Eleken az I. világháború idején is volt szovjet parancsnokság. Ezt egy nemrég előkerült 1928-as pecséttel ellátott hivatalos felszólítás is bizonyítja.
A pecséten kissé homályosan, de még olvasható “Arad Vármegye Pusztaottlaka Község 1928”.
Wittmann Attila
Eleméry Antal 1921. október 28-án született Eleken. Édesapja, Eleméry Antal tanító volt, aki vitézi címet is viselt, a nevét pedig 1926. augusztus 8-án változtatta Emenetről Eleméryre.
Észak-Erdély 1940-es visszatérése után agrártudományi tanulmányokat Kolozsváron folytatott. Pedagógiai végzettsége nem volt, de mégis jó pedagógiai érzékkel tanított.
Az eleki szakiskola 1962-es alapítása után igazgatóként Kárpáti Józsefet (1962-68) követte 1970-ig, majd az iskola önállóságának elvesztése után igazgatóhelyettesként irányította a helyi szakiskolát, sőt még tankönyvet is írt Hankó Faragó Mihállyal 1976-ban Juhtenyésztés címmel.
Mindenki nagyon szerette, tisztelte. Kiváló szakember, ember, tanár, kolléga, vezető volt! 1987. január 9-én halt meg.
A leánya, Eleméry Edit is az intézmény tanára volt tragikus haláláig.
Eleméry Antal alig negyed százada hagyott itt minket, ami alkalom arra, hogy felidézzük alakját.
Rapajkó Tibor
Nemrég jelent meg a Mag József-féle üzlet Singer varrógép-kezelői tanfolyamáról szóló rövid bejegyzésünk. A családtól nemrég érdekes fényképeket kaptunk az 1928-as eredeti fotókon is szereplő kis terítőkről, melyeket a résztvevők a gépeken készítettek.
Az eredeti 1928-as terítőkről készült összes fénykép
Klemm Tamás
Nemrég érkezett hozzánk a következő szép két fotó.
Annak idején, amikor a textilipar még nem költözött Ázsia olcsóbb országaiba, a háziasszonyok jelentős mennyiségű ruhaneműt gyártottak, nemcsak saját célokra, a ruhák megvásárlása helyett, hanem nyilván voltak olyanok is, akik valamilyen módon a megélhetésüket keresték meg, vagy egészítették ki a családi varrógéppel.
Erdélyből származó nagyanyám is mesélte, hogy a szűk időkben (Kolozsváron laktak, és többször kifosztották őket bevonuló csapatok, 1918-ban, majd 1944-ben is) mindig nagy segítséget jelentett a varrógép, amellyel a tanító dédnagyanyám élelemért cserébe ruházatot javított.
A dolgos háziasszonyok számára Eleken alapfelszerelés volt a varrógép, melyhez a kiváló helyi szervizelés lehetősége is járt. Mag József műszerész és kereskedő boltjában mind a gépek beszerzésére, mind a javítására volt lehetőség.
Klemm Tamás
Timár László egykori eleki, jelenleg Szekszárdon élő olvasónk kedves levelet küldött a napokban, melyben több érdekes családi-történelmi adalék mellett édesanyja elmondása alapján közölte az Országzászló képein szereplő kislányok neveit.
Ezek szerint a képen álló négy díszruhás lányka a következő:
A kép jobb szélén édesanyja, Tihanyi (Tisch) Olga, melette Angyal Ilonka (a korabeli postamester lánya), balról a második egy Szajkó nevű kislány, az iskolaigazgató lánya, akinek a keresztnevét nem tudja Timár úr édesanyja.
Ismét beigazolódott számunkra, hogy hasznos közzétenni a régi fényképeket, hisz enélkül talán soha nem derült volna fény a rajtuk levők kilétére.
Köszönjük az érdekes adatokat Timár Lászlónak és édesanyjának!
elekfoto 