„Itt eddig, hála Istennek, semmi baj nem volt….” Levél Elekről – 1944. szeptember 14.

70 éve, 1944. szeptember 14-én Mahler Flóriánné egy kis csomagot s benne egy levelet küldött fiának Elekről, mert -mint írta- „most lehet küldeni, lehet, hogy később megint nem”.

Az íráshoz kevéssé szokott kéz aggodalommal vegyes bizakodással számol be a családi események mellett az általános helyzetről.„ …eddig semmi baj nem volt. Mert úgy halljuk, hogy már Aradon vannak. Eddig símán ment, ha csak ezentúl nem lesz rosszabb.” Tudjuk sajnos, hogy reménye nem teljesült, szeptember második felében a 20. század véres eseményei Eleket se kímélték, mi több, az itt élők hatványozottan részesültek a szörnyűségekből.

1944_09_14_level1944_09_14_level

Elek 20. századi történelmének egyes korszakait többen, többféle ideológiai megközelítésben próbálták már feldolgozni, de még mindig sok a homályos pont. Segít/ segíthetne/ segített volna (?) ebben az „oral history”, az elbeszélt történelem, a szemtanúk, az események elszenvedőinek vallomásai. De sokakban máig él a félelem: a tragédiák, szenvedések, megaláztatások 1944-45-46-ban oly gyorsan követték egymást Eleken, hogy a bizalmatlanság sokakban ma is erősebb a közlésvágynál. Pedig fontos lenne, hogy az unokák, dédunokák korosztálya végre tisztán láthasson, s éberen őrizze illékony kincsünket, a békét!

Az „elekfotó” több írása is foglalkozik a korszakkal:

https://elekfoto.com/2014/02/10/reszlet-egy-megjelenes-elott-allo-konyvbol/

https://elekfoto.com/2013/02/24/bekescsaba-bombazasa/

https://elekfoto.com/2012/01/21/tortenelem-a-kertbol/

https://elekfoto.com/2012/11/02/elek-hosei-1944-ben/

Továbbra is „tabu téma”viszont a Volksbund eleki jelenléte. Zielbauer György tanulmánya (1.)segíthet a tájékozódásban, de a jelenség emberi oldalára, arra, hogy valaki miért lett, vagy miért nem lett tagja a kulturális szervezetként induló egyesületnek, nem kapunk magyarázatot. Pedig a (kis)embereket abban a korban is gyakran megtévesztették, kihasználták kiszolgáltatottságukat, hiszékenységüket. Sokan elsősorban az ígért anyagiak és nem ideológia alapján hoztak döntéseket. Volt, aki -elmondása szerint- azért nem lépett be a „Bund”-ba, mert „inkább másra költötte a tagdíj árát”, más viszont azért választotta a tagságot, „mert egy kerékpárt ígértek”neki. Persze létezett másféle ok is.

Kevéssé ismert viszont, hogy sokan felismerték a szervezet veszélyeit. 1943-ban indult a Volksbunddal és az erőszakos németesítéssel szembeforduló „Hűséggel a Hazához” mozgalom, melynek eleki vezetője Hauck Mátyás tanító volt. Ehhez az összefogáshoz ’43 nyarára mintegy 400 fő csatlakozott.

Post Szabina tagsági könyve a "hűséggel a Hazához" mozgalomból

Post Szabina tagsági könyve a “hűséggel a Hazához” mozgalomból

Az 1946-ban 16 évesen Németországba „kitelepített” Franziska Niedermayer így emlékezik ezekre a keserves évekre:

„A volksbundosokból többeket elvittek, a magyarok internálták őket. Vezetőjüket, egy Mezőberényből származó embert, a Batthyányi utcában lelőtték. A hangadók közül viszont sokan már korábban elmenekültek.”

„1944. szeptember 22-én a németek még kényszerbesorozást végeztek Eleken. 45 éves korig katonai szolgálatra vitték azokat a férfiakat , akiket a magyarok nem soroztak be. Többek között nagybáyját, idősebb Franz Post-ot is, aki aztán valahol Jugoszláviában vesztette életét. Később fia hiába kereste, soha nem találta meg apja sírját.”

Idősebb Franz Post

Idősebb Franz Post

Erősen él emlékezetében az oroszok szeptember 24-i bejövetele és az azt követő nehéz időszak is.

Ezzel kapcsolatban viszont egy másik visszaemlékező nevét is érdemes megemlíteni.

Hack Ferenc 1991-ben Egy család életéből- 50 év történelem (2.) címmel írta meg visszaemlékezéseit.

„1933-ban születtem, úgy érzem, 7 éves korom óta minden lezajlott ügy megmaradt emlékezetemben, ez azt jelenti, hogy 1940-től tudom a magam és környezetem ügyeit visszapergetni. Apám eleki születésű, anyám gyulai születésű volt, lakhelyünk pedig a Gyula-Elek közötti tanyavilág volt. Parasztcsalád egyetlen leszármazottja vagyok.”- így indul története, s megrendítő hitelességgel mondja el mindazt a megpróbáltatást, ami a „felszabadító” orosz csapatok megjelenése után rá és környezetére várt. A 30 oldalas visszaemlékezést az „Elekről és Gyuláról Ukrajnába szállított munkaszolgálatosok névjegyzéke” zárja.

S hogy mi késztette a szörnyűségek felidézésére? Utolsó mondata adja meg a kérdésre a választ:

„ Vigyázzunk, nehogy még egyszer ilyen legyen!”

Ennél fontosabbat mi se mondhatunk.

  1. Tanulmányok Elek történetéhez II. 2002. Zielbauer György: Az eleki németség 1938-48 között 114-115.o.
  2. Hack Ferenc: Egy család életéből – 50 év történelem, 1940-1990 Gyula, 1990A könyv ifj. Franz Post (1925, Elek – 2009,Heidelberg/Sandhausen ) ajándéka

1944_09_14_level

1944_09_14_level1944_09_14_level

Reklámok
Kategória: család, emberek, esemény, háború, történelem
Címke: , , ,
Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

7 hozzászólás a(z) „Itt eddig, hála Istennek, semmi baj nem volt….” Levél Elekről – 1944. szeptember 14. bejegyzéshez

  1. wittmannattila szerint:

    A Volksbundról sajnos kevesen akarnak és még kevesebben tudnak mesélni. Évekkel ezelőtt kutattam a témában és sikerült pár információt összegyűjtenem. Szerintem ha itt mindnyájan összeszednénk amit tudunk abból azért kihozhatnánk valamit. Találtam például olyan könyvet amiben Joseph Nicolaus Schultz haláláról is írtak (ő volt az a személy akit a Batthyány utcában lelőttek)…. természetesen a leírtaknak köze nem volt a valósághoz.
    Van olyan könyvem amiben egy országos Volksbund rendezvényen a települések tábláit mutatják és mintha az ELEK név is kiolvasható lenne. Nem is beszélve Bash Ferenc volksbund vezető elhíresült eleki beszédéről!!!
    De említhetném a Hűségmozgalmat is ahol Reibel Mihály esperes plébános országos vezetői tisztséget töltött be.
    Szóval Elek kivette a részét a népi német mozgalmak életéből.

  2. Visszajelzés: “Hűséggel a Hazához” jelvény | elekfoto

  3. wittmannattila szerint:

    Franz Post született: 1899.05.14. Eleken. Elhunyt 1945.09.21. hadifogoly táborban Indija településen Szerbiában. Német közkatona volt az adatok szerint.

  4. klaramester szerint:

    Kedves Wittmann Attila!
    Köszönöm az információkat, az id. Franz Posttal kapcsolatos adatokat. Milyen kár, hogy fia erről már nem értesülhetett.
    Nagyon érdekes mindaz, amit Elekkel kapcsolatban összegyűjtött. További sikeres kutatást kívánok.
    Üdvözlettel:
    Mester Klára

  5. Visszajelzés: Népi német mozgalmak | elekfoto

  6. Visszajelzés: Volksdeutsche Bewegungen | elekfoto.com auf Deutsch

  7. Visszajelzés: Húsvéti harangok – Elek, 1946 április | elekfoto

Írja meg nekünk véleményét!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s