Kategóriák
esemény ipar közigazgatás politika történelem utazás

Új út Ottlakára?

Megjelent egy rövid cikk a Beol hírújságban az Eleket egykoron Ottlakával (Graniceri) összekötő út újjáépítéséről. A jelenlegi romos műút még a “boldog békeidőkben” készült el, amikor még jócskán leginkább szekerek közlekedtek ott, minden mást vasúton vittek.

Az iskola 2012. szeptember 20-i sportnapján a diákok a sorompóig futottak. Középen jól látszik a békebeli, eredetileg elég keskeny műút maradványa.
Az iskola 2012. szeptember 20-i sportnapján a diákok a sorompóig futottak. Középen jól látszik a békebeli, eredetileg elég keskeny műút maradványa.

Az ottlakai oldalon már régóta büszkén hirdeti egy tábla, hogy ők újjáépítették, és valóban, a sorompó után kicsivel kezdődő román földön hibátlan aszfaltút vár…

Romániában már jó ideje van szép új út, ami Ottlakára vezet - egyelőre feleslegesen, hisz nem lehet átmenni.
Romániában már jó ideje van szép új út, ami Ottlakára vezet – egyelőre feleslegesen, hisz nem lehet átmenni.

Az út tehát vár valakire, aki nem jön, mivel a határon jelenleg nem lehet hivatalosan átmenni, csak sátoros ünnepek alkalmával. Olyankor kitelepül egy komplett határátkelőhely, hivatalnokokkal, sátor-irodával, mobilvécével, és ünnepélyesen átengednek. A román szomszédoknál legalább út van. A magyar oldalon levő nyúlfarknyi szakasz pedig egy leromlott földúttal vetekszik. Nos, kíváncsian várjuk a megvalósulást. Remélhetőleg Románia végre belép a Schengen-övezetbe, és lesz is értelme az út megépítésének!

A "Határon átmenő utak rehabilitációja" táblán valaki céllövő gyakorlatokat tartott - az EU talán nem annyira népszerű...
A “Határon átmenő utak rehabilitációja” táblán valaki céllövő gyakorlatokat tartott – az EU talán nem annyira népszerű…

A BEOL-féle rövid cikk elérhető itt.

Az egykori Elek-Ottlaka vasútvonal töltése máig megvan az út mellett. Mekkora dolog lenne, ha a vasutat is vissza lehetne építeni! - Ottlakán most is vannak sínek.
Az egykori Elek-Ottlaka vasútvonal töltése a mi oldalunkon máig megvan az út mellett. Vasút egyébként hamarabb volt itt, mint szilárd burkolatú út. Mekkora dolog lenne, ha a vasutat is vissza lehetne építeni! – Ottlakán most is vannak sínek…

Idevágó téma még az egykori eleki vasútvonalról szóló összeállításunk, mely itt érhető el.

Kategóriák
épületek egyház esemény fotózás ipar művészet Rapajkó szakma tájkép technika utazás

Eleki bélyegek

2010-ben, a világtalálkozón lehetett városunkban először olyan bélyegeket vásárolni,  amelyeken helyi nevezetességek láthatók (templom,  kút,  kiűzetési emlékhely).

A nem is annyira merésznek tűnő magán jellegű kezdeményezés igen sikeresnek volt tekinthető,  hisz ezek a bélyegek hamar elfogytak,  így természetes volt,  hogy 2012-ben ismét legyenek eleki bélyegek.

Ezen szép bélyegek ára a mindenkori hivatalos tarifának megfelelőek,  így pl. 2012-ben 105 forintért lehet megvásárolni az eleki postán,  ha egyáltalán még kaphatóak!

(Különben bárki készíthet magán jellegű,  de mégis hivatalos  bélyegeket a Magyar Posta segítségével.)

Tudomásunk szerint eddig nem sok ilyen,  elekihez hasonló bélyeget adtak ki!

A most bemutatott bélyegeken szereplő nevezetességeket Klemm Tamás fényképezte.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv emberek esemény ipar Rapajkó szakma technika utazás

Strifler Pál 90 éves – Isten éltesse!

Paul Strifler valószínűleg a kevés eleki egyike, akik tehetségüknek köszönhetően

Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal
Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal

szakterületükön eljutottak a a csúcsra. Elmondhatjuk, hogy szakmájában világhírre tett szert, amire a mai Eleken is büszkék lehetünk!

Az anyakönyvi bejegyzés szerint Strifler Pál Ede 1922 augusztus 2-án született Eleken. Szülei Strifler Pál gépész és Klemm Franciska voltak. 

Kategóriák
építészet épületek ipar közigazgatás művészet szakma történelem technika

A téglák rejtelmei

Itt a nyár és mindenki nyaral, vendéget fogad vagy csak pihen. Pár hete volt egy látogatóm, akinek érdekesnek mondható hobbija van. Feliratos téglákat gyűjt és kategorizálja őket. Én is adtam neki pár darabot a környéken fellelhető darabokból. http://nzvasut.freeweb.hu/teglak.htm

Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza - Felirat: DD
Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza – Felirat: DD

Ezek a téglák azt engedik sejtetni, hogy Eleken még a Téglagyár megalapítása előtt is volt téglagyártás.

Kategóriák
archiv ipar modern politika Rapajkó szakma történelem technika

Aradon még Mercedest is gyártottak a magyar időkben

Ez évtől már  Kecskeméten is gyártanak Mercedeseket,  ami nyilvánvalóan óriási dolog,  de az igazsághoz az is hozzátartozik,  hogy már 97 évvel korábban is gyártottak ilyen márkájú gépjárműveket,  és nem is akárhol,  hanem az egykori megyeszékhelyünkön, Aradon!

Ezen tény sok mindent elárul környékünk egykori iparáról,  de sajnos 2012-ben az aradi előzményekről senki sem beszélt.

Ennek az egykori aradi gyárnak igen változatos a rövid története,  hisz a Magyar Automobil Részvénytársaság,  Arad (MARTA) 1910-től kezdett gépkocsi- és autóbuszgyártással foglalkozni.

A Le Havre-i Westinghouse- gyár (több magyar is dolgozott itt) licensze alapján gyártottak itt a cég nevét tartalmazó mozaikszóra keresztelt autókat, buszokat,  melyekkel 1915-ben megindult az állandó közlekedés Budapesten (első kép),  de taxikat is (második kép).

1912-ben tönkrement ez az amerikai-francia gyár, ami után az Austro-Daimler (osztrák-angol) licensze alapján gyártottak itt autókat,  majd pedig az I. világháború miatt ismét váltásra került sor (1915-18),  amikor is Aradon megjelenik a Mercedes (harmadik kép)!

1910-18 között Aradon összesen 187 autót és 730 teherautót gyártottak (hatszázharmincat a háború alatt).

Utána sajnos sok minden mással együtt ez a gyár is Romániához került,  de 1925-től így is megszűnik itt az autógyártás!

Mindentől függetlenül jogosan büszkék lehetünk az egykori aradi autógyártásunkra,  ami hazánkban az első volt,  hisz ilyen jellegű beruházás azóta sem történt ebben a térségben.

(Tudomásunk szerint elekiek nem dolgoztak az aradi autógyárban.)

Ha Mercedesről beszélünk,  mindenképpen szóljunk arról is,  hogy az eleki születésű,  és még most is élő Strifler Pál (Paul Strifler) kutatómérnökként Stuttgartban szintén hozzá tudott járulni a ma is megbecsült világmárka hírnevének öregbítéséhez.

Szerencsére Strifler Pál  megélte a kecskeméti gyár termelésének a megkezdését is (negyedik kép)!

Források:

Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona. XIV. k. Szekszárd,  2004. 1008 o.

http://www.magyarjarmu.hu

A magyar nyelvű Wikipedia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv építészet épületek család emberek festészet ipar közigazgatás szakma történelem technika

Mag József, az elekiek műszerésze

Klemm Tamás

Írtam annak idején, a főtérről készült kép kapcsán, hogy vajon mit árulhatott boltjában Mag József? A képre kattintva a sarki épület ajtaja fölött fedezhetjük fel nevét.

Hauptplatz von Elek vor 1941.
Az eleki főtér 1941 előtt. A Mag-féle üzlet a sarkon állt

Időközben fény derült a kérdésre, ami nem is volt nagy rejtvény, hisz magán a képen is jól látszott a nagy Csepel felirat az épület Lökösházi úti oldalán. Nemrég számos érdekes adat érkezett családjától. Az üzletben ezek szerint tehát Mag József műszaki kereskedése volt, melyben a kerékpároktól a varrógépeken át a motorkerékpárokig sok mindent lehetett kapni. Szervizként is működött a cég, hisz tulajdonosa kiváló műszerészként bármit megjavított.

Kategóriák
album divat esemény ipar művészet szakma történelem technika

A Singer-tanfolyam termékei 1928-ból

Nemrég jelent meg a Mag József-féle üzlet Singer varrógép-kezelői tanfolyamáról szóló rövid bejegyzésünk. A családtól nemrég érdekes fényképeket kaptunk az 1928-as eredeti fotókon is szereplő kis terítőkről, melyeket a résztvevők a gépeken készítettek.

Az 1928-as Singer-tanfolyamon készített egyik eredeti mintadarab
Az 1928-as Singer-tanfolyamon készített egyik eredeti mintadarab

Az eredeti 1928-as terítőkről készült összes fénykép

Kategóriák
archiv építészet egyház emberek esemény ipar iskola közigazgatás művészet Rapajkó szakma színjátszás történelem zene

1924-az eleki németek bicentenáriuma

A boldog békeidők,  illetve az azt követő közismert tragikus események után az elekiek 1924-ben ünnepelték meg a község újratelepítésének a 200. évfordulóját (bicentenáriumát),  vagyis azt,  hogy a török pusztítás után egykoron németekkel népesítették be Eleket.

Kategóriák
épületek ipar közigazgatás mezőgazdaság modern szakma történelem

Eleki Vízgazdálkodási Társulat

Kevesen tudják, hogy a Körösi Vízgazdálkodási Társulat valójában egy eleki cégből nőtte ki magát.

Ez olvasható róla az interneten:

Társulatunk jogelődje, az Eleki Vízgazdálkodási Társulat 1959. április 22-én alakult meg 5.450 ha érdekeltségi területen. Napjainkban a társulat érdekeltségi területén (175.438 ha) 884 km jegyzett tőkés és 299 km átvett csatornahálózat, valamint 17 szivattyútelep kezelését és üzemeltetését végezzük.
Határai: keleten az országhatár, északon a Fekete-Körös, Kettős-Körös, Hármas-Körös, nyugaton a Hármas-Körös és a Szentesi Vízgazdálkodási Társulat, délen az Orosházi Vízgazdálkodási Társulat.
Forrás: http://www.gtm.hu/ecard/korosi-vizgazdalkodasi-tarsulat

Csatornaőrház Eleken

A csatornaőrház a Vízügyi Igazgatósághoz tartozik.

Kategóriák
archiv épületek ipar közigazgatás politika szakma tájkép történelem technika természet utazás

Elek a XIX. századi térképen

Klemm Tamás

A XIX. század során készült Magyarország II. katonai felmérése, amely alapján katonai térképészek egy részletes térképet készítettek az udvar megrendelésére.

Elek a XIX. századi katonai felmérés térképén.
Elek a XIX. századi katonai felmérés térképén.

Érdemes megnézni rajta Eleket és környékét. Egy kapcsoló segítségével át lehet váltani a mai Google Earth-műholdfelvételek rétegére, ráadásul fokozatosan átváltható átlátszóságot is be lehet állítani a rétegek között.

A térképrendszer megnézhető erre a linkre kattintva. A fentebb mutatott kép forrása is ez a térkép.