Az élet és az irodalom – Gondolatok Cseres Tibor: Elek és Krivojrog között c. novellája kapcsán

Érdekes és megtisztelő kérés érkezett Wittmann Attilától: “Szeretném, ha írnál egy cikket az “Elek és Krivojrog között” című “cikksorozatomhoz”, pontosabban Cseres Tibor részletekben közölt novellájához. Elbizonytalanodtam, hogy mennyire tekinthető biztos forrásnak ez az írás. A dátumok és nevek ugyanis nem pontosan egyeznek meg a más forrásokban fellelhetőkkel”.

Bár személyesen nem ismerjük egymást Wittmann Attilával,  az “elekfoto”-n korábban több témában is kiegészítették egymást írásaink. Ezúttal a magyarországi németek elhurcolásának január 19-i emléknapja különös aktualitást is ad a “malenkij robot”-tal kapcsolatos cikkeknek.

Nos, az időpontok és a név megváltoztatása minden bizonnyal tudatos Cseres Tibor részéről, aki műveiben a múltbeli eseményeket az irodalom eszközeivel dolgozta fel. A “biztos”, hiteles források,  az írott dokumentumok elemzése a történettudomány dolga. Nagy kérdés persze, hogy egy-egy korszakból ezek közül mennyi maradt meg, ezért fontosak a szemtanúk elbeszélései is.

Cseres Tibor (1915. április 1. -1993. május 23.) az 1960-as évektől a magyar irodalmi élet jeles személyisége volt, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke, ami a kor ideológiájával való azonosulást is feltételezte.

Neve leginkább az 1964-ben megjelent Hideg napok c. regénnyel (http://www.libri.hu/konyv/hideg-napok.html) és a belőle készült filmmel (https://hu.wikipedia.org/wiki/Hideg_napok) fonódott össze.
Az ezredforduló táján aztán az ebben feldolgozott téma, az újvidéki vérengzés megközélítése is árnyaltabbá vált. (http://magyarnarancs.hu/zene2/ez_a_nap_a_mienk_-_cseres_tibor_hideg_napok_konyv-64349)

Az író valamikor a 70-es években járt Eleken. Hogy a túlélők közül kikkel beszélt, már nem követhető nyomon.  Annyi bizonyos, hogy nem sokkal a látogatás után megjelent egy irása -talán valamelyik antológiában -, melynek témája az eleki aszzonyok ukrajnai “szerelmi élete” volt. Az írás nagy felháborodást keltett az érintettek körében.  Azt, hogy később még kivel/ kikkel beszélt az elekiek tragikus történetéről, valószínűleg szintén nem fogjuk megtudni. Mindenesetre elmondható, hogy olyan korban nyúlt ehhez a témához, amikor még tabunak számított, amikor tilos volt a Szovjetunióban végzett kényszermunkáról, hadifogságról beszélni.

Az írói szándék megértéséhez viszont -legalább “dióhéjban”- ismernünk kellene a szerző életművét. Születésének 100. évfordulója alkalmából készült az alábbi méltatás http://itthon.ma/kult.php?cikk_id=6581

Itt  olvasható egy 1985-ös nyilatkozta: “Következő műveim a huszadik század első felének válságos évtizedeiben keresnek járható utat alakjaim (hőseim) számára.”

A Felhők fölött száll a sas c. kötet, mely elbeszéléseket és  esszéket tartalmaz, 1993-ban, halála évében jelent meg.  A címadó novella 1944 márciusában játszódik Kolozsvárott, ill.a szamosfalvi repülőtéren,  maga a cím a honvédségi pilóták indulójának a kezdősora. A kötet borítóján ugyanakkor egy fehérfejű, Amerikában honos rétisas látható…

https://hu.wikipedia.org/wiki/Feh%C3%A9rfej%C5%B1_r%C3%A9tisas

Ebben a kötetben található 5. történetként az Elek és Krivojrog között c. novella, mely az írói életműben más értelmezést nyer, mint a történteket megélő szereplők számára. Hogy melyek az érintkezési pontok a valós események  és a novellában szereplő fiktív személy, személyek története között, az utolsó részlettel majd – remélhetőleg –  kiderül az olvasók számára.

Segítségképpen még néhány tényszerű adat.

“1944. szeptember 24. után mindjárt a kommunisták vették a kezükbe a község életének az irányítását. Kemény / Kern József vezetésével mindjárt október első napjaiban megalakították a Kommunista Pártot, alapító tagjai Kemény József és felesége, jelenleg Bicske községnek a párttitkára…..1945-ben az MNDSZ elnöke Kemény Józsefné…,”
“Kemény József 1944. októbertől 1945. februárig volt Eleken a Kommunista Párt titkára.” (1.)

  1. Forrás: Nyisztor György szakdolgozata, 1953. (kézirat)

 

Mester Klára

 

Reklámok
Kategória: emberek, esemény, háború, irodalom, politika, történelem
Címke: , , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

4 hozzászólás a(z) Az élet és az irodalom – Gondolatok Cseres Tibor: Elek és Krivojrog között c. novellája kapcsán bejegyzéshez

  1. Tom Groh szerint:

    Volt nekem egy rokon: Nyisztor György. Eleken élt. A felesége volt az én nagypapánkak a bátjának a lányának a féfije. Jo ember bolt, jo családja volt. A Nyisztor Györgynek volt egy lány. Aszt halotam hogy orvos let, de asztís halotam hogy agy rakot kapot. A Nyisztor György tudom hogy márt régota meghalt. Valaki halot a lányarol. Bocsánatot a magyaromal. Amerikaji vagyok és probálok megtanúlni. Én vagyok Groh Thomas. A nagypám Ottlakán születet és gyerek ota Eleken éltek. Nagypapa Groh György és a nagymama volt Tísch Fransciszka.

  2. Visszajelzés: Cseres Tibor: Felhők fölött száll a sas…. avagy Elek és Krivojrog között (1.) | elekfoto

  3. Visszajelzés: Cseres Tibor: Felhők fölött száll a sas … avagy Elek és Krivojrog között (5.-utolsó rész) | elekfoto

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s