Kategóriák
archiv építészet épületek emberek esemény háború ipar iskola közigazgatás mezőgazdaság művészet politika

Elek, a hűség városa (?)

A fenti címet Sopron viseli, mivel lakói 1921 decemberében – az 1920. június 4.-i trianoni békediktátumot követően – szavazással döntöttek arról, hogy nem Ausztriához, hanem Magyarországhoz kívánnak tartozni.

Került-e vajon Elek lakossága is hasonló helyzetbe, hiszen a trianoni döntés az ő életükben is mérföldkő volt?

 „gazdaságföldrajzi helyzete gyökeresen megváltozott. Az ország belsejében fekvő községből határ menti település lett, az Arad-Csanád Egyesült Vasút kétegyházi szárnyvonalának végállomása. Piacainak felét elvesztette, kiszakadt Arad, Nagyvárad vonzáskörzetéből.”A főispáni és alispáni hivatalnak Elek község 1923-ig, a csonka vármegyék egyesítéséig adott otthont.” (1.)

Arad-Csanád-Torontál egyesített vármegyék térképe Kogutovicz:Megyei térképek
Arad-Csanád-Torontál egyesített vármegyék térképe
Kogutovicz: Megyei térképek

Mit is jelentett mindez az itt élők számára? Az alábbi dokumentum másolata csak egy “apróbb” új kötelességről tájékoztat.

A földművelésügyi miniszter 1921-es utasítása az állatok forgalmával kapcsolatban
A földművelésügyi miniszter 1921-es utasítása az állatok forgalmával kapcsolatban

A fentebb idézett kötet tanulmányai viszont részletesen beszámolnak azokról a veszteségekről, melyek az eleki gazdákat, a környékbeli földtulajdonosokat, így pl. Gávai Gaál Jenőt is érték.Egy korabeli levél tanúsága szerint szakértelme, no és a személyes érintettsége alapján

„Aradvármegye állandó választmánya 1920-ban határkiigazítási munkálatoknak a vármegyét illető része elkészítésére Méltóságos Dr. Gaál Jenő főrend, műegyetemi tanár urat bízta meg, ki ezen munkáját hű segítőtársával Vásárhelyi Dezső birtokos urral hazafiságtól áthatva nagy tudásához méltón legilletékesebb körök elismerését is kivívva el is készítette”(2.)

A vármegye vezetői bíztak a komolyabb határkiigazítások lehetőségében, amit a Szövetséges és Társult Hatalmaknak a békefeltételek kísérőlevelében kilátásba helyeztek. Mint utóbb kiderült, csalódniuk kellett.

Békés Vármegye térképe Kogutovicz: Megyei térképek
Békés Vármegye térképe
Kogutovicz: Megyei térképek

A címben szereplő kérdőjel viszont arra vonatkozik, vajon hogyan vélekedtek az emberek a hovatartozással kapcsolatban.

A Gyulai Levéltárban található magánlevelek tanúsága szerint az elekiek egy központi kérdőív kitöltésével vallhattak arról, melyik országhoz szeretnének tartozni. Gávai Gaál Jenő javaslatára Gyulával, Csabával való szoros kereskedelmi kapcsolatukat hangsúlyozták a Magyarország melletti döntés egyik indokaként.

A Polgári Fiúiskola
A Polgári Fiúiskola

Egy legenda szerint viszont, mely generációkon át tovább élt, sőt szájhagyomány útján talán még ma is terjed, valamint a „Zöld könyvben”(3.) is olvasható, az elekiek maguk vették kezükbe sorsukat. Különvonattal Aradra utazott 400 fő, hogy kérésüket előadják a Szövetséges Hatalmak ott székelő parancsnokságán. Állítólag szóba került a népszavazás lehetősége is.

A történet szerint egy Franz Schneider nevű fodrásznak volt fontos szerepe a francia Berthon ezredes meggyőzésében. Schneider úr Párizsban tanulta a fodrászmesterséget, s jól beszélt franciául. Őt vitték magukkal tolmácsnak. Ezen verzió szerint Elek és Almáskamrás így maradtak Magyarország területén.

A Polgári Lányiskola
A Polgári Lányiskola

Az elkövetkező évek nem teltek tétlenül, olyan fontos közintézmények épültek Eleken a 20-as években, melyek sokáig meghatározták a település arculatát: 1920-ban a Polgári Fiú- majd 1924-ben a Polgári Lányiskola, 1923-ban a Kultúrház létrehozásáról született döntés.

Az eleki Kultúrház ma Reibel Mihály nevét viseli
Az eleki Művelődési Ház ma Reibel Mihály nevét viseli

 1924-ben ünnepelték Elek betelepítésének 200 éves évfordulóját.

Ezen a karácsonyon borította először fénybe a közvilágítás a község utcáit, miután 1922-ben a vasútállomás közelében az első villamos művet is megalapították a hozzá értő iparosok.

  1. Kocsor János: Elek története a két világháború közt. Tanulmányok Elek történetéhez II. 85.o.
  2. Részlet az Arad vármegyei helyettes alispán 1921. okt. 14.-én Eleken írt leveléből – a Makón székelő főispánhoz címezve
  3. Johann Stöckl- Franz Brandt: Die Geschichte der Gemeinde Elek in Ungarn, 93.o.
Kategóriák
archiv építészet épületek egyház esemény művészet politika Rapajkó történelem

Egy tervrajz 1942-ből

Mint közismert,   az eleki művelődési központ 1994-től Reibel Mihály (1889-1959),  egykori eleki plébános nevét viseli,  hisz  neki is köszönhető,   hogy 1924-29-ig felépülhetett ez a fontos intézmény,  igaz akkor az egyház volt a tulajdonos.

Reibel Mihály (1889-1959)
Reibel Mihály (1889-1959)

Az azonban viszont kevésbé köztudott,  hogy ez az épület a  végleges formáját csak 1942 után nyerte el,  amit  az eleki plébánián található 1942. június 4-én készült tervrajzzal tudjuk bizonyítani.  (A tervező a makói Bogdán Károly volt.)A bővítési tervek szerint mozi és néprajzi múzeum is működött volna itt.  Az utóbbiról nincs tudomásunk,  azt viszont tudjuk,  hogy pl. Reibel Mihály komolyabb helyi  régészeti gyűjteménnyel rendelkezett! (Vajon mi lett ennek a gyűjteménynek a sorsa?)

Kategóriák
archiv emberek esemény irodalom modern művészet színjátszás vicces zene

Levente Péter és Gryllus Vilmos Eleken

Klemm Tamás

Valamikor a 70-es évek végén, a 80-as évek elején Levente Péter és Gryllus Vilmos az eleki művelődési házban lépett fel. Erről készült a következő felvétel, valószínűleg Busa László fotója.

Levente Péter és Gryllus Vilmos fellépnek az eleki művelődési ház színpadán, 1979-83 közt.
Levente Péter és Gryllus Vilmos fellépnek az eleki művelődési ház színpadán, kb. 1979-83 közt.

A fénykép Zsidó Ferenc gyűjteményéből származik. Köszönet érte!

Kategóriák
album csoportkép emberek esemény irodalom iskola modern művészet szakma színjátszás tánc vicces zene

Farsang utáni farsangi ünnepség

Az idén a szokásos farsangi ünnepelés tavaszváró ünnep formájában került megrendezésre a Reibel Mihály Művelődési Házban.

Az igazgató úr megnyitja az ünnepséget
Az igazgató úr megnyitja az ünnepséget

A műsoros mulatságot tegnap tartotta az eleki általános iskola. A szokásos farsangtól eltérően itt nem a jelmezes felvonuláson volt a fő hangsúly, hanem színpadi produkciókon – a műsorral készült osztályokat, csoportokat a többiek nézték.

Így folyamatosan egymást váltották a szereplők és a nézők – a hangulatot látva előbbiek és utóbbiak egyaránt határozottan élvezték a műsort.

Miszlai Zsolt párját pörgeti
Miszlai Zsolt párját pörgeti

A műsorszámok között – a teljesség igénye nélkül – volt például kiváló népitánc-műsor, kisördögök tánca, megtekinthettük az öreg MacDonald gazdasági udvarát, de nem maradt el a szirtaki, a hagyományos görög tánc sem. Több tehetséges versmondó is fellépett, egyikük, Illés Eszter ráadásul a saját, tavaszról szóló költeményét szavalta el!

A legnagyobbak akrobatikus elemeket sem nélkülöző hip-hop táncbemutatója során a közönség többször felmorajlott a különleges show-elemeket látva.

Köszönjük a résztvevőknek (és a hálás közönségnek) a színvonalas műsort!

A rendezvényről készült fotógaléria megtekinthető az iskola honlapjára kattintva.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek művészet szakma technika

A mozi személyzete

Klemm Tamás

Az 1990-es években valamikor nem bírta tovább a mozink, és abbahagyták a vetítéseket.

Kár érte, hisz ez is egyfajta attrakció volt a faluban városban, csak éppen eljárt felette az idő. Valószínűleg egy Elek-Plázát kellett volna építeni a kultúrház-mozi kombináció helyére vagy kiegészítésképpen, mondjuk “Pláza az Öreg Tölgyhöz” vagy valami hasonló néven. A manapság futó üzleti modell szerint ha lenne itt egy bevásárlóközpont-szörnyeteg, akkor esetleg elvegetálna benne a mozi is.

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény iskola művészet politika szakma színjátszás történelem vicces

Színielőadás a Kultúrházban, 1955

Klemm Tamás

Egy régi színielőadás képeit kaptuk meg Szatmári Zoltántól, aki édesapja, Szatmári József egykori eleki tanár és iskolaigazgató hagyatékából válogatott számunkra.

Annak idején az iskolások nagyobb ünnepi alkalmakkor színielőadást tartottak – rendszeresen működtek színjátszó-körök, melyekben szorgos munka folyt. Az egyik ilyen előadást örökítik meg a fényképek. Az is lehet, hogy egyszerűen az év közben begyakorolt darabot adták elő a tanév vége felé közeledve, egyfajta gálaműsor keretében.

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény iskola művészet szakma történelem

Az óvodások táncműsora, 1954. április

Nemrég jutottunk ennek a remek képnek a birtokába, köszönet érte Truczánné Bottó Máriának és Kalló Pálnak.

A fotó az újtelepi nagycsoportos óvodásokat ábrázolja, amint a művelődési házban táncos műsort adnak elő.

Az 1954-es nagycsoportosok táncolnak a kultúrházban
Az 1954-es nagycsoportosok táncolnak a kultúrházban

A képen a következő gyerekek láthatóak, balról jobbra:

Rácz János, Marosán György, Süle Tibor, Durst Mária, Bagi Irén, Lukács Ilona, Hack Erzsébet, Fodor Katalin, Gerstenmayer Gizi, Gorza Róbert, Tarutin János, Stumpf Mária, Zimmermann József, Singer Klári és Gyuszi, Fodor ?, Kassai, Burján Éva, Kovács János.

Kategóriák
archiv épületek család csoportkép esemény szakma történelem

Esküvő a népitánc-csoportban

Klemm Tamás

Egy 1958. március 15-én datált esküvő képei következnek most.

Tiba András és Galbács Zsófia esküvőjén, a népitánc-csoport tagjaival, 1958. március 15.

Tiba András (1935-1994) és Galbács Zsófia (1938-2007) e napon mondták ki a boldogító igen szót az eleki tanácsházán.

Tiba András és Galbács Zsófia esküvője, 1958. március 15.
Tiba András és Galbács Zsófia esküvője napján a tanácsháza lépcsőjén, 1958. március 15.

A menyasszony, Galbács Zsófia az Elek és Gyula közti tanyavilágban nőtt fel, és itt is járt a farkashalmi iskolába a 7. osztályig, majd a nyolcadikat már Eleken végezte. Az ifjú férj, Tiba András a manapság Romániához tartozó Nagyzerindről menekült szüleivel a háború alatt magyar földre, és később itt találta meg boldogságát kedvese, Zsófia személyében.

Mindketten lelkes tagjai voltak az akkori eleki színjátszó és a népitánc-csoportnak is, ez utóbbiban ismerték meg egymást. Esküvőjük nagy esemény volt, hiszen a rokonokon kívül a népitáncosok színe-java, az eleki közélet sok jeles személye is részt vett rajta.

Tiba András népitáncosként a színpadon
Tiba András népitáncosként a színpadon, az eleki kultúrházban.

Nem csak a táncban és színjátszásban jeleskedett az ifjú házaspár, hanem szorgosan dolgoztak: András pék volt a gyulai kenyérgyár eleki üzemében, míg felesége előbb ruhabolti eladó volt, majd óvodai dada, később újra eladó a kenyérboltban, végül élelmezésvezetőként dolgozott a gyermeknevelő intézetben nyugdíjazásáig.

Tiba Andrásné menyecsketánca dr. Győri Gyula orvossal, 1958. március 15.
Tiba Andrásné menyecsketánca a legendás orvossal, dr. Győri Gyulával, 1958. március 15.

A házaspárnak három gyermeke született, András, Andrea és Zoltán.

Köszönöm Tiba Andreának a történetet és az érdekes fotókat!