Kategóriák
épületek család háború irodalom művészet politika Rapajkó

Skorpió hava-Visszaemlékezés az emigrációból

Vásárhelyi Vera kmagyarul írt könyve 1988-ban Rómánam jelent meg
Vásárhelyi Vera magyarul írt könyve 1988-ban Rómában jelent meg

A lőkösházi Vásárhelyi Vera (1922-2000) élete gyakorlatilag akkor eldőlt,  amikor 1942-ben hozzáment az akkori miniszterelnök,  Kállay Miklós (1887-1967) fiához,  Kristófhoz (1916-2006). A háború után számukra csak az emigráció maradt.

A felújított Vásárhelyi-Bréda-kastély 2013 októberében
A felújított Vásárhelyi-Bréda-kastély 2013 októberében

Ebben az időszakban Vásárhelyi Vera jelentős közéleti szerepet vállalt a férjével együtt, sőt, könyveket is írt,  de mivel a politikai nézetei szemben álltak az akkori hivatalos Magyarországgal,  a külföldön megjelent művei csak 1990 után váltak hozzáférhetővé a hazai olvasók számára.

A wikipédia szerint Vásárhelyi Vera 1978-ban megkapta a nyugati magyar szerzők munkásságának elismeréseként alapított,  és 1973-79-ig létező Sík Sándor Irodalmi Díjat.

Ma konferencia teremként funkcinál
Ma konferenciateremként funkcionál
Rekonstruált kastélybelső
Egy másik szépen rekonstruált kastélybelső

Mi nem régen jutottunk hozzá a Rómában 1988-ban megjelent Skorpió hava című 45 oldalnyi terjedelmű önéletrajzi ihletésű könyvéhez,  ami több szempontból érdekes lehet egy mostani eleki olvasó számára is.

Mivel Vásárhelyi Vera 1922-ben Lőkösházán született,  részletesen ír a lőkösházi (akkor Elekhez tartozott) emlékeiről,  így akarva,  nem akarva bepillantást nyerhetünk egy vidéki nemesi család életébe is,  amelyről eddig jóformán semmit sem tudhattunk. A kötet Megyeri Anikónak (Vásárhelyi-Bréda-kastély,  Lőkösháza) köszönhetően az eleki városi könyvtárban is megtalálható.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek közigazgatás történelem Uncategorized

Bréda kastély 1939.

Mivel egészen a második világháború végéig Elekhez tartozott Lőkösháza is, ezért kissé a lőkösházi vonatkozású emlékek iránt is érdeklődök. Mostanában sikerült hozzájussak egy ritka képeslaphoz, amin a brédai kastély látható. A képeslap 1939-es kiadású.

Bréda Kastély 1939.

A napokban Kotroczó Józseftől (Lőkösháza) kaptam e-mail-ben a Bréda kastélynál készült következő ritka, a maga nemében  egyedülálló képeket.

A földesúr felesége és fia

A képek valószínűleg 1944-ben készültek.

Cselédek a gyerekekkel

A fotók Kotroczó József tulajdonát képezik és szívesen mesél bárkinek a régi időkről.
 A képekre kattintva azok nagyíthatóak.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv emberek közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem

Ismét Danilovról (1880-1943)

Mihail Danilov
Mihail Danilov

Danilov Mihályról már írtunk ez év március 5-6-i bejegyzésünkben,  de most mégis fontosnak tartjuk,  hogy ezt most is megtegyük,  mert szerintünk újabb,  nagyon fontos információkhoz jutottunk az eleki városházán található korabeli halotti anyakönyvből.

Danyilov Mihály a korabeli eleki polgári halotti anyakönyvben az akkori  helyesírásnak megfelelően Daniloff néven szerepel,  de mi mégis a most használatos formát használjuk.

A bejegyzések alapján most már tudjuk a szülök neveit is,  vagyis édesapját Danilov Teodornak,  édesanyját pedig Dornel Erzsébetnek hívták.

A halál pontos dátumaként 1943. augusztus 31. délután hat óra szerepel,  helyszín a Bánhidy-major volt,  okként pedig májsorvadást írták be.

A 63 éves korában meghalt Danilovról azt is tudjuk még az anyakönyvből,  hogy kisbérlő volt,  illetve cári tábornok is,  mint hogy azt is, a vallása  görögkeleti  volt.

Ezek az adatok azért nagyon fontosak,  mert megerősítik azt,  hogy egy tényleg magas rangú orosz arisztokratáról van szó,  aki az akkor Elekhez tartozó Lőkösházán halt meg!

A halál oka viszont azért érdekes,  mert a “köztudatban” máig az él,  hogy öngyilkos lett,  mert nem akart a szovjetek által “felszabadított” Magyarországon élni,  de itt valószínűleg egy legenda továbbéléséről lehet szó.

Az is elképzelhető,  hogy soha nem tudta feldolgozni azokat a csapásokat,  amit 1917-nek “köszönhetően” kellett elszenvednie,  és emiatt is halt meg!

Ha pl. a sírját sikerülne feltárni,  illetve ha kellő részletességgel ismernénk az 1917 előtti tevékenységét, akkor bizonyára sok mindenre választ kaphatnánk.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv család emberek közigazgatás politika Rapajkó történelem

Ki volt gávai Gaal Jenő?

A mai Békés megyében szinte ismeretlen Gaal Jenő (1846-1934),  de sajnos Eleken is, pedig Békés megyében,  Gerendáson született,  sőt itt,  pontosabban Lökösházán is volt birtoka,  ami akkor Elekhez tartozott. 1916-tól itt is élt,  gazdálkodott,  ezért az eleki képviselő-testületnek is a tagja volt!

Egy olyan emberről van szó,  aki egymaga a következő is volt:  akadémikus,  egyetemi tanár,  felsőházi tag,  jelentős közéleti személyiség,  aki fogékony az újra,  kritikusa saját korának,   de jó értelemben vett hazafi is  Széchenyi szellemiségét követve.

Az is érdekes az ő életében,  hogy pl. angolos is volt a műveltsége,  ami nem volt általános az akkori francia és német dominancia idején! (Gaall Jenő Bécsben és Budapesten tanult jogot.)

1896-ban akadémiai székfoglalóját egy akkor igen híres skót esszéíróról, történészről,  Thomas Carlyne-ról (1795-1881) tartotta,  akinek tevékenységét  Széchenyivel rokonította!

Az 1940-ben megjelent emlékirata az internetről is elolvasható (mtdataportal extra.hu),  melyből mindent megtudhatunk a szerzőről,  így pl. azt is,  1857-ben pont a házuk előtt,  Gerendáson cserélt lovat az akkor megyelátogatásra érkező Ferenc József császár,  magyar király  (1830-1816).

Elekiként olvasva azonban mégis az a legérdekesebb,  hogy pl. Gaal Jenő milyen sokat tett azért,  hogy Arad vármegye,  vagyis annak legalábbis a nyugati része,  így Elek is magyar maradjon.

Nem rajta múlott,  pedig egy angol nyelvű tanulmányt is írt ezért  a határmegalapító delegáció számára,  aminek a tagjaival anyanyelvén tudott tárgyalni Lőkösházán ,  hisz jól beszélt angolul,  franciául,  olaszul,  a japán küldöttel valószínűleg franciául beszélt.

Megemlíti azt is,  hogy ezekben a tragikus napokban feleségével,  Varjassy Lenkével Lőkösházán laktak,  de többször járt Eleken,   Csonka-Arad vármegye székhelyén (1920-24) is.

Még ekkor is volt ideje és kedve a tanulásra,  önművelésre is,  hisz pl.  spanyol nyelvű könyveket kért a Bánhidy-kastélyből!

Gaal Jenő  írásait ma is érdemes olvasni,  az interneten pl. most is meg lehet vásárolni azokat.

Eleken a mai Táncsics Mihály utca viselte a nevét,  de azt felsőbb kommunista utasításra meg kellett változtani.

Ha valaki végigolvassa fontosabb műveit,  akkor nyilván könnyebben megértheti,  hogy miért nem tetszett azoknak,  akik később kiépítették és fenntartották a diktatúrának a baloldali változatát!

Az viszont örvendetes, hogy nem régóta a lökösházi általános iskola felvette Gaal Jenő nevét.

Forrás:

Gávai Gaal Jenő válogatott tanulmányainak újabb gyűjteménye. Bp., 1932. I. k. 780 o,  II. k. 876 o.

Gaal Jenő:  Élmények és tanulságok. Bp.,  1940. 933 o.

Kollega Tarsoly István főszerk.:  Révai Új Lexikona VII. k. Szekszárd,  2001. 879 o.

Majer Tibor:  Lőkösháza története.  Lőkösháza,  2003. 107 o.

Vermes Ernő szerk.:  Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula,  1929. 528 o.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv család emberek mezőgazdaság politika Rapajkó szakma történelem utazás

Danilov Mihály, a lőkösházi orosz

Danilov Mihály (1880-1943) az I. világháború után került Magyarországra menekültként többed magával,  hisz korábban cári tisztként szolgált,  és valószínűleg az utolsó orosz cár,  II. Miklós  (1894-1917) unokaöccse is volt.

Kategóriák
archiv épületek egyház közigazgatás mezőgazdaság politika Rapajkó tájkép történelem

Ami már nincs – a Bánhidy – család kastélya

Az 1948-ig Elekhez tartozó Lőkösházán egykoron több nemesi család is megtelepedett,  így a Bánhidyak is.

A képen látható egykori kastélyuk az 1870-es években épült, ami a történelmi tragédiák után 1946 és 1960 között iskolának és kollégiumnak adott otthont,  de sajnos 1976-ban a földdel tették egyenlővé!

Kategóriák
archiv család csoportkép egyház emberek esemény közigazgatás modern politika Rapajkó szakma utazás

Lőkösi bérmálás

A felvétel 1982. szeptember 18-án készült Lőkösházán az akkori bérmáláson.

A fényképen Májer Tibor (1921-86)  egykori plébánost,  Wagenhofer Ede (1911-97) esperest (Elek), dr. Udvardy József (1911-2000) csanádi püspököt és dr. Kovács László püspöki titkárt láthatjuk.