Kategóriák
emberek esemény film gyász művészet politika történelem

A GUVPI lágerek foglyai – a magyarországi németek kényszermunkára hurcolása

Éppen elmúlt január 19., a magyarországi németek elhurcolásának és elüldözésének emléknapja. Ennek alkalmából 21-én, vasárnap az eleki kiűzetési emlékmű előtt immár hagyományosan megemlékezést tartott az Eleki Német Nemzetiségi Önkormányzat és az Eleki Németek Egyesülete.

A megemlékezésről az Eleki Németek Egyesülete honlapján olvashatunk: Megemlékezés 2018

Az egykori szovjet lágerekről film is készült, melyben eleki vonatkozású részletek is láthatóak. Ezek megtekinthetőek a következő youtube-linkeken.

  1. A GUVPI lágerek foglyai 1. része:

 

2. A GUVPI lágerek foglyai, 2. rész:

http://www.youtube.com/watch?v=f1u6Dqko2_s

Kategóriák
archiv emberek fotózás művészet Rapajkó szakma

“Az eleki Sztálin”

Minden embernek  valahol van egy alteregója,  vagyis hasonmása. Ez sokszor lehet élet-halál kérdése is,  hisz pl. ezért van szükségük uralkodóknak,  államfőknek is sok esetben ilyen segítségre,  a mai világunkban  az úgynevezett híres emberek,  “sztárok”  is kihasználják ezt a természet adta lehetőséget.

Az “alteregóságnak” azonban lehet egy másik olvasata is,  vagyis amikor az illető maga is tudja, hogy  nagyon hasonlít  egy “nagy” emberre,  sőt erre még rá is játszik. Lehet,  hogy ezt csak a maga,   vagy pedig a környezete szórakoztatására éli meg,  de lehet,  hogy ezt tudatosan,  valamilyen haszonszerzés céljából teszi.

Farkas József vasutas,  aki nagyon  hasonlított Sztálinra
Farkas József vasutas, aki nagyon hasonlított Sztálinra

Mi is találtunk  egy ehhez kapcsolódó fényképet Eleken az úgynevezett Tass-féle hagyatékban.  Mi csak azt tudtuk megállapítani,  hogy ez a fotó Farkas József vasutasról készült az 1950-es években valószínűleg Eleken,  ami viszont nem bizonyítja azt,  hogy itteni lakosról van szó.

Sztálin (1879-1953),  aki a világon sok millió  embernek  a halálát okozta!
Sztálin (1879-1953), aki a világon sok millió embernek a halálát okozta!

Nem tudható az sem,  hogy  milyen előnye,  illetve később hátránya származott ebből a nagy hasonlóságból,  az viszont egyértelmű,  hogy az egykori vasutas jól érezhette magát  a saját bőrében!

(Az első képet negatív alapján Lőrincz Attila készítette.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény közigazgatás politika történelem

Május 1. a régi időkben

Néhány régi fotó következik a régi május elsejéken jellemző hangulat felidézéséhez.

Az elsőn a mai könyvtár alsó részében működött egykori vendéglátó egységet látjuk vezetőjével és kirakatában az ünnepi díszítéssel.

Bottó Péter eleki kocsmáros ünnepélyesen feldíszített üzlete előtt, 1952. május 1-én
Bottó Péter eleki kocsmáros ünnepélyesen feldíszített üzlete előtt, 1952. május 1-én

Bottó Péter kocsmáros alaposan felkészítette a Vendéglátó Vállalat 1. számú üzletének kirakatát: A Szovjetunió, Románia és Magyarország címere mellett a nagy vezérek portréi is láthatóak itt: Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás sem hiányozhatott. Neki ez nyilván kötelező lehetett, no de a nyájas közönség részére is biztosan kellemesebb volt bemenni a szépen kidíszített üzlethelyiségbe- talán a kisfröccsök is jobban ízlettek ilyenkor. Elvégre a munka ünnepén nem kellett dolgozni, mindenki egy kicsit elengedhette magát, miután kötelezően meghallgatta a helyi vezetők szónoklatát a nagy vezérek éppen aktuális fontos mondanivalójának közvetítéseként.

A kocsmába menni, lazítani alapvetően csak a felvonulás után lehetett, hiszen minden valamirevaló dolgozónak ott volt a helye kollégái-elvtársai kollektívája soraiban, a május elsejei felvonuláson, amely egy központilag megszervezett helyen indult, és mindig a sportpályán ért véget. Ott volt elegendő hely a szónoklatok meghallgatására és a szabadság élvezésére, mindkettőre szigorúan a megszabott keretek között. De legalább mindenki ünnepelt egy kicsit a barátokkal, kollégákkal, családjával, miután letámasztotta az odáig elcipelt Lenin-képét vagy valamilyen piros betűs jelszót a megadott helyre.

A másik képen felvonulás látható, az eleki szociális otthon dolgozói vonulnak éppen a fentiek szellemében. Meg kell jegyeznem, hogy a felvonulás fényképe jóval későbbi, mint a vendéglátóipari fotó. A dolgozók a Beloiannisz (ma Lökösházi-) és a Felszabadulás útja (ma Ottlakai út) sarkán tartanak éppen, mögöttük a malomépület.

Az eleki szociális otthon doolgozói a május 1-i felvonuláson, 1960 körül
Az eleki szociális otthon dolgozói a május 1-i felvonuláson, 1970 körül

Rákattintással mindkét fotó nagyítható.
Köszönjük a szép képeket Truczánné Bottó Máriának ill. Kalló Pálnak!