Kategóriák
család egyház emberek esemény gyász háború politika Rapajkó történelem

A hazáért hősi halált haltak az elekiek is 1914-18-ban

1914. június 28-án 10 óra 45 perckor Szarajevóban egy szerb terrorista meggyilkolta az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét,  Ferenc Ferdinándot és feleségét,  majd egy hónapra rá kitört az I.  világháború,  ami főképpen a nagyhatalmi ellentétekkel magyarázható.

Az egykori trónörökös különben nem volt nagyon népszerű, Magyarországon pedig különösen nem.  Ferenc Ferdinánd rangon alul nősült,  így a feleségével nem mindenhol jelenhetett meg a nyilvánosság előtt,  a katonai rendezvények azonban kivételnek számítottak.

A legtragikusabb,  az egyoldalú határmódosítások mellett azonban mégis az,  hogy  az akkori győztesek,  főképpen Franciaországnak köszönhetően olyan világpolitikai helyzetet teremtettek,  melynek következtében Európa népei a XX. században három diktatúra (fasizmus,  nácizmus,  kommunizmus) “áldásos” tevékenységeit is megismerhették hosszabb-rövidebb ideig!

A boldog békeidők  Eleken (is) 1914. július 26-án értek véget,  amikor is kihirdették az általános mozgósítást,  amire augusztus 24-27-én került sor.

A férj katona,  a feleség feketében!
A férj katona, a feleség feketében!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A háborúnak “köszönhetően” Eleken az a szokás alakult ki,  hogy a nők fekete öltözetet viseltek.

Az eleki katonák ott voltak a legtöbb  nagy európai fronton,  vagyis Oroszországban, a Balkánon,  de az olasz harcmezőkön is.  A többnyelvűségük miatt “keresettek voltak” az eleki tisztek,  altisztek,  bakák is.

Klemm Ferenc( ?-?) bajtársaival
Klemm Ferenc ( ?-?) bajtársaival (a kép jobb szélén)

A nagy háborúba 1018 katonát soroztak be Elekről,  ami az 1910. évi össznépesség 14%-t jelentette,  amiből 143 volt a hősi halott.

1924 óta a temetőben, de  immáron mind a két világháború hőseinek dicsőségét hirdeti emlékmű.

Kategóriák
család emberek esemény háború politika Rapajkó történelem utazás

Egy tragikusan rövid élet -Braun Mihály (1923-43)

Mint köztudott,  Elek történetetének is vannak tragikus korszakai,  melyek közül elég csak a II. világháború helyi vonatkozásait kiemelnünk,  hiszen  ezeknek máig történő hatásai vannak,  hisz sok eleki család sorsa már akkor eldőlt,  amikor 1941-ben a nemzeti,  nemzetiségi hovatartozásukról nyilatkoztak,  illetve ennek megfelelően pl. ki milyen zászló alatt harcolt az 1939-45 közötti időszakban!

Kategóriák
archiv emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem utazás

Becsülettel az utolsó percig

Még 2012 március 18-án jelent meg egy írásunk Huszonnyolc nap címmel,  amely tulajdonképpen az egykori eleki határőröknek állít emléket.

Erre reagált Antal János (1946-), aki 1966. február 15- július 22-ig Eleken szolgált sorállományú határőrként, sőt fel is ajánlotta, hogy a nyilvánosságot is vállalva beszél emlékeiről.

( Az 1. képen Antal  János határőr tizedesként látható az eleki őrs udvarán 1966-ban  az új szolgálati öltözetben,  amely már jobban tükrözi a hagyományokat,  és amelyhez természetesen sapka is tartozott,  de ezt itt nem láthatjuk.)

Az utóbbiról viszont azt kell tudni,  hogy az szolgálatban kétféle is volt,  vagyis a tányérsapka (a leszerelési emléklapon is ez szerepel),  illetve a kubai mintájú,  az úgynevezett Castro-féle,  a Bocskai-sapka csak később lett használatos,  pl. 1989-ben e sorok írója is ezt viselte!

A találkozóra 2012. augusztus 24-én sor is került Eleken, és az ott elhangzottak alapján mi így tudjuk felidézni az akkori  határőréletet:

(A 2.  képen A. J. szakaszvezető parolija-fegyvernemi jelzése látható.)

Elsőként azt lehetne kiemelni, hogy a határőröket nagyon szerették Eleken, beleértve a lakosságot is,  mert az akkori községben nemcsak a határőrizet,  de a közbiztonság fenntartásának is az egyik pólusa volt a határőrség.

Pl. a Zöldfában (egykori vendéglő) Hollósi Imre bácsinál egy-egy sörre vendég volt a katona. Ez a szeretet elsősorban azzal magyarázható, hogy akkoriban az őrsökön általában kevesen szolgáltak, így Eleken is, 21-en.

Az eleki őrsparancsnok akkor Rausz Károly százados volt, a politikai helyettes pedig Magyar Ferenc százados. Az őrsellátó Topa Sándor szakaszvezető, az eligazító tisztes Csikós Lajos szakaszvezető, a kiképző tisztes Antal János szakaszvezető volt.

A szakács Hajdú Gyula határőr, a lovászok Tapodi István és Tóti Mihály határőrök voltak.

Az állományba azonban még a következő határőrök is beletartoztak: Ács Pál, Balla Sándor, Diószegi Sándor, Dofek János, Felber László, Gurmai Lajos, Kovács József, Petrovics János, Szabó Imre, Szabó Gyula, Szántó Pál, Tóth Ferenc, Tóth Lajos.