személyek névsorával azonos?
Egyszerűbb lett volna, komoly kutatást végeznie – a személyek azonosítása érdekében.(is)
Se címe a névsornak, se dátum, se, semmi…
Komoly felelősség állítani olyasmit, ami nem bizonyított, és valljuk be, így hiteltelennek is tűnik, az irat korának – az ön által való meghatározása – (is).
Mérhetetlenül örülök, hogy nem “kívánta közzé tenni” a másik jegyzőkönyv, leltár részleteit…Kegyes gondolat volt.
Javaslok egy komoly, minden lapra kiterjedő kutatást, és feldolgozást.A hipotéziseit kezelje óvatosan.
hasznos kutatást kívánok Önnek; s azokat kívánja közzé tenni a jövőben,a hitelesség jegyében
A ” névsor” témájához kapcsolódóan szeretnem elmondani, hogy a Békés Megyei Levéltárban ( Gyula), az Elek község irat anyagában, több doboznyi irat található a kitelepítésekrol, es azok körülményeiről. Egy komoly, alapos kutatással ( minden részletre kiterjedően)- valószínűleg, tisztazhatoak volnának a kérdések. Azt biztosan állíthatom, hogy egy alkalommal kikertem a dobozokat : elkezdtem a lapokat óvatosan ; egyiket, a masik után olvasni…Bevallom őszintén, hogy könnyek szöktek a szemembe olvasasukkor- a kegyetlenség irtózatos fájdalmatol – képtelen voltam tovább olvasni…becsuktam az első dobozt. Részemről: Örökre.
Vizi Erzsébet,nem tőlem származik,de nem a kitelepített névsor,tudok róla,azt is tudom,kinél van az eredeti.Ez egy 1920-1930as években készült névsor.Eleken egy Táncsics utcai ház padlásán találták. Üdv.Vizi Erzsébet
Kedves Gyevnar Erika!
Mivel az első oldalra -nevezzük nemes egyszerűséggel borítónak- ez volt feltüntetve, így én is ugyanezt a nevet adtam neki. Egyébként nem tudom miből gondolja azt, hogy “magamtól” egy ismeretlen listának csak úgy kitalálok egy nevet. Számomra sértő ezen feltételezése.
Egyébként meg ha nem tetszik a munkám és Ön már látott hitelt érdemlő dokumentumokat (ahogy ezt állítja), nosza rajta, tegye közkinccsé! Érdeklődve várom az Ön hiteles és gondolom teljes névsorát!
Köszönettel: Wittmann Attila
Tisztelt Wittmann Attila, Ön foglalkozik Elek történelmi múltjával. Ön üzemeltet Honlapot is e témakörben. Helytörténettel is foglakozik Elek vonatkozásában. Úgy gondolom, az Ön tiszte és felelőssége, mit ír le.Mások helyett nem fogok kutatni. Ez az Ön feladata. Több doboznyi anyag van
a levéltárban…(én ezt állítom).
Magam is helytörténeti témákkal foglalkozom, és nagyon gondosan ügyelek arra, hogy több aspektusból visszaellenőrizzem ( sőt, még kíváncsibbá tesz ) állításomat.( bár, volt már példa arra, hogy hibáztam, s ettől, még alaposabb próbálok lenni: mert, számon kérik tőlem; és, jogosan )
Ön írta,hogy – ” de persze fenntartással kell kezelni. Fogalmam sincs, hogy pontosan mikor készült és ki állította össze.”
Továbbá, idézem tovább : “akkor 1946-ban miért ne értek volna rá jobban névsort készíteni a kitelepítettekről.”
” Sajnos még sehol sem találkoztam a kitelepített lakosok hosszabb névsorával. Ezért egyenlőre nem tudtam leellenőrizni azt a listát, amelyet most közzé kívánok tenni “.-
Nos, erre értettem.
(Az első lap,azaz a borító másolta nem került fel.) Ezért nem értettem és nem is tudhattam, mi a teljes, valódi címe a listának.
És, ezért javasoltam a komoly kutatást. Mert akkor, valószínűleg, lenne kitelepítettekről szóló lista. A jelenlegi, pedig kiváló adalékként szolgálna a munkához.
Mester Klára véleményével egyetértve a továbbiakban.
Üdvözlettel, Gyevnár Erika
Tisztelt Gyevnár Erika!
Ön azt írja, hogy “nem fogok mások helyett kutatni. Ez az Ön feladata.” Hmmm…. szóval kutassak mások helyett, de úgy tegyem ezt közre, ahogy Önnek ez megfelel.
Honlapot nem üzemeltetek ebben a témakörben! Ezt az oldalt Klemm Tamás kezdte el, és ez a mai napig az “övé”. Ő megtisztelt engem azzal, hogy megengedte, hogy az anyagaimat közzé tehessem itt.
“Magam is helytörténeti témákkal foglalkozom….” Ön kutat, de mégsem hajlandó a “kitelepítettek listáját” összeállítani…. Nekem azért ez a hobbim, mert szeretném a szülőhelyem múltját megismerni. Ráadásul még önző sem vagyok és gondoltam örömöt szerezhetek azzal másoknak, hogy ezt közzé teszem. Belátom ez az én hibám…
Végül…. igen leírtam, hogy nem tudom, hogy mennyire hitelt érdemlő ez a lista, hiszen még nem láttam ilyet. De a puding próbája az evés. Ezért is tettem közzé. Reméltem majd jelentkezik pár kedves hozzászóló aki segíti a munkámat/munkánkat azzal, hogy érdemben hozzászól a témához. Mondjuk leírja amit Mester Klára. Vagy leírja, hogy igen az én nagyszüleim benne vannak és minden adat stimmel. Ha soha senki nem kutatja a kitelepítettek névsorát, akkor honnan tudjam meg, hogy ez az volt-e vagy sem? Nincs mivel összehasonlítani. Vagy tételezzük fel, hogy ezt a témát kutatja valaki. Neki jó kiindulási alap lehet és esetleg némi munkát tudok így megspórolni neki.
Több lista is van, ami Elekkel kapcsolatos. Van olyan is ami után én magam is kutatok, így át tudom érezni egy-egy ilyen adatnak a jelentőségét. Még ha hibás is, egy igazi kutatónak még így is nagy jelentőséggel bírhat. Nem is beszélve azokról, akik megtalálják a kitelepített őseik nevét ebben a listában…. a történelmi források értékének csak a fele az abban szereplő adat érték, a másik a mögötte rejlő érzelmi háttér.
Köszönöm megjegyzését, de a továbbiakban nem kívánom ezt az oldalt ilyen jellegű levelezésnek “kitenni”….
Tisztelettel: Wittmann Attila
Kedves Erika, kedves Attila,
köszönöm a közreműködést a honlapunk életében.
A névsorról, amint ez fel is van tüntetve, nem pontosan tudjuk, mi volt a célja.
Ha korábban készült, amint ez nagyon valószínű, ez esetben más szempontú a válogatás, mint “a kitelepítés névsora”.
Én a magam részéről gondoltam a helyi “honoratiorok” felsorolására, vagy valamilyen hasonló válogatásra.
Természetesen minden ilyesmi érdekes, hisz a fennmaradt dokumentumok idővel egyre ritkulnak.
A régi eleki tanácsháza magára maradt a háború után, az irattár anyagaival gyerekek játszottak, szél fújta a dokumentumokat. Ezt kedves egykori blogszerző társunk, Rapajkó Tibor édesapja mesélte, aki maga is jelen volt. Gyakorlatilag évszázados adatbázis ment veszendőbe, hordták el mindenfelé.
Nagy szerencse az, ha valami egyáltalán előkerül, még inkább, ha azonnal rájövünk, tulajdonképpen mi célt szolgált. Egymás munkájának bírálása helyett hasznos, ha mindenki hozzátesz egy kicsit, ha nem is azonnal több szakszerző által alátámasztott kutatások idézésével,hanem legalább kreatív ötletekkel.
Üdvözlettel, Klemm Tamás – elekfoto
Kedves Tamás!
Nem kell félremagyarázni.Én tudom az eredeti példány kinél van,nem tudom Attila, honnan szerezte,de nekem is mutatta az illető,akinél az eredeti van, egy szlovák néni TSZ.-tag találta a padlásán.Már megírtam 1920 és 1930 között készült,szabályosan,egy
füzet,nem kell semmit gondolni róla,és főleg félremagyarázni.
A volt tulajdonos USA-ban él.Ez az irat nem tőlem származik.
Semmi köze a volt tanácsházához,ott hivatalos iratokat nem adtak ki,azokat szigorúan őrizték,illetve őrzik,vagy levéltárban helyezték el,azok az emberek akik ott dolgoznak nem bűnözök,fel vannak esketve,a titoktartásra ha,nem tartják be a PTK-t, büntetik,ha valamit nem úgy csinálnak.sőt hatóságilag védettek,valaki ellenük vétkezik az Illetőt szigorúan büntetik.Rapajkó nem ért hozzá,és főleg személyes dolgokat nem lehet elégetni,nem mindenki bűnözö!
Tisztelettel:Vizi Erzsébet