„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Dr. Mester Györgyné Takács Klára testnevelő tanár (1919-1996)

Gyakran idézte Tamási Áron címnek választott és szállóigévé lett mondatát, ha arról kérdeztük, miért ragaszkodik Elekhez. Hiszen az 1956 utáni nehéz években még kemény harcot is kellett vívnia azért, hogy itt maradhasson.  Erről egy korábbi írás:

„Mennyből az angyal” 1956 és 1957 karácsonya Eleken – Előzmények és következmények

1945-től nyugdíjba vonulásáig Eleken tanított.

 

Diákéveit  Battonyán, Medgyesbodzáson, Kétegyházán, Békéscsabán, majd Budapesten, a Testnevelési Főiskolán töltötte.

Kisdiákként Battonyán a bentlakásos, apácák vezette Zárdában tanult. Hogy nem szerette a szigorú rendet, elárulja arckifejezése is.

A hátrahagyott fényképek azt bizonyítják, nemcsak Elekhez, az egész régióhoz szorosan kötődött, s ezen nem csak a mai Magyarország területe értendő, hiszen születési helye is a határon túlra esik. Erről egy korábbi írás:

https://elekfoto.com/2013/01/20/tenis-club-eleken-1911-tol/

Ehhez kapcsolódóan az 1930-as éveket idézzük fel korabeli fényképek alapján.

Később édesapja, a kétegyházi jegyző beleegyezésével inkább „bejáró diák” lett: Békéscsabán először a polgáriban, majd a Lorántffy Zsuzsánna Leánygimnáziumban tanult.

Ma már valószínűleg kevesen tudják, hogy Kétegyházának 1936-ban még “strandja” is volt – vagy inkább egy kis medencéje a vasútállomás közelében, amit a korabeli ifjúság örömmel látogatott.

Mester Klára