Szerző: wittmannattila
Szabadidőmben helytörténetet kutatok.
Kategóriák
Vitézi telkek
A vitézi rend magyar alapítású rend, amelyet Horthy Miklós kormányzó alapított 1920-ban. Olyan személyeket avattak a rend tagjaivá, akik harcokban, vagy esetleg egyéb módon tűntek ki a magyar nemzet szolgálatában. Tagjai vitézi telket, azaz földbirtokot is kaptak, és a „vitéz” előnevet használhatták, a cím használatára a Rend alapszabálya szerint a legidősebb férfi leszármazott is jogosulttá vált. A cím használatát 1947 óta a ma is hatályos 1947. évi IV. törvény megtiltja, olvasható a wikipédián.
Vitéz emberek Eleken is éltek és így vitézi telkek itt is kerültek kiosztásra. Kotroczó József (Lőkösháza) lerajzolta, hogy a Lőkösháza felé vezető út mellett hol voltak ezek a telkek kimérve.
A jobb olvashatóság érdekében pár feliratot „begépeltem”.
Wittmann Attila
Eleken is sokaknak cseng ismerősen Dr Csepregi Imre plébános, pápai prelátus neve. A makói születésű plébános 1913-1931 közt Eleken, majd 1931-1954-ig Makón szolgált. 1944. szeptember 22-től, 1953. június 8-ig naplót vezetett. A kézirat terjedelme 3363 oldal, számítógépen 1700 oldal. A naplót nem magának hanem az utókornak vezette, hogy így segítségével ismerjék meg az általa átélt diktatúra mindennapjait. A napló majdnem tűzre került, ám pár lelkes embernek köszönhetően mára könyv lett belőle. A mű összeállítása nem csak a kézirat nagy terjedelme miatt volt nehéz. A szocialista diktatúra miatt a napló egy részét latinul írta.
De hála Tóth Ferenc szerkesztőnek a könyv első kötete 2011-ben megjelenhetett, méghozzá Dr Csepregi Imre plébános születésének 130., makói plébánosi kinevezésének 80. évfordulóján.
A második kötet bemutatója a napokban volt. Aki szeretné megvásárolni az keresse a makói Kincskereső Könyvesboltot (30/455-39-99).
A könyvben több eleki vonatkozású bejegyzés is található, hiszen a plébános hiába költözött Makóra, nem feledte az elekieket!
Wittmann Attila
Mivel egészen a második világháború végéig Elekhez tartozott Lőkösháza is, ezért kissé a lőkösházi vonatkozású emlékek iránt is érdeklődök. Mostanában sikerült hozzájussak egy ritka képeslaphoz, amin a brédai kastély látható. A képeslap 1939-es kiadású.
A napokban Kotroczó Józseftől (Lőkösháza) kaptam e-mail-ben a Bréda kastélynál készült következő ritka, a maga nemében egyedülálló képeket.
A képek valószínűleg 1944-ben készültek.
- Cselédek a gyerekekkel
A fotók Kotroczó József tulajdonát képezik és szívesen mesél bárkinek a régi időkről.
A képekre kattintva azok nagyíthatóak.
Wittmann Attila
Kategóriák
A Nagy Háború katonái V.
„A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:
Rövidítések: 3. k.h.e.= 3. közös huszárezred , O1 = I. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (köznyelven „nagyezüst” és aki ilyet kapott azt általában vitézzé avatták) , K. cs. k. = Károly Csapatkereszt, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.
Wittmann Attila
Kategóriák
A Nagy Háború katonái IV.
„A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:
Rövidítések: 1. k.h.e.= 1. közös huszárezred , G.H. = Gazdasági Hivatal.
Wittmann Attila
Kategóriák
A Nagy Háború katonái III.
„A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:
Rövidítések: 1. k.h.e.= 1. közös huszárezred, 8.h.h.e. = 8. honvéd huszárezred, O2 = II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (köznyelven „kisezüst”), K. cs. k. = Károly Csapatkereszt, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.
Wittmann Attila
Kategóriák
A Nagy Háború katonái II.
„A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:
Rövidítések: U.e. év = ugyanezen év (tehát 1914.), k.-galiciai = kelet galíciai, O2 = II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (köznyelven „kisezüst”), Br. =Bronz Ezüst Vitézségi Érem, 1. k. h. e. = 1. közös huszár ezred, K. cs. k. = Károly Csapatkereszt,Seb. é. = Sebesülési Érem, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.
Wittmann Attila
Kategóriák
Katonai temető
A következő fényképet Zahorán Attila (Kétegyháza) küldte el számunkra. Egy eleki ház lomtalanításakor került elő a felvétel. Valamikor 1944-ben készülhetett valószínűleg Ludowikowka településen a mai Ukrajna területén. Többszörös digitális nagyítást követően a fejfákon magyar katonák neve lett olvasható. A Hadisír Gondozó Iroda segítségével a nevek mellé néhány adat is került.
Sztatoszta László Szül: Dávidfalva, 1920.04.04. Meghalt: 1944.09.10. elvérzett
Niedermayer György Szül: Elek, 1911.05.10. Meghalt: 1944.08.01. aknarobbanás
Boda Mozes Szül:Diósd, 1920.11.08. Meghalt: 1944.09.17. aknaszilánk
Oláh József Szül: Balmazújváros, 1915.02.05. Meghalt: 1944.09.12. aknatámadás
Tóth János Szül: Vámospércs, 1917.01.09. Meghalt: 1944.09.10.
Post János Szül:1899-?-? Szül. hely: ? Meghalt: 1944.06.02.
A többi név megfejtése még várat magára.
Wittmann Attila
Kategóriák
A Nagy Háború katonái
Az I. világháborút (1914-1918) egészen a második világháború kitöréséig a „Nagy Háború”-nak vagy csak „Világháborúnak” nevezték, hiszen korábban még nem volt ilyen világméretű katonai konfliktus. Közeledik 2014. az I. világháború kitörésének 100. évfordulója. Egyre több kiállítás, könyv és dokumentumfilm készül, ami a történelemnek ezt a szeletét dolgozza fel.
A két világháború közti időszakban kezdtek megjelenni azok a kiadványok, amelyek feldolgozták az 1914-1918. közti időszak katonai eseményeit. Akkor még éltek szemtanúk, éltek a katonák és éltek a tisztek, akik hazajöttek a frontról vagy a hadifogságból és elmesélték, hogy pontosan mi és hogyan történt a harcmezőn. Ezen beszámolók felhasználásával készültek az első könyvek az 1930-as években.
Gányai Csaba barátomnak köszönhetően a napokban jutottam hozzá egy kutató számára igen értékes könyvhöz. A címe: „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története”. Az előszót nagybányai vitéz Horthy István nyugállományú lovassági tábornok írta. A könyv kétszer került kiadásra, először 1936-ban, majd kissé bővítve 1939-ben. A mű végén néhány arckép és két névsor is igyekszik emléket állítani a magyar lovaskatonáknak. Ezeket végignézve szerencsére találtam pár eleki huszárt, akik rövid katonai történetét szeretném majd több részletben közzétenni.
Rövidítések: 3. k. h. e. = 3. közös huszár ezred, Br. = Bronz Vitézségi Érem, K. cs. k. = Károly Csapatkereszt, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.
Wittmann Attila
elekfoto 