Szinte hihetetlen: tegnap reggel végre napsütés ébresztette Elek lakóit.
A szép tavaszi idő egész nap kitartott, csak késő délután kezdett kissé beborulni. Az időjárás-előrejelzések az egész jövő hétre szinte nyárias időt jósolnak – úgy tűnik, az eddigi télből pillanatok alatt esünk át a másik végletbe.
Az itt látható felvétel 12-én készült az iskola emeletéről. Akkor még nem volt egyértelmű, hogy végre csak lesz egy kis jó idő.
A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ szervezésében ma Eleken járt a Kisnemesi Otthonok XII. Országos Találkozójának csoportja. A vendégek (akik közül sokan építészek, vagy az épített örökség megőrzése iránt érdeklődő emberek) több napos programjuk során környékbeli nevezetes épületekhez jutottak el.
A mai napon
Amint figyelmesebb olvasók már észre is vették, elindítottuk az Eleki Kisokos című állandó oldalt a honlapon, ami a fekete menücsíkon érhető el.
Itt eleki vonatkozású honlapok, információk felé mutató linkeket helyeztünk el. Célunk az, hogy az Elekkel, vagy velünk, elekiekkel kapcsolatos információk könnyebben elérhetők lehessenek.
Ha Ön is rendelkezik idevágó információval, jelentkezzen bátran, a menüben megadott elekfoto e-mail címen!
Üdvözlettel, elekfoto
A főtéren álló kiűzési emlékmű nemrég bekerült a Köztérkép című. igen érdekes honlap gyűjteményébe. A honlap közösségi alapon szerveződve 2006 óta gyűjti a különböző országokban fellelhető köztéri műalkotások adatait, és készít róluk leírásokat. Érdemes megnézni!
Elérhető itt (link): http://www.kozterkep.hu/~/19915/Nemetek_kitelepitesenek_emlekmuve_Elek_HU_2001.html
Mivel településünkön nem csak ez az egy szobor található, érdemes lenne összegyűjteni az információkat a többiről is, majd elküldeni az oldalra.
Két év telt el, amióta megjelent az elekfoto első cikke.
A ma már ódonnak mondható, két megapixel felbontású hp 635 fényképezőgéppel készült képek megjelenítésével, valamint régi fotók gyűjtögetésével indult, egyszemélyes magánkezdeményezés azóta kinőtte magát. Eleinte a célkitűzésünk az volt, hogy az Eleken történő eseményekről készített fotókkal rövid “hírek” jelenjenek meg.
Mivel manapság a fényképek készítése a sokféle alkalmas digitális eszköz segítségével nem jelent műszaki problémát, sem nagy anyagi terhet, egyfajta érdekes hobbiként kezdődött a blog működése. Több forrásból is rendelkezésre álltak archív anyagok, így a régi korok előbukkant eleki vagy környékbeli emlékeinek a megörökítését, közzétételét is elkezdtük.
Eleinte havi két-három bejegyzés jelent meg, ezeknek a számát bárki könnyűszerrel megállapíthatja, ha a jobb oldali menüben az egyes hónapokra kattint, és összeszámolja a megjelenő cikkeket. Manapság havonta nagyjából hat-tíz bejegyzés jelenik meg, tehát mondhatjuk, hogy körülbelül hetente kétszer vagy néha háromszor is lehet újdonságot találni nálunk.
Időközben megszűnt, vagy legalábbis egyelőre anyagi okok miatt sajnálatos módon nem jelenik meg az Eleki Krónika című, sok éven át működött önkormányzati újság, így a korábban ott megjelentethető (főleg történelmi témájú, de akár aktuális eseményeket bemutató) cikkek egy része a továbbiakban nálunk találhatja meg olvasóit.
A blog készítése szabadidős tevékenységként működik, így általában nincsenek fix megjelenési időpontok, mint egy “hagyományos”, papír alapú újságnál. Törekszünk arra, hogy egy jelenkori eseményről nagyjából a megtörténte idején tudósítsunk, de mivel nincs igazi “szerkesztőség”, nincs kötött munkaidő sem, így az egyes írások megjelenése is viszonylag kötetlen. Tartalmunk sokszor függ a kedves olvasók által épp beküldött anyagoktól is.
Körülbelül negyven vendég és egyesületi tag jelenlétében tartották meg az elekiek az idei “Mitte in der Fasta” rendezvényt szerdán, március 6-án a kétegyházi úti egyesületi székházban. A meghívott vendégek között jelen volt Pluhár László polgármester úr és neje, a jó szomszéd, Kalaman János plébános, Pelle László iskolaigazgató és különleges vendégként Mester Klára, iskolánk névadójának, Mester (Mahler) Györgynek a leánya.
Már a vendégek érkezése előtt elkezdődtek a komoly előkészületek. Több, mint 200 tojást kellett kifújni, ami az önkéntes konyhaszemélyzet részéről sok időt és erőt vett igénybe.
Az öt tojáshéj-koszorú elkészítése után már szinte minden meghívott vendég megérkezett, és nem sokkal ezután a társaság útra kelt a Lizi-kúthoz, ahol a leány figuráját feldíszítették a koszorúkkal.
A koszorúk elhelyezésének feladatát az idén Strifler Zoltán vállalta.
Még a sötétség beállta előtt készült néhány fotó az ünnepélyes pillanat megörökítésére. Ezután mindenki visszasétált az egyesületi házba, ahol a finom rántotta már készen várt az éhes résztvevőkre.
A “Putza”-Puppe idevágó szólásokkal illusztrált bevonulása után, melyet Wittmann György és Klemm Tamás mutatott be, megkezdődhetett a kellemes vacsora.
A finom rántotta elfogyasztása után Nádor Gabriella, Kocsisné Erzsébet, Wittmann György és Klemm Tamás előadásában régi eleki dalokat hallgathatott a nagyérdemű közönség,
ami nagy tetszést aratott köreiben.
Mester Klára pedig magával hozott egy régi kazettát édesapja tudományos gyűjteményéből, amelyről további szép régi dalokat hallgathattak. Ezeket a 60-as évek kezdete táján Biroga Ádám adta elő saját készítésű gombos harmonikáján.
Mindenkit elvarázsoltak a szép régi dallamok, amelyek így 50 évnyi raktározás után jutottak el újra az elekiekhez. A felvételek tulajdonosa megígérte a jelenlevőknek, hogy a digitalizálás és a rendszerezés után vissza fogja juttatni őket az elekieknek.
A szép ünnep után mindenki jóllakottan és vidáman ment haza.
Köszönjük szépen mindazon tagjaink nagyszerű munkáját, akik hozzájárultak a többiek szórakoztatásához!
Forrás: Verein der Deutschen in Elek
Fotók: Klemm Tamás, Wittmann László
Elek város korábban igen jelentős zenei élettel büszkélkedhetett, nem utolsó sorban Törzsök Attila tanár úr ténykedésének eredményeként, aki a motorja volt az Éneklő Elek rendezvényeknek. Gyerekek és felnőttek is nagy számban énekeltek a kórusokban. A rendezvényeken korabeli hírességek is megjelentek, például Bárdos Lajos zeneszerző, aki Törzsök Attila jó barátjaként egyszer még egy külön kórusművet is írt az eleki énekeseknek.
Más formában is élt a zene szeretete, hisz még jól emlékszünk például Zimmermann Feri bácsi különleges gombos harmonikájának hangjára, mellyel számtalan bál és más vidám rendezvény résztvevőit örvendeztette meg, kiváló zenésztársaival együtt. De ne feledkezzünk meg a könnyűzenéről sem: nem mindenki tudja, hogy például a korábban országszerte ismert Prognózis együttes eleki vonatkozással is rendelkezik. A manapság koncertek szervezésével, hangosításával foglalkozó eleki Klemm Ervin gitárosként játszott benne.
A régi idők elmúltak, de ma is számtalan formája van a zenei életnek Eleken: az iskolás gyerekek többféle hangszer tanulása között választhatnak, és van több, zenekarként illetve együttesként működő csoportosulás is a városban, a városi ünnepeken rendszeresen látható és hallható fúvószenekartól a különféle rockegyüttesekig.
Az Aradi Zsolt kántor-karnagy vezetésével működő katolikus egyházi kórus az éneklés hagyományát viszi tovább. Közönség számára hallgatható fellépéseik rendszeresnek mondhatóak, hiszen ők énekelnek szinte minden vasárnapi misén, a templom karzatán.
A többszólamú éneklés iránt érdeklődő hívek rendszeresen lelkendeznek a szépen előadott kórusművek hallatán. A templomi éneklés viszonylagos előnye más helyszínekkel szemben, hogy kevés tagú kórussal is szépen “megszólalnak” a dalok, hála az épület akusztikai tulajdonságainak.
A szép énekeket hallva a 2011-es év során a város illetve a kultúrház vezetése arra kérte Aradi karnagy urat, hogy alapítson egy városi kórust, feltámasztandó a korábbi szép vegyes kari hagyományokat. Ez meg is történt, és az új kórus már a 2011-es karácsonyi ünnepi koncert alkalmából is szép dalokat énekelt a templomban.
Az egyházi és a “városi” kórusban részt vevő énekesek jórészt ugyanazok, így kézenfekvő volt, hogy a 2012-es karácsony alkalmából tartott koncerten a két kórus egyesülve énekelte karácsonyi dalait a karzatról.
Régebben találtam az interneten ezt a térképet, amit kínaiaknak készítettek. Frissnek nem mondható, hiszen még az “eleki vasút” élő vonalként van jelölve.
A segítség kedvéért kivágtam a térképből a minket érdeklő részt és Békéscsabát , Gyulát jelöltem is rajta.
Sajnos így sem tudtam rájönni, hogy kínaiul, hogyan írják, hogy “Elek”.
Wittmann Attila
Az Elekfoto blog munkatársai és közreműködői nevében mindenkinek
Újév alkalmából tárhelyünk, a WordPress szolgáltató foglalt össze néhány érdekes adatot a blogunkról. Egy kis adalék látogatottságunkról:
4,329 filmet küldtek be a 2012-es Cannes-i Film Fesztiválra. Ezt a blogot 32,000 alkalommal tekintették meg 2012.-ben. Ha minden ilyen alkalmat egy filmnek tekintenénk, akkor blogunknak 7 filmfesztivált sikerült volna ellátnia filmekkel.
Ide kattintva nézhető meg a 2012-es év teljes összefoglalója.
Idén sem jöhetett el az ünnep a templomi karácsonyi koncert nélkül. A román és magyar iskolák, valamint a városi és egyházi énekkar fellépésén kívül a műsorban láthattuk még Tomanek Gábor színművész és felesége műsorát is.
A koncertet december 21-én délelőtt 10-től tartották, és hetekig tartó készülődés, gyakorlás előzte meg, hisz bár a két iskola diákjai csak négy-négy dalt adtak elő, azokat rendesen meg is kellett tanulni.
A felső tagozatosok két német nyelvű dalt adtak elő, a “Sind die Lichter angezündet…” illetve a “Vorfreude, schönste Freude” című műveket.
Az előadás utolsó fellépői a részben azonos személyi állományú “városi kórus”, valamint az egyébként a vasárnapi miséken rendszeresen “fellépő” egyházi kórus volt, akik szép négyszólamú karácsonyi dalokat énekeltek magyar, német, valamint latin nyelven, Aradi Zsolt karnagy vezetésével. A dalok meghallgatásához a publikum rendhagyó módon hátrafordult, hisz dalaikat az orgona előtti felső karzatról adták elő.
Köszönjük minden résztvevőnek a szép előadást!
elekfoto 