Nemrég jelent meg a Mag József-féle üzlet Singer varrógép-kezelői tanfolyamáról szóló rövid bejegyzésünk. A családtól nemrég érdekes fényképeket kaptunk az 1928-as eredeti fotókon is szereplő kis terítőkről, melyeket a résztvevők a gépeken készítettek.
Az eredeti 1928-as terítőkről készült összes fénykép
A Harruckern Középiskola eleki tagintézményében az idén azért került sor később, vagyis március 30-án a szalagavatóra, mert a helyi közintézmények egy részében kényszerből szénszünetet kellett tartani, de az előzményektől függetlenül azért mégis felejthetetlen élményekkel távozhatott mindenki a rendezvényről a városi sportcsarnokból!
Az ünnepség elején felolvasták Erdős Norbert levelét, melyben boldog, reményteli jövőt kívánt az idén ballagóknak a megyei kormánymegbízott.
Majd ezt követően az integrált intézmény igazgatója, Mikolán Róbert mondta el az ünnepi beszédet, aki többek között arról szólt, hogy a szalag jelkép, hisz elárulja, hogy ki tanul a Harruckerben. Mindenkinek szorgalmasan kell tanulni, és be kell tudni bizonyítania, hogy képes szellemi és fizikai munkát végezni.
Utána következett a szalagok feltűzése, elsőként az igazgató tűzte fel a szalagot Singer Ferencnek, az eleki telephely vezetőjének, majd következtek az osztályok.
Az idén a következő osztályok fognak ballagni: 12/d.-gimnázium- a fotón is ők láthatók-(osztályfőnök. : Mede Olga), 12/c.-gimnázium (Megyeri Zsolt), vadászok (Valki Antal), 12/b. -bolti eladók (Kovács Katalin), 12/a. -szakácsok, pincérek (Nagy Endréné), 13/a. -pincérek, szakácsok (Fodor Zoltán).
A szalagok feltűzése után következett az ünnepi műsor, melyben az osztályok külön-külön, illetve közösen is felléptek, de voltak gyulai és békéscsabai fellépők is.
Az egyik legsikeresebb műsorszám volt a palotás és a keringő, mely utóbbit a képen látható eleki végzősök táncolták. (Az elekieknek a táncokat Mede Olga tanárnő tanította be.)
A szalagavatót Tolnai Péter megyei, illetve Turóczy András városi önkormányzati képviselő is megtisztelte jelenlétével.
Sok sikert kívánunk mi is az idén ballagóknak!
(A fotókat Zsóri Tibor, az eleki tagintézmény számítástechnikai tanára készítette.)
Rapajkó Tibor
Klemm Tamás
Nemrég érkezett hozzánk a következő szép két fotó.
Annak idején, amikor a textilipar még nem költözött Ázsia olcsóbb országaiba, a háziasszonyok jelentős mennyiségű ruhaneműt gyártottak, nemcsak saját célokra, a ruhák megvásárlása helyett, hanem nyilván voltak olyanok is, akik valamilyen módon a megélhetésüket keresték meg, vagy egészítették ki a családi varrógéppel.
Erdélyből származó nagyanyám is mesélte, hogy a szűk időkben (Kolozsváron laktak, és többször kifosztották őket bevonuló csapatok, 1918-ban, majd 1944-ben is) mindig nagy segítséget jelentett a varrógép, amellyel a tanító dédnagyanyám élelemért cserébe ruházatot javított.
A dolgos háziasszonyok számára Eleken alapfelszerelés volt a varrógép, melyhez a kiváló helyi szervizelés lehetősége is járt. Mag József műszerész és kereskedő boltjában mind a gépek beszerzésére, mind a javítására volt lehetőség.
Az 1930-as években készültek a következő szép, aratást bemutató fotók, valószínűleg a már említett Singer plébános keze által.
Az akkori “kombájn” egy állva dolgozó, gőzhajtású cséplőgép volt, melyet béreltek a gazdák, mindenki sorban, egymás után vette igénybe, előjegyzés alapján.
A meghajtóerőt a csépeléshez egy amolyan gőzmozdony jellegű masina szolgáltatta, melyekből manapság néhányat meg lehet még tekinteni az ópusztaszeri emlékpark szabadtéri gépmúzeumában. (http://www.opusztaszer.hu). Voltak is időnként nagy tűzesetek amiatt, mert begyulladt a száraz szalma a gőzgép tüzétől.
A terményt (a képen gabona látható) kézzel kaszálták, majd kézzel cipelték a kévéket a géphez.
Érthető, hogy régebben miért élt meg több ember a földek műveléséből… Ma egy kombájn talán 20 ember és néhány ló munkáját is elvégzi – hiába, haladunk a korral.
Érdekes, és ezt a Claas honlapján olvastam még régebben, hogy a kombájnban forgó dob ( a cséplődob) ötlete még a XVIII. századból származik… a nagy francia forradalom idején találták ki a konstrukciót. Tehát a mai óriás csoda betakarító-masinák a gépezetük mélyén hasonló szerkezettel dolgoznak, mint 200 éve!
Aratás van most is, csak éppen a kukoricának van itt az ideje. Azért a hangulatot visszaadják rendesen ezek a búza betakarítását mutató képek is.
Köszönjük a szép képeket Klemm Ferencnek!
Klemm Tamás
A mai fotó a Kossuth utcában lakó gyerekeket, és némelyük szüleit ábrázolja, 1937 körül.
A kép készítője valószínűleg Singer Ferenc plébános volt.
Köszönöm a szép képet Klemm Hildának.
Klemm Tamás
Nemrég látogatást tettem rokonaimnál, és újabb értékes képeket sikerült beszereznem.
Singer Ferenc, akinek ezüstmiséjéről már írtunk, édesapám nagynénjének nagybátyja, papi hivatása betöltése mellett szenvedélyes hobbi-fényképész volt, és szerencsére minden alkalommal, amikor csak Eleken járt, lelkesen fotózott. Így maradt ránk sok fénykép az 50-es-60-as évek Elekjéről. Ezek persze leginkább családi fényképek, amelyek nem feltétlenül valók közlésre, de vannak igen érdekesek is.
Nem tudni, neki köszönhető-e a már korábban bemutatott csoportkép a plébánián, vagy valaki más készítette őket, de most kiderült számomra, hogy ez a templomi kórust ábrázolja. Kaptam egy másik változatot a már bemutatott képből, bőséges információval ellátva, továbbá egy még érdekesebb, illetve legalábbis még régebbi másikat, amely ugyanazt a kórust ábrázolja, de még az ötvenes évek elején.
Időrendi sorrendben haladva, álljon itt az ötvenes évekbeli kép elsőként:
A képen levő emberek felsorolásában a képek tulajdonosa, Klemm Ferenc, illetve leánya, Hilda segédkeztek. Szerintük a következő személyek vannak ezen a fényképen:
Felső sor, balról jobbra: 1. Ismeretlen (második képen Kocsondiné mellett), 2., 3., 4. ismeretlen, 5. Hencz Imre, 6. Bender Ferenc, 7. ismeretlen.
Második sor, balról kezdve: 1. Bender Franciska, 2. Bender Veronika, 3. Strifler Franciska (1932-2002), 4. ismeretlen, 5. Singer Antalné Horváth Erzsébet (Batthyányi utca), 6. Pugymerné szül. Agárdy, 7. ismeretlen, 8. Pavelkáné Singer Anna (Kossuth utca), 9. (kicsit feljebb) ismeretlen, 10. Istenesné, 11. Hencz Imréné, 12. Dávid Rémuszné szül. Löffler Julianna, 13. ismeretlen (második képen alsó sor, 1.), 14. ismeretlen, aki Strifler Franciska barátnője volt, 15. Lujza tanító néni, 16. ismeretlen, 17. ismeretlen;
Ülő sor balról jobbra: 1. Agárdy Antal, 2. Strifler Ferencné szül. Singer Franciska, 3. Honos Ferencné. legjobb szoprán, 4. Farkas Istvánné, 5. Farkas István, kántor, 6. Bender Ferencné, 7. Szabó Józsefné (az első eleki veseátültetés donor alanya), 8. Szabó József.
A második fénykép a már korábban bemutatott, plébánián talált csoportképnek a tulajdonképpeni jobban sikerült változata, hiszen ezen a képen néhány személlyel többen vannak, illetve mindenki a fényképezőgépbe nézett.
Ezen az újabb fotón a következő személyek láthatóak:
Felső sor balról: 1. Dörnyei János, legjobb basszus énekhang, 2. Bender Ferenc, 3. Agárdy Antal, 4. ismeretlen, 5. Halasi (Hauck) György, 6. ismeretlen.
Második sor balról: 1. Radnai (Reisz) Lujza, 2. Ament Kornélia, félig mögötte 3. Bender Franciska, 4. Kocsondiné Irén, 5. hátul ismeretlen férfi, 6. Wittmann Ferencné „Rizus”, 7. Strifler Ferencné szül. Singer Franciska (Singer Ferenc plébános testvére), 7. Halasi (Hauck) Györgyné, 8. előtte félig látszik: Ismeretlen, 9. ismeretlen előtte 10. Brandt Mária, későbbi Abonyi Józsefné, 11. Honos Ferencné, a legjobb szopránhang tulajdonosa, 12. Özv. Farkas Istvánné, akinek férje, Farkas István a kántor volt, és a másik képen még szerepel, elöl. 13. Kalász (Groh) Teréz, egykori apáca, 14. Ament Éva, 15. a szélen levágva egy tanítónő, Lujzi néni, aki a 2-es óvoda mellett lakott.
Ülő sor: 1. Ismeretlen, 2. Csizmadia József, 3. Ruck atya, 4. Wagenhofer atya, 5. Bender Ádám harangozó.
Köszönöm Klemm Ferencnek és Klemm Hildának a szép képeket és az adatokat!
A fényképekkel, hiányzó nevekkel kapcsolatos észrevételeket elküldhetik hozzászólás formájában, vagy a kapcsolatfelvételi űrlap segítségével.
Rapajkó Tibor
Az eleki kötődésü Singer Ferenc (1919-1993) 1968. június 16-án Eleken mutatta be ezüstmiséjét. Több paptársával együtt jogtalanul internálták 1949-53-ig, melyben közrejátszhatott az is, hogy cserkészvezető is volt, ami akkor nagy “bűnnek” számított. Singer Ferenc 1966-93-ig szeged-tarjáni plébános volt.
elekfoto 