Ki volt gávai Gaal Jenő?

A mai Békés megyében szinte ismeretlen Gaal Jenő (1846-1934),  de sajnos Eleken is, pedig Békés megyében,  Gerendáson született,  sőt itt,  pontosabban Lökösházán is volt birtoka,  ami akkor Elekhez tartozott. 1916-tól itt is élt,  gazdálkodott,  ezért az eleki képviselő-testületnek is a tagja volt!

Egy olyan emberről van szó,  aki egymaga a következő is volt:  akadémikus,  egyetemi tanár,  felsőházi tag,  jelentős közéleti személyiség,  aki fogékony az újra,  kritikusa saját korának,   de jó értelemben vett hazafi is  Széchenyi szellemiségét követve.

Az is érdekes az ő életében,  hogy pl. angolos is volt a műveltsége,  ami nem volt általános az akkori francia és német dominancia idején! (Gaall Jenő Bécsben és Budapesten tanult jogot.)

1896-ban akadémiai székfoglalóját egy akkor igen híres skót esszéíróról, történészről,  Thomas Carlyne-ról (1795-1881) tartotta,  akinek tevékenységét  Széchenyivel rokonította!

Az 1940-ben megjelent emlékirata az internetről is elolvasható (mtdataportal extra.hu),  melyből mindent megtudhatunk a szerzőről,  így pl. azt is,  1857-ben pont a házuk előtt,  Gerendáson cserélt lovat az akkor megyelátogatásra érkező Ferenc József császár,  magyar király  (1830-1816).

Elekiként olvasva azonban mégis az a legérdekesebb,  hogy pl. Gaal Jenő milyen sokat tett azért,  hogy Arad vármegye,  vagyis annak legalábbis a nyugati része,  így Elek is magyar maradjon.

Nem rajta múlott,  pedig egy angol nyelvű tanulmányt is írt ezért  a határmegalapító delegáció számára,  aminek a tagjaival anyanyelvén tudott tárgyalni Lőkösházán ,  hisz jól beszélt angolul,  franciául,  olaszul,  a japán küldöttel valószínűleg franciául beszélt.

Megemlíti azt is,  hogy ezekben a tragikus napokban feleségével,  Varjassy Lenkével Lőkösházán laktak,  de többször járt Eleken,   Csonka-Arad vármegye székhelyén (1920-24) is.

Még ekkor is volt ideje és kedve a tanulásra,  önművelésre is,  hisz pl.  spanyol nyelvű könyveket kért a Bánhidy-kastélyből!

Gaal Jenő  írásait ma is érdemes olvasni,  az interneten pl. most is meg lehet vásárolni azokat.

Eleken a mai Táncsics Mihály utca viselte a nevét,  de azt felsőbb kommunista utasításra meg kellett változtani.

Ha valaki végigolvassa fontosabb műveit,  akkor nyilván könnyebben megértheti,  hogy miért nem tetszett azoknak,  akik később kiépítették és fenntartották a diktatúrának a baloldali változatát!

Az viszont örvendetes, hogy nem régóta a lökösházi általános iskola felvette Gaal Jenő nevét.

Forrás:

Gávai Gaal Jenő válogatott tanulmányainak újabb gyűjteménye. Bp., 1932. I. k. 780 o,  II. k. 876 o.

Gaal Jenő:  Élmények és tanulságok. Bp.,  1940. 933 o.

Kollega Tarsoly István főszerk.:  Révai Új Lexikona VII. k. Szekszárd,  2001. 879 o.

Majer Tibor:  Lőkösháza története.  Lőkösháza,  2003. 107 o.

Vermes Ernő szerk.:  Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula,  1929. 528 o.

Rapajkó Tibor

Reklámok

rapajkotibi névjegye

Háromgyermekes családapa vagyok, 2000-től boldog házasságban élek feleségemmel - Gyöngyivel. Középiskolai történelemtanár vagyok az eleki középiskolában, illetve helytörténész is.
Kategória: archiv, család, emberek, közigazgatás, politika, Rapajkó, történelem
Címke: , , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: A báró Tomassich család sírja az eleki temetőben | elekfoto

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s