Kategóriák
archiv építészet épületek egyház közigazgatás mezőgazdaság művészet Rapajkó szakma tájkép történelem

“Elek helysége belső telkeinek térképe” (1844)

Ha jobban megnézzük ezt az 1844-ben készült eleki térképet,  akkor azt tudjuk mondani,  hogy a mai utcák elrendezése a központban megegyezik az akkorival! (Akkor pl. még nem létezett Újtelep sem.)

Ezt a térképet Száll Antal egykori eleki plébánosnak (1819-75) köszönhetjük,  aki viszont felajánlotta a köznek, vagyis akkori megfogalmazásban:  Elek mezőváros közönségének.

Tudomásunk szerint az 1990-es években ez az eredeti térkép bekeretezve az eleki plébánián volt látható

Vajon ki tudja a térképen elhelyezni lakóházának a helyét?(Utcanevek Eleken valószínűleg csak a XIX. század második felétől léteznek,  addig csak házszámok voltak.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet épületek ipar közigazgatás művészet szakma történelem technika

A téglák rejtelmei

Itt a nyár és mindenki nyaral, vendéget fogad vagy csak pihen. Pár hete volt egy látogatóm, akinek érdekesnek mondható hobbija van. Feliratos téglákat gyűjt és kategorizálja őket. Én is adtam neki pár darabot a környéken fellelhető darabokból. http://nzvasut.freeweb.hu/teglak.htm

Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza - Felirat: DD
Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza – Felirat: DD

Ezek a téglák azt engedik sejtetni, hogy Eleken még a Téglagyár megalapítása előtt is volt téglagyártás.

Olvasás folytatása “A téglák rejtelmei”

Kategóriák
archiv épületek egyház festészet művészet Rapajkó tájkép történelem

Az eleki templom 1824-ben

Az eleki plébánián még az 1990-es évek első felében is megvolt az a festményről készült fotó,  amit most mi is be szeretnénk mutatni.

Az általunk átnézett források és szakirodalom alapján máig nem sikerült kideríteni azt,  hogy ki készítette az egykori festményt,  illetve ki és mikor fényképezhette le azt.

Szerintünk valószínűleg Elek németek általi újratelepítésének századik évfordulójára festhette meg valaki korhűen Elek központi részét,  ami feltehetőleg nem sokban különbözhetett a kezdeti időszaktól,  illetve lehet,  hogy valaki “csak” ilyennek képzelte el a templomot és környékét 1824-ben,  de a festmény nem akkor,  hanem később készült el!

Ha forrásként nézzük a fotót,  akkor is érdekes,  hisz pl.  jól látszik,  hogy  egykoron a templomba még “fölfelé kellett menni”,  míg manapság erre már nincs szükség.

Akkor még egy kis hídon is át kellett mennie annak,  aki pl.  misére igyekezett,  ami az akkori,  a maitól igen csak eltérő földrajzi környezetet is bizonyítja! (A híd maradványait állítólag az 1990-es évek közepén megtalálták.)

A templom már akkor is nagy lehetett,  tehát nem az elsőről van szó,  ami valószínűleg az 1730-as évek elején épülhetett meg.

1830-39-ben már kb. 3200-3600-an élhettek Eleken,  míg 1734-39-ben,  vagyis az újratelepülések kezdetén  kb. csak 300-400-an, tehát szükség volt az új templom alapjainak a letételére 1776-ban.

A plébános 1834-ben Száll Antal volt,  aki 1819-75-ig,  vagyis a legtovább szolgát Eleken,  utolsó éveiben látását elveszítve is! (Eleken temették el.)

A fotón valószínűleg iskolát és lakóházakat láthatunk még.

2024-ben ünnepeljük Elek német újratelepülésének a háromszázadik évfordulóját,  így nyilván akkor is többen meg fogják festeni a templomot.

Valószínűleg pl. 2124-ben is sokat fognak jelenteni ezek az alkotások az akkori elekieknek!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
mezőgazdaság modern szakma tájkép

Nyári hangulat

Elérkezett a búza aratásának ideje – traktorok, kombájnok hangja veri fel a mezők csendjét.

A többi növény is érik – bár a kukorica csőképződéséhez jól esne egy eső, a napraforgó igen jól néz ki. A Gyula felé vezető út mentén készült az alábbi kép a mezők legszorgosabb munkásáról:

Egy kis szorgos munkás a mező‘n
Egy kis szorgos munkás a mező‘n

A kép idillinek tűnik, de ne felejtsük, hogy közben nagyon meleg van: az átlagos hőmérők higanyszála jócskán kihasználja a skálát.

Negyvenöt fok a szabadban...
Negyvenöt fok a szabadban…
Kategóriák
archiv ipar modern politika Rapajkó szakma történelem technika

Aradon még Mercedest is gyártottak a magyar időkben

Ez évtől már  Kecskeméten is gyártanak Mercedeseket,  ami nyilvánvalóan óriási dolog,  de az igazsághoz az is hozzátartozik,  hogy már 97 évvel korábban is gyártottak ilyen márkájú gépjárműveket,  és nem is akárhol,  hanem az egykori megyeszékhelyünkön, Aradon!

Ezen tény sok mindent elárul környékünk egykori iparáról,  de sajnos 2012-ben az aradi előzményekről senki sem beszélt.

Ennek az egykori aradi gyárnak igen változatos a rövid története,  hisz a Magyar Automobil Részvénytársaság,  Arad (MARTA) 1910-től kezdett gépkocsi- és autóbuszgyártással foglalkozni.

A Le Havre-i Westinghouse- gyár (több magyar is dolgozott itt) licensze alapján gyártottak itt a cég nevét tartalmazó mozaikszóra keresztelt autókat, buszokat,  melyekkel 1915-ben megindult az állandó közlekedés Budapesten (első kép),  de taxikat is (második kép).

1912-ben tönkrement ez az amerikai-francia gyár, ami után az Austro-Daimler (osztrák-angol) licensze alapján gyártottak itt autókat,  majd pedig az I. világháború miatt ismét váltásra került sor (1915-18),  amikor is Aradon megjelenik a Mercedes (harmadik kép)!

1910-18 között Aradon összesen 187 autót és 730 teherautót gyártottak (hatszázharmincat a háború alatt).

Utána sajnos sok minden mással együtt ez a gyár is Romániához került,  de 1925-től így is megszűnik itt az autógyártás!

Mindentől függetlenül jogosan büszkék lehetünk az egykori aradi autógyártásunkra,  ami hazánkban az első volt,  hisz ilyen jellegű beruházás azóta sem történt ebben a térségben.

(Tudomásunk szerint elekiek nem dolgoztak az aradi autógyárban.)

Ha Mercedesről beszélünk,  mindenképpen szóljunk arról is,  hogy az eleki születésű,  és még most is élő Strifler Pál (Paul Strifler) kutatómérnökként Stuttgartban szintén hozzá tudott járulni a ma is megbecsült világmárka hírnevének öregbítéséhez.

Szerencsére Strifler Pál  megélte a kecskeméti gyár termelésének a megkezdését is (negyedik kép)!

Források:

Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona. XIV. k. Szekszárd,  2004. 1008 o.

http://www.magyarjarmu.hu

A magyar nyelvű Wikipedia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet épületek iskola közigazgatás modern művészet tájkép technika

Lökösházi út szokatlan szemszögből

Klemm Tamás


Az iskolaépület tetejéről készült felvétel 2012. június 4-én kora délután ábrázolja a lökösházi úti egykori gimnáziumot.

A "Gimnázium" épülete a magasból, 2012. június 4-én
A “Gimnázium” épülete a magasból, 2012. június 4-én
Kategóriák
épületek csoportkép emberek esemény közigazgatás művészet szakma tájkép tánc történelem technika utazás zene

További fotógalériák a gerolzhofeni útról

Programok:
2012.05.17.
Utazás, érkezés
2012.05.18.
Rhön-hegység
Ostheim, templomvár
Egykori német-német határ
Kloster Kreuzberg
Die Scheune
2012. 05.19.
Látogatás a Thomann hangszeráruházban
Délutáni uzsonna a gokart-pályán
Freundschaftsabend a Stadthalléban
2012.05.20.
Négy nyelvű mise a templomban
Ünnepi díszbeszédek és műsor a Spittalgartenben
2012.05.21.
Hazautazás

Kategóriák
album építészet épületek család csoportkép egyház emberek esemény fotózás gasztro modern művészet politika rólunk tájkép tánc természet utazás zene

Testvérvárosi jubileumi ünnepség Gerolzhofenben, 2012. május 17-21.

A frank Gerolzhofent néhány napra külhoni seregek vették be

Gerolzhofen városa idén több évfordulót ünnepelt – a Mamers, Rodewisch és Scarlino városokkal kötött testvérvárosi kapcsolatok okleveleit 40, 20 és 10 évvel ezelőtt írták alá. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségekre hívták meg az eleki delegációt is. Az ünnepségekhez való méltó hozzájárulásként ezúttal az eleki fúvószenekart és a néptánccsoportot is magunkkal vittük az útra.

Bei der Ankunft verteilten unsere Gastgeber persönliche Infopakete
Érkezés után kedves vendéglátóink személyes info-mappákat osztottak szét mindenkinek

Péntek

Első ott töltött teljes napunkon kedves vendéglátóink a Rhön-hegységbe, vittek minket, ahol először egy szép kisvárosban, Ostheim an der Rhön-ben Németország legnagyobb templomvárát tekintettük meg.

Die berühmte Kirchenburg von Ostheim ist die größte dieser Art im Land
Ostheim híres templomvára a legnagyobb ilyen építmény az egész országban.

Idegenvezetőnk, egy kedves hölgy a “Templomvár barátai egyesület” tagjai közül, sok érdekes dolgot mesélt a teljesen a város egykori lakói által épített erődítményről. Ide akkor menekült a város lakossága, ha jött az ellenség. Időnként szükség volt a vár védelmére, hiszen a város nagy hadi és kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, és emiatt történelme során gyakran jártak erre különféle fosztogató hadak. A legsúlyosabb esemény a Harmincéves Háborúban történt, amikor a svéd csapatok bevették a várat. Az erőd történetéről többet olvashatunk a vár Wikipedia-oldalán illetve az egyesület weboldalán.

Aussicht aus dem Turm auf die Stadt
Kilátás a vár egyik tornyából a városra

Az érdekes vár megtekintése után Kelet-Németországba vitt utunk – ugyanis a Hotel Eisenacher Haus fogadóban ebédeltünk, amely az egykori határ túloldalán van. Mindenki ötféle fogásból választhatott. Ebéd közben eldönthettük, ki megy másnap a Geomaris élményfürdőbe, és ki a treppendorfi Thomann-központba. A Geomaris-t választók ingyenes belépőjegyeket valamint étkezési bónokat kaptak a következő napra.

Ebéd után annyit javult az addig igencsak borongós és főleg hideg időjárás, hogy vidáman kerekedtünk fel egy kis sétára.

Olvasás folytatása “Testvérvárosi jubileumi ünnepség Gerolzhofenben, 2012. május 17-21.”
Kategóriák
album csoportkép emberek esemény művészet politika tánc zene

Eleki táncosok Gerolzhofenben

A 2012. májusi gerolzhofeni úton készültek a képek az eleki táncegyüttesről és a fúvószenekarról.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Kategóriák
épületek egyház esemény modern Rapajkó szakma történelem utazás

Dr. Csepregi Imre emléktáblái

Rapajkó Tibor

Elek Gerolzhofennek 2008. május 18-án lett hivatalosan is testvérvárosa, mely szerződést az ottani régi városházán írták alá. Ezen az igen nagy jelentőségű eseményen sor került egy emléktábla avatására is, amellyel dr. Csepregi Imre (1876-1954) 1927-es útjára emlékeztek, aki akkori eleki plébánosként (1913-31) először utazott el az eleki németek őshazájába, Gerolzhofenbe és környékére. Csepregi főképpen azért érdemel nagy tiszteletet, mert nem volt német származású, de mégis sokat tett a helyi németségért!

A német nyelvű emléktábla ma az új gerolzhofeni városházán található. Egy évvel korábban Eleken is volt egy táblaavatás, a különbség csupán annyi, hogy az emléktábla szövege itt magyar, a helyszín pedig az eleki plébánia volt.

Csepregi Imre gerolzhofeni emléktáblája

Az elekiek 2008. május 17-21-i gerolzhofeni útjáról az Eleki Krónika 2008. május 28-i (www.elek.hu) lapszáma is részletesen beszámolt.