2014. április 30-án az időjárás kegyességének köszönhetően az eleki Harruckern Középiskola udvarán sikerült megtartani az ez évi ballagási ünnepséget.
Pelle László, általános iskolai igazgató, Nagy Miklós, eleki tagintézmény-vezető, Gyalog László, általános igazgatóhelyettes (Gyula), Antal József, az eleki középiskola helyettes vezetője, Singer Ferenc, volt tagintézmény-vezető
Az idén a díszvendégek voltak: Singer Ferenc, egykori eleki tagintézmény-vezető, Pelle László, általános iskolai igazgató, illetve Gyalog László, általános igazgatóhelyettes (Gyula).
A hagyományoknak megfelelően a kopjafa megkoszorúzása után most is átadták a Bölcs bagoly- díjat,
Nagy Miklós tagintézmény-vezető Grósz Mihály végzős gimnáziumi tanulónak átadja a Bölcs baglyot2014-ben az általános igazgatóhelyettes köszöntötte a ballagókat
amit a ballagók és a jövőre végzősök műsora követett, majd Gyalog László ünnepi beszéde következett.
Az oldalunkon megjelenő fotók egy része a Google Picasa szolgáltatásából érhető el.
A Picasa web albumok fokozatosan beolvadnak a Google+ szolgáltatásba, amelynek pozitív avagy negatív mellékhatása, hogy a picasa albumok helyett a Google+-ra irányít át a Google, ha a címet beírjuk, hogy elérjük az albumunkat.
Akinek ez nem szimpatikus, egy darabig még elérheti a képeit a Picasaweb oldalain is, ha a következő linkre kattint:
Köszönjük, hogy olvasnak minket, vagyis azt, hogy az év során több, mint huszonhatezer alkalommal kattintottak oldalainkra. Egy ilyen, viszonylag kis blog esetén ez elég nagy szám!
A mi részünkre ez nem jelent semmilyen bevételt, üzletet, hiszen reklámok, fizetett hirdetések nem jelennek meg oldalainkon. A mi jutalmunk az Önök érdeklődése!
A WordPress éves összefoglalóját megtekinthetik ide kattintva.
Sikerekben gazdag boldog Újévet kívánunk mindenkinek!
A nyár folyamán kis tévéstáb járt Eleken és a környéken, és felkértek, hogy meséljek nekik Elek nevezetességeiről.
Így készült el egy rövid kis turisztikai műsor rólunk. Eleken Erdődi Ferenc segítségével az általa alapított cigány tájházat, az én kalauzolásommal pedig a városközpont nevezetességeit sikerült kicsit bemutatni a nagyvilágnak.
Turisztikai tévéadás október 14-én (Forrás: EchoTV)
A “Hazahúzó” műsort több tévécsatornán is vetítik. Az adás az EchoTv honlapján a fenti képre vagy erre a linkre kattintva érhető el:
Gyakorlatilag elkészült az Elekről Ottlaka felé, a határig tartó rész aszfaltozása. Készült néhány kép a megnyerő látványról. Kár, hogy egyelőre dísznek lesz csak jó a modern útszakasz, hisz határállomást egyelőre nem terveznek.
Ilyen csíkok itt még sohasem voltakMeglepően közelinek látszanak a hegyek – szép időben rájön az ember, hogy Elek az Alföld szélén fekszik!
A Lökösházi úton dolgoztak a napokban az aszfaltozók, és nagyrészt elkészült a legfelső, ún. kopóréteg. Ezt a műveletet is megörökítettük pár fényképpel.
Készül a burkolat az ABC előttLátványos gőzfelhő a nem gőzzel hajtott gép körül
Nagyon érdekes az a tény, hogy egy olyan gazdag múlttal rendelkező településnek, mint pl. Elek is, nem volt korábban saját címere, így az 1990-es rendszerváltoztatásnak köszönhetően azt meg kellett alkotni, de az ünnepélyes zászlóavatásra csak 1993. augusztus 20-án kerülhetett sor.
Zászlóavatás az eleki templom előtt 1993. augusztus 20-án. A képeken többek között Szántó István (3-4.) akkori polgármester, illetve Somos Lászlóné zászlóanya látható (2.)
Az eleki címer is tudatosan merít a hagyományokból: a pajzs, a rombuszok az újratelepítő br. Harruckern János Györgyre (1664-1742) , Sarlós Boldogasszony az eleki plébániára, a vitéz Zaránd vármegyére, a korona Gerolzhofenra, a griff-fejű szárnyas oroszlánok pedig Arad vármegyére utalnak.
Az eleki zászló a városházán már 20 éve!
A címer heraldikai leírása a következő:
“Elek város címere ellipszis talpú, vízszintesen és függőlegesen hasított pajzs. A mezőket aranyszínű keskeny csíkok határolják.
Az első és a negyedik (bal felső és jobb alsó) mezőben öt sorban váltakozva piros és ezüstszínű csúcsokra állított rombuszok sorakoznak. Soronként pirossal kezdődően: 4 piros és 3 ezüstszínű rombusz található. A körülöttük lévő fél és negyed rombuszok ezüstszínűek.
A második (jobb felső) mezőben az első mező piros rombuszának közepéig terjedő zöld mezőben, kék háttérben kivont szablyát tartó vitéz áll. A bajuszos, hosszú hajú vitéz ruházata sujtással díszített piros színű nadrág és mente, aminek szélei aranyszínű csíkkal szegélyezettek. A szablya hüvelye a vitéz háta mögött keresztbe helyezkedik el.
A harmadik (bal alsó) mezőbe a harmadik mező alsó piros rombusza 3/4-ének magasságáig terjedő zöld mezőben kék színű háttérben középen a Sarlós Boldogasszony áll. A mező bal szélén az eleki római katolikus templom tornya és hajójának kis részlete (az első ablakig) áll. A Boldogasszony ruházata: bő ujjú, bokáig érő, ezüstszínű ruha, derékban fekete színű masnira kötött zsinórövvel összefogva. Hosszú barna haja bal válla mögé ér. Felemelt jobbjában aranyszínű sarló, baljában maroknyi búza.
A templom alapszíne arany, oszlopa, ablakai és a torony kupolája ezüstszínű.
A pajzs fölött koronaszerűen elhelyezett ötbástyás városfal. A városfal aranyszínű, nyílásai ezüstszínűek.
A címerpajzsot két piros színű griff-fejű aranysörényes szárnyas oroszlán tartja, melyek Arad vármegye címeréből származnak. (Elek régen Arad vármegyéhez tartozott.)”
Az eleki címer Németországban is (2013)
Mondjuk el a következőket is: a zászló vörös színe a hősiességet, a kék pedig a hűséget jelenti.
Az eleki címer a polgármesteri hivatal falán
Eleknek immáron 20 éve van címere és zászlója, erre kívántunk emlékezni.
Forrás: Ament, Joschi (?): “Der alten Heimat zum Gedenken-der neuen Heimat zum Dank.” Fahnenweihe der Eleker in Laudenbach. (kulturkreiselek.wordpress.com – 2013. november 3.)
Gál István: Az eleki címer keletkezése. In: Helyi Hírhozó. Elek-Kétegyháza, 1993. április 3.
Gál István: Színjáték. In: Eleki Demokrata. 1993. augusztus 19.
Hosszas előkészítés után az idén nyáron végre nagy rendetlenség lett az eleki főutcán: megkezdődött a városon átvezető észak-déli út, valamint a határig kivezető Ottlakai út felújítása.
Elek keleti városhatáránál július 19-én simára hengerelt homok jelezte az új út helyét
A határhoz vezető út ódon állapotáról már korábban írtunk. Jelenleg ott már modern, két sávos szélességű betonozott útfelület van, és nyilván nem sok idő telik már el addig, hogy kész legyen az aszfaltburkolat.
Nagy munkálatok a Lökösházi úton, július 19.
Az építők előbb derekasan feldúlták a Gyulai, és még durvábban a Lökösházi utat. Utóbbi helyszínen évtizedek óta hatalmas kátyúk voltak, és emiatt néhol az alapig lemenően kicserélték az út szerkezetét. Sok helyütt épülnek parkolóhelyek, valamint mindenhová magas útpadkát tettek, amik minden bizonnyal megszüntetik az eddigi sáros, rendezetlen, összevissza parkolási lehetőségeket.
Báró Harruckern János György (1664-1742) az I. kötet borítóján
Békés megyében 2007-ben Gyula központtal létrejött egy integrált középfokú tanintézmény, mely akkor magában foglalta a gyulai, eleki és szabadkígyósi szakképző és szakközépiskolai intézményeket, vagyis a következőket: Munkácsy Mihály Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző (Gyula), Radványi György Középiskola (Elek) illetve a Gámán János Szakiskolát (Szabadkígyós), ami később kiegészült még más intézményekkel is.
Ennek a legnagyobb megyei iskolának, amely Harruckern János György nevét vette fel, az első igazgatója Zámbó András lett, aki 2000-2007 között az eleki középiskola igazgatója is volt.
Ezekben a tanintézményekben nagyon sok eleki diák tanult, és tanul is mostanság, ami miatt valószínűleg több ember is kézbe fogja venni ezt az 2013 júniusában megjelent igényes iskolatörténeti kötetet.
Mivel sok intézményről van szó, a mostani, első kötetben csak a következő egykori önálló gyulai iskolákról olvashatunk: Mohácsy Mátyás Kertészeti Szakközépiskola, Munkácsy Mihály Szakközépiskola, Pánczél Imre Gyógypedagógiai Intézet, Semmelweiss Egészségügyi Szakközépiskola.
Most azonban nem volt célunk a részletes recenzió, így a könyv elolvasása után a következőket tudjuk elmondani: Minden iskola esetében meghatározó az igazgatók szerepe, minden időszakban jó értelemben meg kellett felelni, mindenhol sikerült valamiféle helyi hagyományt kialakítani, a’80-as években már mindenhol komolyabb problémák jelentkeztek. Az egyik legnagyobb gond a gyermekszám csökkenése lett, szükség volt a megújulásra, így az integráció is egyfajta szükségszerűségnek tekinthető.
Azt a fontos dolgot is el kell mondanunk, hogy valószínűleg úttörő munkáról van szó, hisz nem sok ehhez hasonló integrált iskolatörténet jelenhetett meg eddig hazánkban!
A könyvet az is hitelessé teszi, hogy a szerzők is a tagintézmények tanárai.
A II. kötet valószínűleg féléven belül meg fog jelenni, melyben Elek, Szabadkígyós, Mezőhegyes és Orosháza is szerepelni fog
Az I. kötetnek így is van jó néhány eleki vonatkozása: A lektor Simon Mihály, aki 1990-2000-ig az eleki középiskola igazgatója volt, Kis-Pál Sándor 1946-ban az eleki általános iskola hivatalsegédje volt, de 1951-96-ig már a gyulai kertészeti igazgatójaként tevékenykedett! Az eleki Reisz Ádám a kertészetiben kezdett németet tanítani, de itt tanított magyart és történelmet dr. Csipes Antal is, aki korábban az eleki gimnázium tanára volt.
Forrás: Nagy László szerk.: Harruckernben egyesülve. I. k. Gyula, 2013. 392 o.
Hazánkban 1945. november 4-én tartottak először titkos és általános választásokat, amikor is elsöprő jobboldali siker született, a kommunisták csak 17 %-ot kaptak!
A tragikus szovjet befolyás miatt azonban ez az eredmény nem sokat jelenhetett, hisz nagykoalíciót kellett alakítani, 1947-ben pedig már újból választani kellett, ahol a kommunisták már csaltak, de ez is kevés volt, sőt az 1949-es “választáson” már csak az ő jelöltjeik indulhattak. Ez a rendszer maradt tulajdonképpen egész 1989-ig.
Az 1904-ben elkészült Parlament a magyar demokrácia egyik legszebb jelképe ma is!
A kétpólusú világ összeomlása után, vagyis a Szovjetunió meggyengülése miatt Közép-Európa, így Magyarország is visszatérhetett ahhoz a nyugati demokráciához, amit hazánkban a több mint 40 éves kommunista elnyomás megszakított.
Magyarországon ilyen előzmények után 1990. március 25-én tartották a valóban demokratikus parlamenti választásokat, illetve szeptember 30-án a helyhatósági választásokat.
Tisztelgés Antall József nagysága előtt
A választások után megalakult az új kormány(MDF-FKGP-KDNP), melynek miniszterelnöke dr. Antall József (1932-93) volt.
Ennek az időszaknak érdekes lenyomatai a szórólapok, amelyeknek 1990-ben még sokkal nagyobb jelentőségük volt, mint napjainkban, hisz pl. akkor még nem volt internet (sem).
Tudni kell azt is, hogy abban az időben Eleken igen népszerű volt az SzDSz (a parlamenti választásokon Eleken győzött is) , az FKGP, az MDF és a Fidesz is, illetve az 1945 utáni tragikus lakosságcsere miatt az MSzP és a “megújult” MSzMP is.
Ma szemmel nézve igen egyszerűek ezek a minden szempontból történelminek számító szórólapok, ami valószínűleg a kezdetleges technikával magyarázható.
Tiszta lappal indult 1990-ben a Fidesz is.
Ilyen volt a Fidesz-é is. A legfontosabb információk itt is a hátlapon szerepeltek. Itt olvashatól a később sikerre vezető szlogen is: “Hallgass a szívedre, szavazz a Fidesz-re!” Ezen már szerepel Orbán Viktor neve is, aki már 1989. október 23-án követelte a szovjet csapatok távozását hazánkból. Erre csak 1991 nyarán került sor.
Isten, haza, család, az FKGP 1990-ben épített rá, ma is büszkén vállalható értékrend!
Történelmi pártként, természetesen jogosan az FKGP is nagy eséllyel léphetett fel. Akkor ez a patina sokat jelentett Eleken is. Sajnos későbbi tevékenységük miatt eltűntek a közéletből.
Az MDF szórólapja 1990-ből
A későbbi legnagyobb győztes, vagyis az MDF plakátja hűen kifejezi a “nyugodt erő” szlogenjét, vagyis a változás szükségességét, de kevésbé radikálisan.
Akkor még létezett a magát megújulónak nevező korábbi állampárt, az MSzMP is, ami a programját eléggé vulgár marxista módon “népszerűsítette”, szerencsére kevés sikerrel.
A marxizmusra épÍtett az MSzMP, ami már nem jöhetett be 1990-ben!
Érdekes módon 1990-ben helyi szinten nem volt annyira sikeres az SzDSz, hisz polgármesterjelöltjük, az akkori OTP-vezető, Emenet Ferenc nem lett polgármester. (1990-94-ig az SzDSz a legnagyobb ellenzéki párt volt.)
elekfoto 