Kategóriák
épületek emberek gyász háború politika tájkép történelem

Hősök kertje

Az anyagaimat rendezgetve találtam rá, egy régi gépelt oldal fénymásolatára, így szeretném most közkinccsé tenni -pár fényképpel fűszerezve- Mátyási Károlyné óvónő írását a “Hősök kertjének” történetéről.

A “Hősök kertjének bejárata”.
Kategóriák
család egyház emberek esemény gyász háború politika Rapajkó történelem

A hazáért hősi halált haltak az elekiek is 1914-18-ban

1914. június 28-án 10 óra 45 perckor Szarajevóban egy szerb terrorista meggyilkolta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét,  Ferenc Ferdinándot és feleségét,  majd egy hónapra rá kitört az I.  világháború,  ami főképpen a nagyhatalmi ellentétekkel magyarázható.

Az egykori trónörökös különben nem volt nagyon népszerű, Magyarországon pedig különösen nem.  Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült,  így a feleségével nem mindenhol jelenhetett meg a nyilvánosság előtt,  a katonai rendezvények azonban kivételnek számítottak.

A legtragikusabb,  az egyoldalú határmódosítások mellett azonban mégis az,  hogy  az akkori győztesek,  főképpen Franciaországnak köszönhetően olyan világpolitikai helyzetet teremtettek,  melynek következtében Európa népei a XX. században három diktatúra (fasizmus,  nácizmus,  kommunizmus) “áldásos” tevékenységeit is megismerhették hosszabb-rövidebb ideig!

A boldog békeidők  Eleken (is) 1914. július 26-án értek véget,  amikor is kihirdették az általános mozgósítást,  amire augusztus 24-27-én került sor.

A férj katona,  a feleség feketében!
A férj katona, a feleség feketében!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A háborúnak “köszönhetően” Eleken az a szokás alakult ki,  hogy a nők fekete öltözetet viseltek.

Az eleki katonák ott voltak a legtöbb  nagy európai fronton,  vagyis Oroszországban, a Balkánon,  de az olasz harcmezőkön is.  A többnyelvűségük miatt “keresettek voltak” az eleki tisztek,  altisztek,  bakák is.

Klemm Ferenc( ?-?) bajtársaival
Klemm Ferenc ( ?-?) bajtársaival (a kép jobb szélén)

A nagy háborúba 1018 katonát soroztak be Elekről,  ami az 1910. évi össznépesség 14%-t jelentette,  amiből 143 volt a hősi halott.

1924 óta a temetőben, de  immáron mind a két világháború hőseinek dicsőségét hirdeti emlékmű.

Kategóriák
archiv háború történelem

A Nagy Háború katonái VI.

 „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyv áttekintésének a végére értem. A mű mellékletében az 1939-ben összegyűjtött I. világháborús lovaskatonák adatai szerepelnek 184 oldalon keresztül. Itt találtam meg Albert Józsefet is.

Albert József huszár
Albert József huszár

Eleken a temetőben a ravatalozó előtt található az I. világháborúban elesett katonák sírja. Ők a legnagyobb áldozatot hozták, amit ember hozhat …

A “Hősök Sírja” egy 1929-ben kiadott képeslapon.

Wittmann Attila