Kategóriák
ünnep

Mita in tr Fasta 2023

Az eleki böjt közepi ünnep – Mita in tr Fasta, avagy irodalmi németül Mitte in der Fastenzeit – egy, a városunk németsége körében élő régi szokás. Ilyenkor, a hat hetes böjti időszak felét jelentő szerdán, az eleki fiatalemberek összefogtak, körbejárva a falut tojásokat kértek a lányos házaktól. Aztán estefelé összegyűltek egy megbeszélt házban, ahol finom rántottát sütöttek a tojásokból. Került bele így vagy úgy egy kis szalonna, kolbász is, ezáltal megtörték a böjtöt. Egy kis visszafogott mulatozás, beszélgetés után a kifújt tojáshéjakból koszorút készítettek, és ezzel feldíszítették a falu főterén álló kút szobrát.

A díszítés Németország-szerte ma is létező szokás, tehát ezt is még az “óhazából” hozták magukkal eleink. Egy ilyen alkalommal sikerült véletlenül letörni a kút eredeti szobrát, egy Neptun-alakot. Erről az esetről már korábban írtunk, illetve közöltük a szobor alakjának, egy egykori eleki kislánynak, a visszaemlékezéseit is.

Az eleki tojásgyűjtő ifjak az egyik helyszínen.

A tojásgyűjtés során egy réges-régi mondókát szokás mondani, mely a következőképpen szól, nagyjából parlando rubato:

Haind is mita in dr fasta,
Trecht mr ti putza ivrs wassr*.
Ar raus, tr pfar is haus,
Schnitz raus, tr pitz is haus!
Huja kakali raus!

Unsr putza is kor oarich kreunk,
Wil a pisla araschmolz esa!
Wasrsupa is koar nit kuad,
Araschmolz is pesr,

Ist mr mid kawl und lefl.
Ti kawl had a ear,
Min lefl trwischt mr mear!
Huja kakali raus!“

A képen Hoffmann György látható a Putza bábu társaságában, utóbbi kedvéért (merthogy beteg szegény, és nem ehet valamiféle vizes levest) gyűjtötték a fiatalok a tojásokat.

Az első versszak második sorában említett “vigyük át a Putzát a vizen” valószínűleg a germán télűző szertartásokra emlékezik, melynek során egy égő szalmabábut dobtak a helyi vízfolyásba régi-régi őseink.

Az Eleki Németek Egyesülete minden évben megrendezi a böjt közepi ünnepet tagsága és az érdeklődő elekiek körében. Az idei szezonban ez a nap szerencsés módon március 15-re, munkaszüneti napra esett, így lehetőségünk nyílott egy kicsit többet tenni a délutáni rántottás lakománál. Az eleki “fiatalemberek” népi ruhába öltözve körbejártak a falujukban, és begyűjtötték a tojásokat a megbeszélt “lányos házakból”.

Az Eleki Németek Egyesületének elnöke, Kocsis Józsefné szerint a 2. Világháború után eltűnt a népszokás, majd az 1960-as években pár évre felélesztették az akkori idősebb generáció tagjai. Tehát egy igen régen nem gyakorolt hagyományt sikerült újra feleleveníteni!

Az ünnepség résztvevőinek csoportja az egyesületi ház udvarán.

Az összegyűjtött tojásokból készült finom rántottát végül az egyesületi házban fogyasztotta el a tagság és vendégeik.

Szelezsán György polgármester úr és Kecskés Andrea alpolgármester is közreműködtek a hagyományőrzésben.

Köszönjük mindenkinek, aki részt vett a jól sikerült rendezvény megvalósításában!

Kategóriák
archiv ünnep csoportkép egyház emberek esemény iskola történelem

Iskolai csoportkép 1930 körül / 2.

2013-ban Klemm Tamás egy csoportképet tett fel az „elekfoto”-ra és néhány kérdést fűzött hozzá.

„Valószínűleg az 1930-as évek elejéről származhat a következő csoportkép az iskola egyik elsős vagy másodikos fiú osztályáról.

Sajnos nem tudjuk azonosítani a kép szereplőit, de egész biztosan az eleki általános iskola egykori diákjai vannak a képen. Az eltelt nyolcvan-egynéhány év és az egységes frizurák nem könnyítik a személyek felismerését!

Néhányan egy kis füzetkét vagy kartonlapot tartanak maguk elé, talán elsőáldozási emléklap lehet?”

Az alábbi szívgárdista emléklap segítségével talán egy új szempont is felvethető.

Szívgárda, Elek, 1929
Szívgárda, Elek, 1929

Szívgárda emléklap hátoldal

Lehet, hogy nem egy osztály van a képen (hiszen tanító nem ül a gyerekek között, ahogy az többnyire lenni szokott), hanem esetleg valamilyen egyházi / hittanos rendezvény alkalmából készült a kép?

Az emléklapot Csepregi Imre plébános írta alá, ma az ő nevét viseli Elek főtere.

A „Fölvételi emlék” Dr. Mester / Mahler György hagyatékából való, aki 1929-ben 11 éves volt.

Mester Klára

Kategóriák
ünnep csoportkép divat emberek esemény gasztro művészet színjátszás tánc történelem zene

Maszkavonulás a Farsang farkán

Idén is elérkezett a farsangi időszak vége. A kedves – és néha félelmetes – maszkák végigvonultak Elek főbb utcáin.

A csoportképet Durst Beáta készítette.

Jó böjtölést mindenkinek – azért közben találkozhatunk a Mitte in der Fasta alkalmából!

Kategóriák
ünnep politika történelem Uncategorized

Egy 56-os forradalmár visszaemlékezése

Az 1956-os eseményekre emlékezett az ország október 23-án. Erre való tekintettel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a Facebook oldalán közzétett a “Pesti utca – 1956” című könyvből egy idézetet és ehhez tartozó levéltári dokumentumokat.

A könyvben az egyik fejezet Szigetvári Istvánról szól, aki egy kisebb csoport vezetőjeként részt vett a pesti harcokban. A fejezet címe: SZIGETVÁRI ISTVÁN “Maga lőtt, mi visszalőttünk, tehát kvittek vagyunk”.

A könyv letölthető a https://mek.oszk.hu/15200/15249/15249.pdf linken.

A visszaemlékezésében a pesti harcok mellett a gyermekkoráról és az 56-os forradalom utáni eleki életéről is mesél.

Kategóriák
album archiv épületek ünnep család csoportkép emberek esemény háború történelem Uncategorized

Schneider Katinka esküvője – Elek, 1960. július 9.

Schneider Katalin Stefánia tanítónő (1935-2019) és Dr. Raport Ferenc állatorvos (1935-2020) 1960. július 9-én Eleken kötöttek házasságot.

Elek, Gyulai út 26. 1960. júl.9.

A derűs, kedves, fiatal tanítónőt sok kollégája, –ahogy ő mondta, „kartársa”- elkísérte ezen a jeles napon a Tanácsháza házasságkötő termébe. Az egyházi esküvőt -a kor szellemének megfelelően- csak titokban, szűk körben lehetett megtartani.

Schneider Katinka és Dr. Raport Ferenc esküvője, Elek, 1960

A képen balról: Somos Józsefné Erzsike néni, Vígh Ferencné, Radnai Lászlóné Margó néni, Müllek Antalné Irénke néni, Dési Miksáné Trudi néni, Janecskó Jánosné Julika néni, Hauck Mátyásné Beca néni, Janecskó János igazgató

Katinka édesanyjával, Schneider Miklósné Schwarz Annával a Gyulai út 26 szám alatt lakott a Mester családdal.(Az édesanya sajnos már nem élte meg lánya esküvőjét.) A vőlegény innen „kérte ki” a menyasszonyt, innen indultak a násznaggyal, a Szegedről érkezett nagybácsival, Schwarz Jánossal és a rokonokkal a szertartásra.

Az esküvői vacsora a Raport családnál volt a Hősök úti házukban. A lakodalmi mulatság egyik mozzanata volt, hogy egy vendég kislánynak az asztal alá bújva el kellett csennie a menyasszony cipőjét, hogy a vőlegény aztán kiválthassa azt.

Rokonok és barátok Schneider Katinka és Dr. Raport Ferenc esküvőjén

A harmonikus, szép családi életet élő, két gyermeket felnevelő Raport házaspár arról nem beszélt még fiainak sem, milyen sorsot éltek meg gyermekként.

Katinka Párdányban (Szerbia, ma Meda) született, mint a később Eleken esperes-plébános Reibel Mihály. A településen szerb és német lakosság élt békességben.

A Schwarz család Párdányban, 1920-as évek

1944 őszén Titó partizánjai szabad kezet kaptak a német lakosság megsemmisítésére. Katinka az édesapját a helyszínen elveszítette, a nagyszüleit a többi idős német emberrel táborba hurcolták, ahol éhen haltak. A gyerekek és asszonyok másik táborba kerültek, Katinka is itt töltött két évet, mígnem az édesanyjával sikerült átszökniük a zöld határon. Szegedre mentek anyja testvéréhez. Mivel Katinka nem tudott magyarul, mert az anyanyelve német volt, másrészt mindketten nagyon le voltak gyengülve, 1947 nyarától egy ideig Kétegyházán találtak menedéket.Takács Istvánné Hruschka Laura  ui. Schneider Mikósné rokona volt.

Később így került Katinka tanítónőként Kétegyházára, majd 1956 őszén Elekre.

Dr.Raport Ferenc gyermekkora is megpróbáltatásokkal teli. Elek és Gyula között volt a tanyájuk. Amikor édesapját, idősb Raport Ferencet sokéves háborús katonáskodásból hazatérve 1945-ben malenkij robotra hurcolták, a 10 éves gyerek az édesanyjával látta el a gazdaságot. Sokszor maguk álltak az eke elé, ha szántani kellett, mivel az oroszok még az igavonó állatokat is rekvirálták.

Diákéveit – kortársaihoz hasonlóan – a háború eseményei alakították.

 Az 1946-47-es tanévben a Polgári Fiúiskola 5. osztályát végezte Eleken, de „túlkoros” volt. Kilenc éves volt ui., amikor az oroszok bejöttek, és egy évet ki kellett hagynia az iskolában. Így lehetett osztálytársa a nála egy évvel fiatalabb Majtényi István, aki az USA –ban Steven Istvan Majtenyi néven vált ismertté és angol nyelven Elek történetét is megírta.

Az 1946-47-es tanévben Raport Ferenc és Majtényi István testnevelő tanára Takács Klára volt.

„Fiam, az úr a pokolban is úr”- ezzel a mondattal biztatta idősb Raport Ferenc a fiát a tanulásra, így lett belőle állatorvos.

Sorsukat, keserű gyerekkori emlékeiket csak egymással osztották meg, gyerekeiket szerették volna ettől megkímélni.

Az élet megtisztelő ajándéka számomra, hogy egy Párdányba tett utazásom és az azt követő élménybeszámoló hatására lassan megnyíltak. Sokszor fájdalmas volt számukra a visszaemlékezés, lassan, lépésről-lépésre történt, de vágytak rá és megkönnyebbülést hozott mindkettőjüknek az, hogy végre szabadon felidézhették a gyerekkori emlékeket.

Katinka szülőháza, az egykori jegyzői hivatal Párdányban

A napvilágra került történet a gyerekeik, unokák számára is magyarázat sok homályos pontra a „családi krónikában”, a múltban gyökerező folytonosság ajándéka.

Az „elekfoto” lelkes olvasói voltak, többször hozzászóltak, ill. segítettek nevek kiegészítésével.

Mester Klára

Kategóriák
ünnep csoportkép egyház emberek esemény gyász háború közigazgatás meghívó politika szobrászat

Országos megemlékezés Eleken január 19-én

Az idén a Magyar Köztársaság kormánya Eleken tartotta meg hivatalos megemlékezését január 19-e, a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából.

Semjén Zsolt beszédet mond 2019. január 19-én

Az ünnepség előtt Kiss-Rigó László megyéspüspök tartott misét a templomban.

Ünnepi megemlékező szentmise a templomban (Kiss-Rigó László)

Az ünnepi koszorúzáson Pluhár László polgármester történelmi bevezetője után Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mondott díszbeszédet. erről a boon.hu-n jelent meg először cikk itt:
http://www.boon.hu/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese/4113370 

A hirado.hu bejegyzése az eseményről itt található: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2019/01/19/semjen-zsolt-tortenelmi-bun-a-nemet-nemzetiseg-egykori-eluldozese?fbclid=IwAR0zopwZSBao_SWvTuKSTP2TFzvmsdJu05oCISt48KYolEYoIiVd_KHAiGE

Az eseményen többek között részt vett Németország nagykövete, valamint a hazai politikai élet és a német kisebbség vezetőinek jeles képviselői, akik – katonai díszkísérettel – koszorúkat helyeztek el az emlékművön.

Volkmar Wenzel német nagykövet a koszorúzáson

A koszorúzás után a vendégek egy része megtekintette az Eleki Németek Egyesülete székházát a helytörténeti kiállítással.

Vendégek a Leimen-Házban. Balról: Schubert Olívia, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke,  középen Ritter Imre német nemzetiségi parlamenti képviselő.

A kiűzetési emlékmű a koszorúzás után – Vertreibungsdenkmal nach der Kranzniederlegung

Az ünnepségről videofelvétel is készült, az ElekTV felvételeit nemsokára idézzük, amint megjelenik.

Szöveg és fotó: Klemm Tamás.

A cikk a következő forrás továbbközlése: https://vddelek.wordpress.com/2019/01/20/orszagos-megemlekezes-eleken/