A 2012. májusi gerolzhofeni úton készültek a képek az eleki táncegyüttesről és a fúvószenekarról.
Kategória: zene
Magyarországon csaknem egy negyedszázadig, 1921-45-ig meghatározó szerepet játszott a levente mozgalom, hisz az 1920-as trianoni békediktátum igen csak korlátozta a magyar honvédelmet, így ki kell találni valami szükségmegoldást az ifjúság számára is.
A 12-21 éves korosztálynak ez volt a kötelező leventeoktatás, ahol valláserkölcsi alapon katonai, hazafias, légoltalmi képzésben részesültek a fiúk és a leányok is.
Klemm Tamás
Valamikor a 70-es évek végén, a 80-as évek elején Levente Péter és Gryllus Vilmos az eleki művelődési házban lépett fel. Erről készült a következő felvétel, valószínűleg Busa László fotója.
A fénykép Zsidó Ferenc gyűjteményéből származik. Köszönet érte!
Az idén a szokásos farsangi ünnepelés tavaszváró ünnep formájában került megrendezésre a Reibel Mihály Művelődési Házban.
A műsoros mulatságot tegnap tartotta az eleki általános iskola. A szokásos farsangtól eltérően itt nem a jelmezes felvonuláson volt a fő hangsúly, hanem színpadi produkciókon – a műsorral készült osztályokat, csoportokat a többiek nézték.
Így folyamatosan egymást váltották a szereplők és a nézők – a hangulatot látva előbbiek és utóbbiak egyaránt határozottan élvezték a műsort.
A műsorszámok között – a teljesség igénye nélkül – volt például kiváló népitánc-műsor, kisördögök tánca, megtekinthettük az öreg MacDonald gazdasági udvarát, de nem maradt el a szirtaki, a hagyományos görög tánc sem. Több tehetséges versmondó is fellépett, egyikük, Illés Eszter ráadásul a saját, tavaszról szóló költeményét szavalta el!
A legnagyobbak akrobatikus elemeket sem nélkülöző hip-hop táncbemutatója során a közönség többször felmorajlott a különleges show-elemeket látva.
Köszönjük a résztvevőknek (és a hálás közönségnek) a színvonalas műsort!
A rendezvényről készült fotógaléria megtekinthető az iskola honlapjára kattintva.
A Harruckern Középiskola eleki tagintézményében az idén azért került sor később, vagyis március 30-án a szalagavatóra, mert a helyi közintézmények egy részében kényszerből szénszünetet kellett tartani, de az előzményektől függetlenül azért mégis felejthetetlen élményekkel távozhatott mindenki a rendezvényről a városi sportcsarnokból!
Az ünnepség elején felolvasták Erdős Norbert levelét, melyben boldog, reményteli jövőt kívánt az idén ballagóknak a megyei kormánymegbízott.
Majd ezt követően az integrált intézmény igazgatója, Mikolán Róbert mondta el az ünnepi beszédet, aki többek között arról szólt, hogy a szalag jelkép, hisz elárulja, hogy ki tanul a Harruckerben. Mindenkinek szorgalmasan kell tanulni, és be kell tudni bizonyítania, hogy képes szellemi és fizikai munkát végezni.
Utána következett a szalagok feltűzése, elsőként az igazgató tűzte fel a szalagot Singer Ferencnek, az eleki telephely vezetőjének, majd következtek az osztályok.
Az idén a következő osztályok fognak ballagni: 12/d.-gimnázium- a fotón is ők láthatók-(osztályfőnök. : Mede Olga), 12/c.-gimnázium (Megyeri Zsolt), vadászok (Valki Antal), 12/b. -bolti eladók (Kovács Katalin), 12/a. -szakácsok, pincérek (Nagy Endréné), 13/a. -pincérek, szakácsok (Fodor Zoltán).
A szalagok feltűzése után következett az ünnepi műsor, melyben az osztályok külön-külön, illetve közösen is felléptek, de voltak gyulai és békéscsabai fellépők is.
Az egyik legsikeresebb műsorszám volt a palotás és a keringő, mely utóbbit a képen látható eleki végzősök táncolták. (Az elekieknek a táncokat Mede Olga tanárnő tanította be.)
A szalagavatót Tolnai Péter megyei, illetve Turóczy András városi önkormányzati képviselő is megtisztelte jelenlétével.
Sok sikert kívánunk mi is az idén ballagóknak!
(A fotókat Zsóri Tibor, az eleki tagintézmény számítástechnikai tanára készítette.)
Rapajkó Tibor
A boldog békeidők, illetve az azt követő közismert tragikus események után az elekiek 1924-ben ünnepelték meg a község újratelepítésének a 200. évfordulóját (bicentenáriumát), vagyis azt, hogy a török pusztítás után egykoron németekkel népesítették be Eleket.
Klemm Tamás
Szűkös időket élünk, és a hideg tél, a mindennapi gondok és a fásultság elveszi a kedvet a mulatozástól. Így az idei báli szezon például Eleki Svábbál nélkül marad, már ami a téli időszakot illeti.
Sebaj, lesz nyáron Welttreffen, majd akkor bálozunk. Így döntöttek a szervezők, hisz olyankor több vendégre is lehet számítani.
A báli szezon hagyományosan télen van, hisz ilyenkor ráért a nép mulatozni, még a böjt előtt. A nyári bálokat valójában a külföldre elüldözött egykori elekiek kedvéért találták ki, hiszen a nyári szabadságolások idején tudtak a legtöbben hazalátogatni, hogy egy kis időt együtt töltsenek itthon maradt szeretteik körében.
Batyus- avagy Binkelball elnevezéssel is illetik a rendezvényt, mivel alapvetően a fogyasztani kívánt étel-italt a résztvevők vitték magukkal. Ehhez egy nagyobb batyura vagy kosárra volt szükség, amit mindenki elcipelt a mulatságra, aztán esetleg csereberélt a többiekkel (kiváló alkalomként egymás süteményeinek a megkóstolására). A legutóbbi idők Világtalálkozóján jelent meg a büfé intézménye, ahol egy kitelepült vendéglátó vállalkozásnál lehet vásárolni is, főleg innivalót.
Ha már az idei telet ki kell bírjuk buli nélkül, itt egy kis emlék az 1996-os szezonból… A kicsit gyengécske kivitelű meghívóhoz a címlapon remek fénykép társul, a korabeli Edel Nachtigall Tanzgruppe két illusztris tagjával – íme:
A részletes programból látszik, hogy nem bízták a véletlenre a szórakozást, hisz a Jeszenszki-zenekar máig a környék egyik legszínvonalasabb mulatós együttese.
elekfoto 