Kategóriák
archiv épületek emberek ipar közigazgatás mezőgazdaság politika szakma tájkép történelem technika utazás

Az eleki vasútvonal – első rész

Klemm Tamás

Itt olvasható a második rész! -> 

A Gründerzeit eleki vasútja

1883-tól 1970-ig Elek vasútvonallal is rendelkezett, amely nagyban megkönnyítette a közlekedést és a zömében mezőgazdasági termékek szállítását, adás-vételét. A trianoni békekötésig a vonatok Kétegyházától Eleken, Ottlakán, Kisjenőn, Szentannán át Aradig is jártak, érintve egy sor további kisebb települést. A vasútvonal az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak (ACSeV) helyiérdekű vonalaihoz tartozott.

A vasút megérkezik

Elek vasútja – ezt az Elek történetét összefoglaló Zöld Könyvben olvasni – eredetileg a Szolnok-Arad vasútvonal lehetett volna (ez a mai 120-as vonal), Békéscsabán, Gyulán és Eleken keresztül. Részben a Gyula környéki árvízveszélyes Körös-ágak miatt, részben a földrajzi közelség, valamint pénzügyi okok (az építés költségébe az érintett településeknek is be kellett szállni, és ez nem mindegyiknek sikerült)  miatt végül a Békéscsaba-Arad útvonalon építették meg az 1858-ban átadott pályát.

Elek később, 1883-ban jutott vasúthoz, azonban ez már nem fővonal, hanem egy HÉV, azaz helyiérdekű vasút volt, amely nem azonos a manapság Budapestet a környékével összekötő ódon zöld elektromos vonatokkal, hanem egy könnyű építésű, egyszerűsített műszaki tartalommal megépült, a hely, a közvetlen környék gazdaságát szolgáló vasút volt – ennek a célnak maradéktalanul megfelelt az akkori, jó minőségű műutak nélküli korszakban. (Részletesebben a műszaki részletekről ld. a Wikipediát az ACseV-ről, melyre fentebb is hivatkozom).

Érdekesség – ezt a Wikipedia írja a vasúttársaságról –, hogy ez a vállalat kora egyik leginkább nyereséges, nagyon költséghatékony vasúttársasága volt. Már a megnyitás utáni években pozitív mérleget produkált a cég. Előremutató műszaki megoldásokat alkalmaztak, például járműveiken a kezdetektől volt sebességíró berendezés.

A szentendrei vasúti skanzenben látható egy kiállított jármű is, ami eredetileg az ACseV vonalain közlekedett – így akár Eleken is járhatott (a képért köszönet illeti Varga Ákos Endrét, a www.hampage.hu oldal tulajdonosát!). A kinézete alapján – ma is ilyesfajta kocsik járnak a HÉV-en, de a budapesti metróban is – nem gondolná róla az ember, hogy 1906 körül készült, tehát több, mint 100 éves.

Az első eleki gyermek-fúvószenekar Amerikában pórul járt tagjai a megnyitás évében, 1883-ban már vasúttal érkeztek haza Elekre.

A szentendrei jármű-múzeumban látható egykori ACsEV-jármű, mely később a csepeli HÉV-vonalon járt.
A szentendrei jármű-múzeumban látható egykori ACsEV-jármű, mely később a csepeli HÉV-vonalon járt.
Kategóriák
archiv család emberek esemény modern politika Rapajkó szakma történelem utazás

Dobó újratemetése

2008. június 28-án Dobóruszkán (ma Szlovákia) újratemették Dobó Istvánt (1502-72), aki egy zűrzavaros időszakban lett kegyvesztett, így akkor méltó temetést sem kaphatott, csak most, mivel maradványait nem régen tudták azonosítani!

Az egykori eleki gimnázium tudós tanára, dr. Csipes Antal 1972-ben egy értékálló monográfiát írt az egri várkapitányról.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv család emberek közigazgatás politika Rapajkó történelem

Dr. Rubinek István (1886-1938)

Rubinek István 1922-35 között az eleki választókörzet országgyűlési képviselője volt, a Parlamentben az Egységes Párt, vagyis a kormánypárt vezérszónoka volt. Elsősorban gazdasági, pénzügyi kérdésekkel foglalkozott.

Fontos lenne parlamenti források alapján megnézni, hogyan képviselte választóit. Ne felejtsük el, ő is Elek történetéhez tartozik!
1935-től visszavonult a politikától, ügyészként dolgozott.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv épületek család csoportkép egyház emberek közigazgatás művészet politika történelem

Érdekességek az Országzászló-emlékműről – újra

Klemm Tamás

Timár László egykori eleki, jelenleg Szekszárdon élő olvasónk kedves levelet küldött a napokban, melyben több érdekes családi-történelmi adalék mellett édesanyja elmondása alapján közölte az Országzászló képein szereplő kislányok neveit.

Országzászló-emlékmű 1.
Országzászló-emlékmű 1.

Ezek szerint a képen álló négy díszruhás lányka a következő:

A kép jobb szélén édesanyja, Tihanyi (Tisch) Olga, melette Angyal Ilonka (a korabeli postamester lánya), balról a második egy Szajkó nevű kislány, az iskolaigazgató lánya, akinek a keresztnevét nem tudja Timár úr édesanyja.

Ismét beigazolódott számunkra, hogy hasznos közzétenni a régi fényképeket, hisz enélkül talán soha nem derült volna fény a rajtuk levők kilétére.

Köszönjük az érdekes adatokat Timár Lászlónak és édesanyjának!

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek közigazgatás politika szakma

Az országzászló-emlékmű – képeslappal

A két háború közt egy Országzászló-emlékmű állt a templom mellett, nagyjából azon a helyen, ahol a mostani 1848-as emlékmű áll. A háború után a kommunista hatalom ezt lebontotta, majd később létesült a helyén a mai körbekerített obeliszk.

Országzászló-emlékmű 1.
Országzászló-emlékmű 1.

Amint a képen jól látszik, az emlékmű oldalán Nagy-Magyarország térképe volt látható kereszttel, a bástyától délre egy zászlórúd volt a zászlóval (az első képen bal, a második képen jobb oldalon). A magyar politika meghatározó törekvése volt a Trianoni-békediktátum következményeinek, az ország elvesztett területeinek visszaszerzése, az országot ért igazságtalanságok megtorlása, és ennek szellemében épültek ilyen jellegű emlékművek az országban sok helyen.

A “Zöld Könyvben” írják, hogy a harmincas években egyszer néhány enyhén ittas fiatalember fel akarta akasztani a Mitte in der Fasta ünnepség szellemében a tojáshéj-koszorút az emlékmű mellett álló szökőkút Neptun-szobrának nyakába, és eközben véletlenül lelökték a szobrot a talapzatról, amely összetörött. (Később tettüket megbánva csináltatták a helyére a mai lányalakot.) Az esettel nagyjából egy időben egy mentálisan sérült, beteg ember megrongálta az országzászló zászlórúdját.

A két esetet a csendőrség előbb, tévesen egységként értelmezve politikai bűncselekményt feltételezett a cselekmények mögött, és kemény kihallgatási módszereket alkalmazva bírták rá a gyanúsítottakat a vallomástételre – többeket súlyosan megvertek, bántalmaztak. Végül kiderült a tévedésük, de az eset rossz emléke sokáig élt a helyiek emlékezetében.

Országzászló - 2.
Országzászló - 2.

Az Országzászlóról Wittmann Attila küldött két képet, valamint a képeslapot, eleki vonatkozású gyűjteményéből – köszönet neki értük!

Képeslap az Országzászlóról, Wittmann Attila gyűjteményéből.
Képeslap az Országzászlóról, Wittmann Attila gyűjteményéből.

A képeslapon látszik, hogy a zászlórúd eredetileg a bástya tetejéből állt ki, nem pedig mellette állt. Wittmann Attila szerint az ilyen emlékműveket 1948-49-ben bontották le, és emeltek helyükre 1848-as emlékműveket a 100 éves évfordulóra – így kevésbé volt feltűnő az ideológiai váltás.

Kategóriák
esemény közigazgatás modern politika szakma

Az újra létrejövő járások terve

Nemrég elkezdődött az újonnan bevezetendő járási rendszer társadalmi egyeztetése.

A járásokat az 1983-as év végén szüntették meg Magyarországon, mostani újra felélesztésükkel egy régi közigazgatási hagyomány elevenedik fel majd, amikor létrejön a 168 új járás és a budapesti körzetek.

A “járás” megnevezés történelmi eredete az, hogy a létrehozásukkor olyan közigazgatási körzeteket kívántak létrehozni, hogy az ügyintézés céljából otthonukból útra kelő alattvalók egy napi oda-majd visszaúttal (egy napi járással) elintézhessék dolgukat.

Járások tervezete országosan, forrás: www.hvg.hu
Járások tervezete országosan, forrás: http://www.hvg.hu

Érdekesség, hogy bár nem különösebben nagy település, korábban Elek is járási székhely, sőt, a trianoni békeszerződés hatályba lépése után pedig még pár évig Csonka-Arad vármegye székhelye is volt.

Az igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkára honlapján olvasható erről egy cikk, innen származik Békés megye tervezett új járási térképe is, ami itt elérhető: Békési járások (tervezet)

Látható, hogy Elek a gyulai járásba fog tartozni a tervek szerint, Kétegyházával és Lökösházával együtt.