Címke: Gyula

Kategóriák
mezőgazdaság munka

Csabai Tanya- és Gabonamúzeum

A múzeumot a ’70-es években alapították, a mai napig működik, bár azóta átesett kisebb-nagyobb átalakításokon. A Gyulai út mellett található kiállítóhelyhez tartozik egy teljesen berendezett tanyaház melléképületekkel, egy gépszín, egy szélmalom és a hozzátartozó magtár (aminek a szélkereke jelenleg nincs kifogástalan állapotban, de ez nem igen von le a létesítmény/ kiállítás értékéből), illetve egyéb érdekességek: makett az István malomról, malomkövek, gémeskút és még sorolhatnám.

DSC_0206
A békéssámsoni tanyavilágból áttelepített szélmalom

Bemutatásra kerül a gabonatermesztés múltja, visszavezetve egészen az Őskorig, ugyanakkor XIX. századi  malomgépek is szép számban megtekinthetőek. A hely néhány birkával is rendelkezik, illetve van lehetőség lovaglásra is. (Természetesen NEM a birkákon! 🙂 )

DSC_0129
Seck Dresden malomgép

Bővebb info: http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam11=206&type=11

További itt készült képeim elérhetőek a linkre kattintva: https://plus.google.com/u/0/photos/111549444575159028482/albums/6138385055335177889

DSC_0136
Gyula, 1722-i metszet vízimalmokkal

Nagy Marcell

 

Kategóriák
archiv emberek háború munka történelem

A gyulai talicskás ember története

Schriffert Antal, a gyulai "Talicskás ember" (1912-1993)
Schriffert Antal, a gyulai “Talicskás ember” (1912-1993)

Gyerekkori emlékeket idézett fél a gyulai honlap története a pont húsz éve elhunyt Schriffert Antal úrról, akit a legtöbben “a talicskás” néven ismertek. Sorsa hasonló volt az eleki németekéhez: a háború után kényszermunka-táborba került, ami mély nyomot hagyott lelkében. Az őt nem ismerők számára esetleg ijesztőnek tűnő rongyos külseje tudatos döntés eredménye volt, mivel megfogadta, hogy addig fog rongyokban járni, amíg az orosz megszállók hazánkban vannak. Története elolvasható a gyulai honlapon itt: www.gyulavaros.hu/objektiv-nelkul/schriffert-ur-a-gyulai-talicskas-ember

A kép forrása is a fenti honlap.

Kategóriák
építészet emberek esemény közigazgatás művészet politika Rapajkó szakma történelem utazás

Nem csupán névadás-Tomcsányi Terem

2012. szeptember 19-én a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés  Megyei  Intézményfenntartó Központ szervezésében igen színvonalas rendetvényre került sor a mai megyeházán Főispánok  címmel.

Elsőként az úgynevezett tanácskozói teremben Erdős

Norbert kormánymegbízott és Gara Ágnes intézményfenntarói központ vezetője méltatta Tomcsányi József (1807-76),  egykori főispánt,

majd pedig dr. Erdész Ádám,  megyei levéltárigazgató vázolta fel annak az embernek az életpályáját,  aki a legtovább volt a megye főispánja,  1867-től egészen a haláláig.

Az előadó szerint Tomcsányi jelentősége óriási,  hisz az ő tevékenysége alatt épült ki a polgári közigazgatás a megyében.  A személye azért is hiteles,  mert pl.  részt vett szabadságharcban,  a bukás után visszavonult,  de nem alkudott meg,  csak akkor tért vissza a politikába,  amikor úgy látta,  hogy azt tisztességesen is meg lehet tenni.

Méltó arra,  hogy  termet nevezzenek el róla.  Erre a gesztusra azért  is szükség van,  mert ma is példa az ő egykori tevékenysége,  hisz ezzel is valamilyen módon kompenzálni lehet a kommunizmus alatt elveszett évtizedeket!

Ezek után sor került a táblaavatóra.

Az avatás után Erdős Norbert, Gara Ágnes  és dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató megnyitotta az aulában lévő,  megyei főispánokat bemutató kiállítást,

(Egy korabeli díszkard)

(Báró Harruckern János György,  egykori főispán,  és aki Elek újratelepítője is volt.)

majd következtek az előadások.

Olvasás folytatása “Nem csupán névadás-Tomcsányi Terem”