Elek 1778-tól esperesi kerület volt, így az eleki plébános esperes volt. Ekkor az espereseknek általában saját viaszpecsétjük volt és nem az eleki plébánia pecsétjét használták, ahogy a képen is látszik.
Ernestus Nepomuki Mutz plébános aláírása
Címke: Arad
Lőkösháza pusztán több kastély és major volt található, amelyeket nemes és híres családok építettek vagy később megvásároltak. Még ma is élő határnév például a „Kintzig”, ahol még iskola is létezett. Az elnevezés a néhai Kintzig major tágabb területét jelöli. A majort a névadó család építette, nyéki Kintzig János.
Forrás: Aradi közlöny 1921. július 3. szám. http://www.hemeroteca.hu
A magyar nemesség adományozásában 1905. május 2. Kintzig János földbirtokos részesült. Würtzburgi származású nemesi család volt. Családfájuk visszavezethető volt a XVII. század közepén Schweinbergben élt Valentin Künzig von Hardheim-ig. Szépunokája az 1759. január 16-án Schweinbergben született Sebestyén, aki az Arad megyei Szentannán telepedett le. Az ő leszármazottja Kintzig János aradi főispán, aki Tövisegyházon, (Simándtól délre) született.
Kategóriák
Arad Vármegyei – Takarékpénztár
A következő 9×12 cm nagyságú kivágott hirdetést az E-Bay-en találtam.
A hirdetés szövege szerint a “Részvénytőke és Tartalékalap 12,700.000 Korona. Leányvállalatok: Elek és Battonya.”
Érdekes, hogy a hirdetés német nyelven jelent meg. Sajnos azt nem lehet tudni, hogy milyen lapban, az eladó csak azt tartja biztosnak, hogy 1917-ből származik. Nekünk ez is azért elég sokat jelent és sok információval bír.
Wittmann Attila
A trianoni békediktátum következtében többek között Arad vármegye is elveszett, illetve majdnem, hisz az eleki járás fele Magyarországon maradt, így 1920-23-ig, vagyis egy viszonylag rövid ideig Elek Csonka-Arad vármegye székhelye volt.
Az egykori megyeháza ma szociális otthonként működik.
1998. március 15. óta emléktábla is utal erre a nem mindennapi történelmi “közjátékra”.
A helyszín kiválasztásánál bizonyára meghatározó volt a vasútállomás közelsége is.
A Brandt-Stöckl-féle “zöld könyv” szerint az épület eredetileg községi árvaháznak épült, de általában kihasználatlanul állt, mivel nem nagyon voltak rászoruló árvák Eleken. Az I. Világháború idején egy ideig tábori kórház is működött benne. (K.T.)
1923-45-ig Csanád vármegyéhez, utána pedig Békés megyéhez csatolták Eleket, de tudomásunk szerint sohasem tartottak erről népszavazást.
Rapajkó Tibor
Kategóriák
Aradi borvidék
Egykoron az Arad-hegyaljai borokat a tokaji borokkal együtt emlegették. 1862-ben Londonban egy 1811-es évjáratú ménesi vörös aszú kapott első díjat!
1915-ben ez a borvidék 6. 797 ha nagyságú volt, amiről azt is kell tudni, hogy pl. az eleki kádárok is részben ebből tudtak megélni. Elképzelhető, hogy még ma is sok olyan hordó található az ottani pincékben, melyeket Eleken készítettek.
1989 után Romániában is felismerték ennek a régi patinás borvidék jelentőségét, de bizonyos aradi fajtákat hazánkban is termesztenek.
Forrás: www.erdelyhon.ro
Rapajkó Tibor
Ez évtől már Kecskeméten is gyártanak Mercedeseket, ami nyilvánvalóan óriási dolog, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy már 97 évvel korábban is gyártottak ilyen márkájú gépjárműveket, és nem is akárhol, hanem az egykori megyeszékhelyünkön, Aradon!
Ezen tény sok mindent elárul környékünk egykori iparáról, de sajnos 2012-ben az aradi előzményekről senki sem beszélt.
Ennek az egykori aradi gyárnak igen változatos a rövid története, hisz a Magyar Automobil Részvénytársaság, Arad (MARTA) 1910-től kezdett gépkocsi- és autóbuszgyártással foglalkozni.
A Le Havre-i Westinghouse- gyár (több magyar is dolgozott itt) licensze alapján gyártottak itt a cég nevét tartalmazó mozaikszóra keresztelt autókat, buszokat, melyekkel 1915-ben megindult az állandó közlekedés Budapesten (első kép), de taxikat is (második kép).
1912-ben tönkrement ez az amerikai-francia gyár, ami után az Austro-Daimler (osztrák-angol) licensze alapján gyártottak itt autókat, majd pedig az I. világháború miatt ismét váltásra került sor (1915-18), amikor is Aradon megjelenik a Mercedes (harmadik kép)!
1910-18 között Aradon összesen 187 autót és 730 teherautót gyártottak (hatszázharmincat a háború alatt).
Utána sajnos sok minden mással együtt ez a gyár is Romániához került, de 1925-től így is megszűnik itt az autógyártás!
Mindentől függetlenül jogosan büszkék lehetünk az egykori aradi autógyártásunkra, ami hazánkban az első volt, hisz ilyen jellegű beruházás azóta sem történt ebben a térségben.
(Tudomásunk szerint elekiek nem dolgoztak az aradi autógyárban.)
Ha Mercedesről beszélünk, mindenképpen szóljunk arról is, hogy az eleki születésű, és még most is élő Strifler Pál (Paul Strifler) kutatómérnökként Stuttgartban szintén hozzá tudott járulni a ma is megbecsült világmárka hírnevének öregbítéséhez.
Szerencsére Strifler Pál megélte a kecskeméti gyár termelésének a megkezdését is (negyedik kép)!
Források:
Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona. XIV. k. Szekszárd, 2004. 1008 o.
A magyar nyelvű Wikipedia
Rapajkó Tibor
139 évvel ezelőtt az egykori aradi középiskola (lyceum) igencsak örülhetett annak a tízezer darabos könyvadománynak, amit az eleki (lökösházi) Vásárhelyi-családnak köszönhetett.
Elek egyik legnagyobb fénykora az 1867-1918 közötti időszakra tehető, amikor is járási székhelyként az egykori Arad vármegyéhez tartozott.
Szerencsénkre az egykori megyeházánk még ma is áll, nem messze az aradi városházától (Forradalom/Főtér 79. házszám alatt).
Az épületről a következőket tudjuk elmondani: 1821-ben épült neoklasszicista stílusban, melynek van egy ikerépülete is, melyben egykoron törvényszék, majd pedig árvaszék is működött 1871-ben.
Az épületek homlokzatát timpanon díszíti, a vármegyegyeháza pincéjében hajdanán fogház is működött.
Tudomásunk szerint eddig még senki nem tárta fel pl. azt, hogy az egykori eleki megyei képviselőink hogyan képviselték akkori megyeszékhelyünkön, Aradon Elek érdekeit!
Magyar szemszögből nézve elég tragikus eseményeknek is helyt adott az épület, hisz 1918. november 13-14-én itt zajlottak a sikertelen tárgyalások a magyar kormány képviselője, Jászi Oszkár (1875-1957 ) és a Központi Román Nemzeti Tanács között.
A folytatás közismert, hivatalosan 1920-tól sajnos itt sem a magyar nyelv az “uralkodó”.
Ma az egykori vármegyeházán található az ottani pénzügyi igazgatóság székhelye, az ikerépületben pedig az Aurel Vlaicu Egyetem rektorátusa, ami azt jelenti, hogy ezen épületeknek még ma is, ebben az igencsak megváltozott világban is komoly tekintélyük van!
A korabeli levelezőlap lelőhelye: http://www.budaifoantikvarium.hu, a történeti adatoké pedig: Ujj János: Arad-Történelmi városkalauz. Arad, 2001. 108 o.
Rapajkó Tibor
Nemrég’ jutottam hozzá két kiadványhoz. Az egyik Arad Vármegye és Arad szabad királyi város monográphiája (1913-as kiadás) amit Dr. Jancsó Benedek szerkesztett 1905-ig, majd tőle Dr. Somogyi Gyula vette át ezt a feladatot. A másik ilyen történeti kiadvány a kétegyházi születésű Márki Sándor által megírt Arad Vármegye es Arad szabad királyi város története (1895-ös kiadás).
A két kiadványból kissé “szemezgettem”.
Dr Somogyi Gyula így ír Elekről:
Elek. Eleki járás. (Lásd I. 259 l.) Területe 26539 kat. hold. Lakói száma 7265. kevert lakósságú, túlnyomólag német község. Sikságon fekszik, az Acsev. vonala mentén. Átszeli a községet a kétegyháza-székudvari törvényhatósági út. Egykor Zaránd területén feküdt. Határolják: Nagypél, Ottlaka, a lőkösházi és jánosházi puszták, Kétegyháza és Szentbenedek-puszta határa. Földje nagyon termékeny. Termelnek gabonát, káposztát, burgonyát. A lakósság nagy sertéskereskedést és sertéshizlalást folytat. Valóságos sertésbörze van Eleken.
Elek 1856-ig község volt, ekkor kapta a mezővárosi cimet. Az oláhok Alexeának nevezik. Temploma egy sírkertben 1735-ben épült. 1790-ben építették a nagy templomot. Lakóssága eredetileg magyar, de ez kipusztulván, németeket telepítettek be. 1717-ben Harrucker népesítette be birodalmi németekkel (Baden, Württemberg, Rajna-völgy).
Topográfiai helyek: liba-legelő, uj-földek, homok-gödör, Ottlaka-szőlő, Kispél (melyet az országút kétrészre szel: Kis-Kispél és Nagy-Kispélre), Papi-domb
Egy érdekes csoportkép a mai néznivaló. Eleki fiatalembereket ábrázol nagyjából 1925 körül.
elekfoto 