Ezen az esküvői képen egy boldog ifjú pár látható, mit sem tudva, mi vár még rájuk, a családjukra, de hazánkra is!
1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967), Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).
Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg, “szebb mint valaha” (fénykép 2012 tavaszáról)!
Egy 1958. március 15-én datált esküvő képei következnek most.
Tiba András és Galbács Zsófia esküvőjén, a népitánc-csoport tagjaival, 1958. március 15.
Tiba András (1935-1994) és Galbács Zsófia (1938-2007) e napon mondták ki a boldogító igen szót az eleki tanácsházán.
Tiba András és Galbács Zsófia esküvője napján a tanácsháza lépcsőjén, 1958. március 15.
A menyasszony, Galbács Zsófia az Elek és Gyula közti tanyavilágban nőtt fel, és itt is járt a farkashalmi iskolába a 7. osztályig, majd a nyolcadikat már Eleken végezte. Az ifjú férj, Tiba András a manapság Romániához tartozó Nagyzerindről menekült szüleivel a háború alatt magyar földre, és később itt találta meg boldogságát kedvese, Zsófia személyében.
Mindketten lelkes tagjai voltak az akkori eleki színjátszó és a népitánc-csoportnak is, ez utóbbiban ismerték meg egymást. Esküvőjük nagy esemény volt, hiszen a rokonokon kívül a népitáncosok színe-java, az eleki közélet sok jeles személye is részt vett rajta.
Tiba András népitáncosként a színpadon, az eleki kultúrházban.
Nem csak a táncban és színjátszásban jeleskedett az ifjú házaspár, hanem szorgosan dolgoztak: András pék volt a gyulai kenyérgyár eleki üzemében, míg felesége előbb ruhabolti eladó volt, majd óvodai dada, később újra eladó a kenyérboltban, végül élelmezésvezetőként dolgozott a gyermeknevelő intézetben nyugdíjazásáig.
Tiba Andrásné menyecsketánca a legendás orvossal, dr. Győri Gyulával, 1958. március 15.
A házaspárnak három gyermeke született, András, Andrea és Zoltán.
Köszönöm Tiba Andreának a történetet és az érdekes fotókat!