Címke: határőr

Kategóriák
archiv emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem utazás

Becsülettel az utolsó percig

Még 2012 március 18-án jelent meg egy írásunk Huszonnyolc nap címmel,  amely tulajdonképpen az egykori eleki határőröknek állít emléket.

Erre reagált Antal János (1946-), aki 1966. február 15- július 22-ig Eleken szolgált sorállományú határőrként, sőt fel is ajánlotta, hogy a nyilvánosságot is vállalva beszél emlékeiről.

( Az 1. képen Antal  János határőr tizedesként látható az eleki őrs udvarán 1966-ban  az új szolgálati öltözetben,  amely már jobban tükrözi a hagyományokat,  és amelyhez természetesen sapka is tartozott,  de ezt itt nem láthatjuk.)

Az utóbbiról viszont azt kell tudni,  hogy az szolgálatban kétféle is volt,  vagyis a tányérsapka (a leszerelési emléklapon is ez szerepel),  illetve a kubai mintájú,  az úgynevezett Castro-féle,  a Bocskai-sapka csak később lett használatos,  pl. 1989-ben e sorok írója is ezt viselte!

A találkozóra 2012. augusztus 24-én sor is került Eleken, és az ott elhangzottak alapján mi így tudjuk felidézni az akkori  határőréletet:

(A 2.  képen A. J. szakaszvezető parolija-fegyvernemi jelzése látható.)

Elsőként azt lehetne kiemelni, hogy a határőröket nagyon szerették Eleken, beleértve a lakosságot is,  mert az akkori községben nemcsak a határőrizet,  de a közbiztonság fenntartásának is az egyik pólusa volt a határőrség.

Pl. a Zöldfában (egykori vendéglő) Hollósi Imre bácsinál egy-egy sörre vendég volt a katona. Ez a szeretet elsősorban azzal magyarázható, hogy akkoriban az őrsökön általában kevesen szolgáltak, így Eleken is, 21-en.

Az eleki őrsparancsnok akkor Rausz Károly százados volt, a politikai helyettes pedig Magyar Ferenc százados. Az őrsellátó Topa Sándor szakaszvezető, az eligazító tisztes Csikós Lajos szakaszvezető, a kiképző tisztes Antal János szakaszvezető volt.

A szakács Hajdú Gyula határőr, a lovászok Tapodi István és Tóti Mihály határőrök voltak.

Az állományba azonban még a következő határőrök is beletartoztak: Ács Pál, Balla Sándor, Diószegi Sándor, Dofek János, Felber László, Gurmai Lajos, Kovács József, Petrovics János, Szabó Imre, Szabó Gyula, Szántó Pál, Tóth Ferenc, Tóth Lajos.

Olvasás folytatása “Becsülettel az utolsó percig”

Kategóriák
épületek emberek esemény közigazgatás modern művészet politika Rapajkó szakma történelem utazás vicces

Huszonnyolc nap

Magyarországon 1998-ban leszerelt az utolsó sorállományú határőr is,  2008-ban pedig már az önálló határőrség is megszűnt,  hisz integrálódott a rendőrségbe.

Eleken, a ránk erőszakolt  trianoni határok miatt az 1920-as évektől kezdően egészen az 1990-es évekig volt határőrőrs. (Az első őrs a Kossuth út  és a Kiss utca sarkán volt,  a II. világháború után pedig a Szent István és a  Kossuth út találkozásán lévő házból alakították ki az újat.)

Gondoljunk bele,  kb. hetven év alatt hány fiatal töltötte életének egy fontos szakaszát Eleken! Vajon erről mit írhattak haza?

Az egykori őrs Szent István úti bejáratán még ma is elolvasható egy nyilvánosságnak szánt üzenet az ajtóra karcolva,  mely szerint valakinek már csak négy hete,  vagyis huszonnyolc napja van (volt) a leszerelésig.

Ez a mai fiataloknak már történelem,  nem értik, érthetik a jelentését,  amin természetesen lehet vitatkozni,  pl. azon,  hogy szerencsés volt-e a sorkötelesség eltörlése ebben a nemzeti jelleget is felvállaló fegyveres testületek korában!

Olvasás folytatása “Huszonnyolc nap”