Kategóriák
archiv ballagás csoportkép emberek esemény iskola munka rólunk szakma történelem

„Hanyas vagy?” – Az 1956-ban elsős lányosztály

Ma már alig képzelhető el, de az 1956-57-es tanévben 55 kisdiák kezdte meg tanulmányait az I. lányosztályban. (Még nem volt koedukáció!) Radnai Lászlóné Margó néni kiváló felkészültségét, emberi kvalitásait bizonyítja, hogy könnyedén megbirkózott ezzel a feladattal.

Az 1956-os 1. lányosztály névsora (balról jobbra) Hátsó álló sor: Marosán Ilona, Gábor Irén, Nagy Rózsa, Ónody Erzsébet, Ottlakán Erzsébet, Krizsán Ilona, Ollár Zsófia Álló sor: Sípos Teréz, Kopács Róza, Papp Lujza, Méri Ilona, Krisán Éva, Barkoczi Erzsébet, Bajusz Ilona, Schtrifler Magdolna,Döme Borbála, (Margó néni), Szalóky Ibolya, Mester Klára, Papp Eszter, Szatmári Erzsébet,Jova Ilona, Müllek Ágnes, Fodor Anna, Fazekas Mária, Janecskó Júlia, Doba Mária, Szőke Franciska Térdelő sor: Berczi Julianna, Brandt Mária, Kovács Erzsébet, Krizsán Mária, Áment Kornélia,( Margó néni), Waschick Mária, Szabó Ildikó, Baukó Éva, Kúti Zsófia, Nagy Julianna, Gémes Róza, Vizi Erzsébet Ülő sor: Gyurkovics Katalin, Hack Erzsébet, Szabó Mária, Fodor Ágnes, Árgyelán Anna ,(Margó néni) Bíró Rózsa,Fodor Julianna, Ottlakán Erzsébet, Tóth Erzsébet, Nedreu Anna, Nedró Zsófia, Tóth Ilona
Az 1956-os 1. lányosztály 

A képen láthatók névsora (balról jobbra)
Hátsó álló sor:
Marosán Ilona, Gábor Irén, Nagy Rózsa, Ónody Erzsébet, Ottlakán Erzsébet, Krizsán Ilona, Ollár Zsófia
Álló sor:
Sípos Teréz, Kopács Róza, Papp Lujza, Méri Ilona, Krisán Éva, Barkoczi Erzsébet, Bajusz Ilona, Schtrifler Magdolna,Döme Borbála, (Margó néni), Szalóky Ibolya, Mester Klára, Papp Eszter, Szatmári Erzsébet,Jova Ilona, Müllek Ágnes, Fodor Anna, Fazekas Mária, Janecskó Júlia, Doba Mária, Szőke Franciska
Térdelő sor:
Berczi Julianna, Brandt Mária, Kovács Erzsébet, Krizsán Mária, Áment Kornélia,( Margó néni), Waschick Mária, Szabó Ildikó, Baukó Éva, Kúti Zsófia, Nagy Julianna, Gémes Róza, Vizi Erzsébet
Ülő sor:
Gyurkovics Katalin, Hack Erzsébet, Szabó Mária, Fodor Ágnes, Árgyelán Anna ,(Margó néni) Bíró Rózsa,Fodor Julianna, Ottlakán Erzsébet, Tóth Erzsébet, Nedreu Anna, Nedró Zsófia, Tóth Ilona (A fénykép készítésekor négyen hiányoztak.)

Nemcsak a sok gyerek, de a sokféle mentalitás is kihívást jelentett, hiszen 1946 után 28 községből érkeztek Elekre azok a családok, akiknek gyerekeit az Általános Iskola tanítói betűvetésre, számtanra, olvasásra, emberségre oktatták, nevelték. Nagy volt a fluktuáció, sokan költöztek tovább (1.)

A IV. osztályban Müllek Antalné Irénke néninek már „csak” 36 gyerek között kellett megosztania gondoskodó szeretetét.

A 4. lányosztály az 1959-60-as tanévben
A 4. lányosztály az 1959-60-as tanévben
Álló sor: (balról jobbra) Fodor Anna, Ottlakán Erzsébet, Áment Kornélia, Szalóky Ibolya, Bíró Rózsa, Árgyelán Anna, Nagy Rozália,Bércesi Mária, Hack Erzsébet, Komori Ilona, Szabó Mária,Krizsán Mária, Brandt Mária, Ottlakán Erzsébet, Tóth Erzsébet
Ülő sor:
Mester Klára, Waschick Mária, Nagy Rózsa, Janecskó Júlia, Szőke Franciska, Müllek Antalné Irénke néni, Müllek Ágnes, Nedró Zsófia, Ónodi Erzsébet, Gábor Irén, Krisán Éva, Kopács Róza
Guggoló sor:
Tóth Ilona, Bajusz Ilona, Baukó Éva, Kúti Zsófia,Méri Ilona,Müllek Antal, Fodor Ágnes, Fazekas Mária, Nagy Julianna, Gémes Róza, Vizi Erzsébet

2007 óta kétévenként osztálytalálkozóra gyűlünk össze Rotyis Györgyné Áment Kornélia (Nelly) lelkes szervezésének köszönhetően.

S hogy milyen közös gyermekkori élményeket idézünk fel? Mi még értjük, ha valaki azt mondja, „a selyemhernyókat eperlevéllel etettük”, még fontunk búzavirág-koszorút a ballagók tarisznyájára. Hol van már a mezei búzavirág?

 Aki 1949-50-ben született (még otthon!), annak két általános iskolai bizonyítványa van; az elsőt, a Kossuth- címerest 1957 februárjában kaptuk, mint félévi értesítőt, aztán Riha Ilonka néninek miniszteri utasításra a 3. osztálytól kezdődően új Tanulmányi Értesítőt kellett kitöltenie számunkra. 1956 őszén orosz tankot is láttunk a Katonaság és a volt Polgári előtti kereszteződésnél, hiszen ott volt az iskolánk.

 De mi mindezzel nem sokat törődtünk, hiszen csak gyerekek voltunk, s a közös játék volt számunkra a legfontosabb. Sok játékot magunk készítettünk: papírból öltöztethető babát, melynek színes ruhatárát kis fülekkel lehetett – az egész osztályban egy mintára kivágott – babára illeszteni. Mennyit cserélgettük! Csináltunk „keljfeljancsit”vasgolyó segítségével sztaniolpapírból, „tulipánból kiskirályt” hajtogattunk, s vidámak voltunk, mint minden kisgyerek. A játék délután a napköziben vagy az utcán, az árokparton folytatódott. Ebben viszont már nem mindenki vehetett részt, sokaknak a háztartásban vagy a mezőgazdasági munkákban kellett segíteniük.

A felső tagozaton „nagy kirándulásokat” tettünk Nádor J. Istvánné Marika néni fáradhatatlan szervezésében. 1962-ben Szarvason, a „Pepi kertben” (Arborétum), a békésszentandrási duzzasztónál, a szőnyegüzemben jártunk. De emlékezetes maradt a Mezőhegyesi Cukorgyár meglátogatása is, nem is beszélve a nyári balatoni táborozásokról!

Az osztályt ötödiktől nyolcadikig Somos Józsefné Erzsike néni osztályfőnök kovácsolta közösséggé.

Tiszteltük, megbecsültük tanárainkat, segítettük egymást.

Ma ennek szellemében támogatjuk – erőnk szerint – a mai, kitágult világban szerencsét próbáló gyerekeinket, unokáinkat.

   Mester Klára

(1.) Janecskó János: Elek krónikája 1945-2005, 144. o.

Kategóriák
egyház emberek Rapajkó szakma

Püspöki címer

Dr. Kiss-Rigó László (1955-) 2006. augusztus 26-tól  a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke.

Dr. Kiss-Rigó László,  szeged-csanádi püspök
Dr. Kiss-Rigó László, szeged-csanádi püspök

A püspöki jelmondata: Erő,  szeretet, józanság,  a címerében is szerepel.

Püspöki címer
Püspöki címer

Forrás:  www.uj.katolikus.hu.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet emberek esemény modern művészet szakma történelem

A Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója Eleket is érintette

A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ szervezésében ma Eleken járt a Kisnemesi Otthonok XII. Országos Találkozójának csoportja. A vendégek (akik közül sokan építészek, vagy az épített örökség megőrzése iránt érdeklődő emberek) több napos programjuk során környékbeli nevezetes épületekhez jutottak el.

A vendégekkel a Leimen-ház előtt. Balról jobbra: Wittmann György, Rapajkó Tibor, RÁday Mihály, Dr. Heimné Máté Mária alpolgármester, valamint Mészáros Zsuzsa fő szervező
A vendégekkel a Leimen-ház előtt. Balról jobbra: Wittmann György, Rapajkó Tibor, Ráday Mihály, Dr. Heimné Máté Mária alpolgármester, valamint Mészáros Zsuzsa fő szervező

A mai napon

Kategóriák
esemény modern munka rólunk szakma

Az elekfoto két éve

Két év telt el, amióta megjelent az elekfoto első cikke.

A ma már ódonnak mondható, két megapixel felbontású hp 635 fényképezőgéppel készült képek megjelenítésével, valamint régi fotók gyűjtögetésével indult, egyszemélyes magánkezdeményezés azóta kinőtte magát. Eleinte a célkitűzésünk az volt, hogy az Eleken történő eseményekről készített fotókkal rövid “hírek” jelenjenek meg.

Mivel manapság a fényképek készítése a sokféle alkalmas digitális eszköz segítségével nem jelent műszaki problémát, sem nagy anyagi terhet, egyfajta érdekes hobbiként kezdődött a blog működése. Több forrásból is rendelkezésre álltak archív anyagok, így a régi korok előbukkant eleki vagy környékbeli emlékeinek a megörökítését, közzétételét is elkezdtük.

1924. szeptember 30-án Eleken házasságot kötött Kneller Ferenc és Ruck Veronika
Kneller Ferenc és Ruck Veronika esküvője 1924 szept. 30. Ezzel a képpel kezdtük.

Eleinte havi két-három bejegyzés jelent meg, ezeknek a számát bárki könnyűszerrel megállapíthatja, ha a jobb oldali menüben az egyes hónapokra kattint, és összeszámolja a megjelenő cikkeket. Manapság havonta nagyjából hat-tíz bejegyzés jelenik meg, tehát mondhatjuk, hogy körülbelül hetente kétszer vagy néha háromszor is lehet újdonságot találni nálunk.

Időközben megszűnt, vagy legalábbis egyelőre anyagi okok miatt sajnálatos módon nem jelenik meg az Eleki Krónika című, sok éven át működött önkormányzati újság, így a korábban ott megjelentethető (főleg történelmi témájú, de akár aktuális eseményeket bemutató) cikkek egy része a továbbiakban nálunk találhatja meg olvasóit.

A blog készítése szabadidős tevékenységként működik, így általában nincsenek fix megjelenési időpontok, mint egy “hagyományos”, papír alapú újságnál. Törekszünk arra, hogy egy jelenkori eseményről nagyjából a megtörténte idején tudósítsunk, de mivel nincs igazi “szerkesztőség”, nincs kötött munkaidő sem, így az egyes írások megjelenése is viszonylag kötetlen. Tartalmunk sokszor függ a kedves olvasók által épp beküldött anyagoktól is.

Kategóriák
ballagás csoportkép emberek esemény művészet Rapajkó szakma tánc

Szalagavató 2013

Az idén február 22-én került sor a szalagavatóra a Harruckern Középiskola eleki tagintézményében,  a helyszín a Reibel Mihály Művelődési Ház volt.

Singer Ferenc
Singer Ferenc

Az ünnepség megkezdése előtt Singer Ferenc,  eleki tagintézmény-vezető  köszöntötte a megjelenteket,  így a következő személyeket is:  Tolnai Péter, térségi tanácsnokot,  Pluhár László eleki polgármestert,  Turóczy András,  városi képviselőt,  Pelle László,  általános iskolai igazgatót,  Gyalog László igazgatóhelyettest (Gyula).

Kategóriák
archiv emberek esemény gasztro háború munka szakma történelem

Bevonul a hentes – vásárlói tájékoztató

Ezt a különleges dokumentumot Császárné Sólyom Judit gyűjteményéből közöljük, köszönet érte.

Engelhardt János bevonulása, 1916.
Engelhardt János bevonulása, 1916.

Egy eleki hentes, Engelhardt János pontosan 97 évvel ezelőtti bevonulásakor írta ezt a szöveget vásárlóinak. A szöveg a következőképpen szól:

“Bevonulásomkor a Nagyérdemű vevőimnek figyelmébe
Elek, 1916. II. 28-án
A mester bevonult és annak hiányában az üzlet zárva marad addig míg egy jobb kor felderül, és ha a Jóisten is úgy akarja, akkor ezen mostani világ háború dúlása után, mint egy jó gazda az eke szarvát, én is szerszámmal a kezemben iparkodni fogok a régi, még életben levő vevőimet, valamint azokat is, akik ezidejütt a 21 évi működésemet még nem ismerték, hogy meghódítsam üzletemnek.

Kategóriák
család emberek esemény gyász művészet szakma történelem

Strifler Pál elhunyt

Strifler Pál 2008-ban. Forrás: Unsere Post online
Strifler Pál 2008-ban. Forrás: Unsere Post online

Sajnálattal fogadtuk a hírt, hogy Strifler Pál, a Mercedes-Benz egykori főmérnöke, a Baden-Württembergi Magyarországi Németek Szövetségének tiszteletbeli elnöke 2012. november 14-én kilencven éves korában elhunyt.

Az Unsere Post szerkesztőségének is sokáig tagja volt, emlékére az újság decemberi számának címlapján egész oldalas megemlékezést közölt a talán egyik leghíresebb egykori eleki polgár emlékére. Az interneten is olvasható a szöveg egy része itt.

Nyugodjék békében!

Kategóriák
esemény modern rólunk szakma

2012. évi visszatekintő

Az Elekfoto blog munkatársai és közreműködői nevében mindenkinek

Boldog Újévet kívánunk!

Újév alkalmából tárhelyünk, a WordPress szolgáltató foglalt össze néhány érdekes adatot a blogunkról. Egy kis adalék látogatottságunkról:

4,329 filmet küldtek be a 2012-es Cannes-i Film Fesztiválra. Ezt a blogot 32,000 alkalommal tekintették meg 2012.-ben. Ha minden ilyen alkalmat egy filmnek tekintenénk, akkor blogunknak 7 filmfesztivált sikerült volna ellátnia filmekkel.

Ide kattintva nézhető meg a 2012-es év teljes összefoglalója.

Kategóriák
épületek egyház emberek esemény művészet Rapajkó szakma

A nem régen megnyílt eleki cigány tájház az országban a második!

A tájház az ifj. Rozsdás János által készített faliképpel

2012. augusztus 16-tól új látványossággal lett gazdagabb városunk,  hisz ezen a napon átadásra került az eleki,  illetve általában a cigányságnak emléket állító cigány tájház.

(Hazánkban az első cigány tájházat a szabolcs-szatmár-bereg megyei Hodászon adták át még 2001-ben.)

Fontos kiemelni,  hogy önerőből valósult meg ez a nemes elképzelés, hisz  Erdődi Ferenc (1946-) és felesége,  Lakatos Julianna (1952-) az egykori szülői házat varázsolták újjá,  így megmentették az utókornak,  sőt be is  rendezték  a több évtizede gyűjtött tárgyakkal.

Erdődi Ferenc, Kalaman János, eleki plébános és Lakatos Julianna

A mostani tájháznak otthont adó épületet Lakatos Sándor (1910-86) még 1943-ban építette saját kezűleg!

A tájházban meg lehet tekinteni a következőket: a hálószobában pl. azt az ágyat,  ahol Erdődi  Ferenc is  született,  illetve azokat a kegytárgyakat,  melyek a cigányság vallásosságát hűen kifejezik.

A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket,  de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is,  melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek.

A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők,  amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző,  pl. fúrók,  különböző nádvágó eszközök.

A tervekben többek között az szerepel,  hogy ki fogják állítani a helyi vályogvetéssel kapcsolatos eszközöket,  illetve egy echós szekeret,  ami viszont nem helyi hagyomány,  de a cigányság múltjához  hozzá tartozik.

A dolognak az is az érdekessége,  hogy  Erdődi Ferenc nem cigány származású,  de már gyermekkora óta voltak cigány barátai,  elmondása szerint a 41 évnyi boldog házassága alatt azonban  szívében már cigánnyá vált.

Ennek a sikertörténetnek,  vagyis a tájháznak  talán az lehet az üzenete,  hogy mindenhol van valamilyen érték,  amit be lehet mutatni,  nem kell mindent “fentről” várni,  így is lehet Elek,  de a cigányság  jó hírét kelteni,  hisz azóta már sokan keresték fel a tájházat,  sőt a Magyar Rádió egyik műsora is foglalkozott a témával.

A konyha a megnyitó napján

A Dankó utca 6. szám alatt található cigány tájházat bárki felkeresheti,  belépőt sem kell fizetni,  csak előtte kell jelezni a szándékot akár személyesen is (Dankó utca 4.),  mindenkit szeretettel fogadnak!

(A fényképek forrása:  kareszzsolez.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
esemény irodalom rólunk szakma technika

Reklámok az oldalon

Kedves Olvasóink!

Akik mostanában (2012. október közepén) olvasták cikkeinket, talán meglepődve tapasztalták, hogy bizonyos cikkek végén újabban reklám látható.

Mivel a reklámok nem az elekfoto szándékából kerülnek ki az oldalra, így minket is meglepett a dolog, és kicsit utánaolvastunk a WordPress szabályzatnak. Ebből derül ki, hogy – mivel a tárhely szolgáltatása számunkra egyébként ingyenes, tehát a cikkek tárolásáért mi nem fizetünk (csupán az elekfoto.com domain névért) – a WordPress bizonyos kiválasztott oldalakon hirdetéseket jelenít meg, hogy bevételhez jusson, valamelyest fedezve költségeit. Ahhoz, hogy hirdetésektől teljesen mentes legyen az oldal, külön előfizetést kell vásárolni némi pénzért.

A hirdetések felbukkanása sokaknak talán nem feltétlenül örvendetes, viszont az, hogy kiválasztottak bennünket erre, azt jelzi, hogy olvasottságunk elegendően nagy ahhoz, hogy a WordPress megpróbáljon egy kis pénzt keresni velünk is. Tehát vehetjük ezt a dolgot pozitívan is – elég nagyok lettünk ahhoz, hogy “fantáziát lásson” bennünk a világcég.

Mostanában harmincötezer látogatást (ráklikkelést) számított a rendszer statisztika, az elindulás (2011. tavasza) óta. Ez szép szám, és munkánk jutalmaként is értelmezhető, hisz pénz nem jár érte – viszont erősít bennünket a tudat, hogy jócskán vannak, akik érdekesnek találják írásainkat, fotóinkat.

Szerencsére sokan nem csak a legutóbbi cikket olvassák el, hanem a különböző internetes keresőrendszereknek hála, megtalálják régebbi írásainkat is, így azok sem “porosodnak” elfeledve.

Maradjanak velünk ezután is, köszönjük megtisztelő figyelmüket!

Üdvözlettel,

az elekfoto.com csapata