Kategóriák
épületek emberek háború

Lőterek nyomában (3/4)

Erre a lőtérre az idősek közül biztosan sokan emlékeznek. A II. világháború előtt lőtérként és “Levente pálya”-ként működött…. ami ma a Sportpálya. A leventéknek itt voltak az alaki- és lövészgyakorlatok. Valószínűleg az akkori határőrök (akiknek a közelben a  Kiss E. u. – Kossuth L. u. sarkán volt a laktanyájuk) is használhatták.

"Lőtér" (1939)
“Lőtér” (1939)

A II. világháború után a Levente Mozgalom megszűnésével és a szocializmus beköszöntével együtt a pálya funkciója is megváltozott….. habár, az úttörők is használták a sportnapok keretén belül, például gyakorló kézigránát dobásra, légpuska lövészetre a pálya egy-egy részét, de eredeti funkciót elvesztette. Igaz hivatalosan nem “alaki gyakorlat” volt, de a május elsejei felvonulás is itt értek véget.

Wittmann Attila

Kategóriák
háború politika történelem Uncategorized

Lőterek nyomában (2/4)

Egy másik lőtér  a  „Nagy gyepen” volt a mai krosszpálya helyén, aminek a dombjaiból lett kialakítva a mai pálya. Ezt a lőteret a háború után használták.

A lódomb maradéka.
A  lődomb maradéka….
...ami ma krossz pályaként üzemel.
…ami ma krosszpálya.

Köszönet a képekért Tokai Lajosnak és az információért Gura Tamásnak.

Wittmann Attila

Kategóriák
emberek háború történelem

Lőterek nyomában (1/4)

Pár éve két barátommal, Gányai Csabával és Tokai Lajossal kutattunk az eleki lőterek után. Úgy gondoltuk Eleken egy-két lőtér létezhetett az idők során… nem lesz “nagy munka” ezekről egy kis anyagot készíteni. Amikor a sportpálya melletti -talán a legismertebb- volt lőteret mentünk lefényképezni, összefutottunk Gura Tamással, Dán Ferenccel és Ficzere Imrével, akik felidézték nekünk a régi időket.

Sokan talán még emlékeznek rá, hogy Eleken a Sportpálya közelében az egyik mobilszolgáltató telefontornya helyén régebben lőtér üzemelt. A helyén a “golyó fogó dombok”még ma is láthatóak.

Mára már se kiszolgáló épület, se őrtorony.
Se kiszolgáló épület, se őrtorony.

Kategóriák
háború iskola közigazgatás

Tankönyvek forgalmazása Eleken

Egy korábbi írásunkban már szó esett egy bizonyos “Schillinger Miksa és Fia” által forgalmazott Bécs térképről, (https://elekfoto.com/2012/02/26/aprosagok-az-eleki-%E2%80%9Euzletsorrol-2/) ami valószínűvé teszi, hogy Eleken volt könyvesbolt és könyvforgalmazás is. Most egy újabb bizonyítékát szeretném megmutatni annak, hogy Eleken nem csak térképeket, de valószínűleg tankönyveket és atlaszokat is árultak.

Történelmi Atlasz polgári iskolák számára 1941-ből
Kategóriák
épületek emberek gyász háború politika tájkép történelem

Hősök kertje

Az anyagaimat rendezgetve találtam rá, egy régi gépelt oldal fénymásolatára, így szeretném most közkinccsé tenni -pár fényképpel fűszerezve- Mátyási Károlyné óvónő írását a “Hősök kertjének” történetéről.

A “Hősök kertjének bejárata”.
Kategóriák
háború ipar modern munka

A “Sahta Rodina” Krivoj Rogban

“Sahta Rodina”

Vasércbánya Krivoj Rogban
“Sahta Rodina”

A krivoj rogi vasércbányában készült további képek elérhetők a következő blogon:

Sahta Rodina (<- kattintson a linkre)

Azért a fotók alapján ma sem egy kifejezetten modern üzem, de hetven évvel ezelőtt minden bizonnyal még félelmetesebb volt!

1945-1947 között számos eleki német honfitársunk dolgozott a krivoj rogi vasércbányákban.

G. Fabulya Éva “Viszik a németeket” c. könyve a http://viszikanemeteket.wordpress.com címen megrendelhető.

Kategóriák
épületek emberek háború közigazgatás történelem

Országút vagy 74-es?

Lőkösháziakkal, kevermesiekkel beszélgetve néha felmerült az Elek-Lőkösháza közti vasúti átjáró elnevezése és meglepődve tapasztaltam, hogy “Országútnak” hívják. Azok az elekiek akikkel eddig beszélgettem, mindig 74-esnek hívták.

Egy 1941-es katonai térképen Országút vasúti megállóként szerepel.
Egy 1941-es katonai térképen Országút vasúti megállóként szerepel.
Útban Lőkösháza felé. (Kétegyháza vasútállomás, 2017. február 10. péntek)
Útban Lőkösháza felé az Országúton át. (Kétegyháza vasútállomás, 2017. február 10. péntek)

 

Wittmann Attila

Kategóriák
épületek emberek háború

Harcok a 12-es őrháznál

1944. szeptember 28-án a 31. határvadász zászlóalj Elek-Kétegyháza közt a vasútvonal mentén harcba keveredett a szovjet erőkkel. Azt még nem tudni, hogy az összecsapást melyik fél kezdeményezte.

Síndarab és talpfa csavar.
Síndarab és talpfa csavar.

Az őrház környékéről, a régi töltéstől pár száz méterre került elő ez a sínvég és a talpfát rögzítő csavar, pár évvel ezelőtt. A harcok hevességéről árulkodik a sín darabon is jól látható elhajlás, ami egy robbanás következménye lehet.

Kategóriák
archiv család emberek esemény gyász háború Rapajkó rólunk történelem

A báró Tomassich család sírja az eleki temetőben

2011 nyarán fedeztem fel az eleki temetőben egy szerényen meghúzódó síremlékegyüttest.

A báró Tomassich család síremléke az eleki katolikus temetőben
A báró Tomassich család síremléke az eleki katolikus temetőben

Az egyik sírkő hátoldalán a következő  felirat olvasható:

Itt nyugszanak

Báró

Tomassich Miklós

1769-1848  és neje

györöki

Edelpacher Antónia

1777 – 1829   gyermekeik

Miklós, Károly, Klára és férje Bíró Imre, valamint Imre, a család utolsó sarja és neje Zettykó Anna s ezek gyermekei Ilona és László.

Holttestük maradványait lökösházi volt birtokukról kegyeletes lélekkel e helyre hozatta 1931. szept.2-án dédunokájuk: gávai Dr. Gaal Jenőné szül. Varjassy Lenke

 A gávai Dr.Gaál Jenőné szül. Varjassy Lenke által készíttetett felirat
A gávai Dr.Gaál Jenőné szül. Varjassy Lenke által készíttetett felirat
Kategóriák
épületek emberek háború közigazgatás

Ellek

Nem, a cím nem elírás. A Vöröskereszt fényképes eltűntek listájában keresgéltem a II. világháborúban eltűnt katonák közt, amikor megtaláltam Guthier Ludwig nevét, aki 1906.12.23-án született és 1944. szeptemberében tűnt el Elleknél. Gondoltam ez elírás, egyértelmű. De a “jó kutató” mindennek utánajár, így beütöttem a google-ba, hogy “Ellek”…. és lám….

Ellek, Törökország

Forrás: http://www.weather-forecast.com/locations/Ellek/forecasts/latest

Íme az Ellek nevű település Törökországban.

Az persze tény, hogy a II. világháborúban -pláne 1944-ben- sem a magyar, sem a német katonák nem harcoltak ott. Vagyis az adatbázisban természetesen elírták a helység nevét, de érdekesség, hogy még így is létező településnevet olvashatunk.

Wittmann Attila