Több, mint 40 gyerek egy alsó tagozatos osztályban? – Az 1960-as években ez teljesen megszokott jelenség volt az eleki Általános Iskolában.

A múzeumot a ’70-es években alapították, a mai napig működik, bár azóta átesett kisebb-nagyobb átalakításokon. A Gyulai út mellett található kiállítóhelyhez tartozik egy teljesen berendezett tanyaház melléképületekkel, egy gépszín, egy szélmalom és a hozzátartozó magtár (aminek a szélkereke jelenleg nincs kifogástalan állapotban, de ez nem igen von le a létesítmény/ kiállítás értékéből), illetve egyéb érdekességek: makett az István malomról, malomkövek, gémeskút és még sorolhatnám.

Bemutatásra kerül a gabonatermesztés múltja, visszavezetve egészen az Őskorig, ugyanakkor XIX. századi malomgépek is szép számban megtekinthetőek. A hely néhány birkával is rendelkezik, illetve van lehetőség lovaglásra is. (Természetesen NEM a birkákon! 🙂 )

Bővebb info: http://www.munkacsy.hu/index.fcgi?rx=&item=&nyelv=hu&menuparam11=206&type=11
További itt készült képeim elérhetőek a linkre kattintva: https://plus.google.com/u/0/photos/111549444575159028482/albums/6138385055335177889

Nagy Marcell
Gondolom sokan tudják, hogy a régi Tanácsháza volt a Főszolgabírói hivatal is. Szerencsére erről is maradt fenn fénykép.

A régi Járási menház pedig ma Szociális Otthonként üzemel a Petőfi utcában. Ez az épület egy rövid ideig megyeházaként is üzemelt, amikor Trianon után Csonka Arad Vármegye megyeszékhelye lett a település.
Wittmann Attila

Mindig nagy izgalmakra lehet számítani, mikor a két „szomszédvár” megmérkőzik egymással. Ez március 29-én sem történt másképp, ugyanis az első félidőben kettő góllal vezetett a Kétegyháza. Azonban a szünet utáni kétegyházi piros lapot követően bebizonyította az eleki csapat, nem véletlenül vezeti a megyei II.osztály tabelláját. 11 perc alatt nem csak egyenlítettek, hanem át is vették a vezetést (4 gólt rúgtak ezen idő alatt). A találkozó mérlege: 1-1 tizenegyes , 1 kiállítás, illetve a 2:4-es végeredmény, vendég, azaz eleki győzelem!

Április 4-én hazai meccsen győzedelmeskedett kisvárosunk futballcsapata. Elek – Dombegyház 3-0.
Április 11-én Mezőberénybe látogat az eleki együttes, a soron következő hazai mérkőzés pedig ÁPRILIS 18-án 17.00-tól kerül megrendezésre az eleki sportpályán. Hajrá Elek!
Nagy Marcell
Azért szeretem a képeslapokat, mert a rajtuk lévő kép olyan mint egy időkapszula. Egy korabeli pillanatot örökít meg, egy apró mozzanatát, hangulatát adja vissza a letűnt időnek. Ha pedig a képeslapot “használták” is, akkor még akár egy-egy személyes történetbe is betekinthetünk, érdekes információkat olvashatunk.
Sajnos nem minden esetben tudom a kiszemelt képeslapot megszerezni. Így történt ezzel a lappal is.

Minden képet lementek, ami Elekkel kapcsolatos, így most mégis tudunk gyönyörködni benne.
A malmot azóta már átépítették és nem így néz ki. De ez a képeslap megőrizte az épület korabeli arculatát.
Wittmann Attila
Tisztelt Szerkesztőség!
Eleki gyermekkorom legkedvesebb képe a mellékletben szereplő óvodai
csoportkép.
Kató óvó néni tanította be nekünk (azt hiszem) a karácsonyi műsort, amelyről
a kép készült. A Hősök útján volt az óvoda. Sok arcra emlékszem, a nevekre
kevésbé, de biztos vannak még Eleken, akik magukra ismernek.

A bal szélen Gáspár Etelke (Bimbi), előtte az egyik Kemenes kislány, a jobb
szélen Szigeti Klári van. Én a sötét csokornyakkendős (matrózinges) kisfiú
(úgy emlékszem Csapó Miki) párja vagyok a középvonaltól jobbra (Orosz Anna).
Ez az előadás 1948-ban lehetett.
Azt énekeltük:
“Kiskefe, poroló, tollseprű.
Szobalánynak lenni nem könnyű.
Az én nevem máskép szobacicuska.
Megterítek s készen van az ozsonna.”
… és táncoltunk hozzá.
Szeretettel küldöm.
Boldog, békés új esztendőt kívánok: dr Bagyinszki Jánosné (dr Orosz Anna)
Ezen levéllel együtt természetesen egy fotó is eljutott hozzánk, így örömmel teljesítjük dr. Orosz Anna kérését.
Köszönjük.
Rapajkó Tibor
Az 1960-as években újjáéledő eleki német hagyományok mókamestere, egyik lelkes szervezője a Treszi házaspár volt. Ötleteik, jókedvük és sok önzetlenül végzett munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak a farsangi felvonulás, de az egyedinek számító böjtközepi „mita in dr fasta” szokása is máig fennmaradhatott Eleken.
