Decemberben nem szokatlan módon a múlt héten leesett az első komolyabb mennyiségű hó.
Ki-ki vérmérséklete szerint ujjongott vagy éppen ellenkezőleg. Mindenesetre a hó járt némi kis plusz hideggel is pár napig, így lehetett két-három nap szánkózási lehetőség mellett ugyanennyi ideig intenzíven fűteni is.
Tovatűnőben a fehérség, hisz időközben az egész gyorsan olvadni kezdett. Emlékül készült az itt látható felvétel, az általános iskola első emeletéről.
Mivel egészen a második világháború végéig Elekhez tartozott Lőkösháza is, ezért kissé a lőkösházi vonatkozású emlékek iránt is érdeklődök. Mostanában sikerült hozzájussak egy ritka képeslaphoz, amin a brédai kastély látható. A képeslap 1939-es kiadású.
A napokban Kotroczó Józseftől (Lőkösháza) kaptam e-mail-ben a Bréda kastélynál készült következő ritka, a maga nemében egyedülálló képeket.
A képek valószínűleg 1944-ben készültek.
A fotók Kotroczó József tulajdonát képezik és szívesen mesél bárkinek a régi időkről.
A képekre kattintva azok nagyíthatóak.
Wittmann Attila
Reibel Mihály (1889-1959) egykori eleki plébános 1959 novemberében hunyt el, miután 1956-os tevékenysége miatt meghurcolták, és egy időre a márianosztrai börtönbe került. Az ő temetését ábrázolja a fénykép – a menet éppen a tanácsháza (egykori főszolgabírói hivatal) előtt vonul el, a temető irányába.
Reibel plébánosról egy rövid életrajzot az általa épített, ma róla elnevezett eleki művelődési ház honlapján olvashatunk.
A fénykép Mag József családjától származik, köszönet érte!
Elek régen vasutas település volt, és lakói, amint korábbi cikkeinkből kiderül, szerették és megbecsülték vasútjukat. 1946-ban, idestova pontosan 66 éve, díszes ünnepséget tartottak az első magyarországi vasútvonal megnyitásának 100 éves évfordulója alkalmából. Utána még nem egészen huszonöt évig élvezhette Elek népe a vonatozást.
Császárné Sólyom Judit küldte a két szép fotót az ünnepségen részt vevő akkori fiatalokról a következő tudnivalókkal:
A képek hátoldalán a következő olvasható: Elek, 1946. okt.16-án Díszpalotás: ‘csillagban’ a lányok: Engelhardt Juci, Szabó Rózsi, Bakos Klári, Mag Vali, Szarka Babi, Koller Erzsi, Csirmazin Eta, Győri Baba. ‘Vágóban’ a ‘fiúk’: Szolcsányi Erzsi, Miklós Piri, Kovácsovics Erzsi, Niedermayer Veronka, Brandt Rézi, Varga Kati, Rónai Klári, Wittmann Joli.
A képek tulajdonosa szerint a fiú polgári udvarán készült a kép, amikor a vasút megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség a Kultúrházban volt, csak a fotózás volt az iskola udvarán. A táncot Klárika, Mester György akkor még csak menyasszonya tanította be a lányoknak. Hatalmas sikerük volt, hogy a fiú ruhákba is csinos lányok öltöztek. A Brandt Rézi udvarlója egy óriási virágkosarat küldetett a színpadra.
Köszönjük a szép képeket!
A Gerolzhofenben tartott Bánáti Búcsúról újabb cikk jelent meg a Mainpost.de oldalon “Megtalálták gyökereiket” címmel – eredetiben itt olvasható. (Deutscher Originaltext des Artikels bei mainpost.de)
A cikkben a következőket olvashatjuk:
A testvérvárosi megbízott és a turista-információ pozitív visszajelzéseket kapott a szentmártoniak találkozójáról
“Egészen nagyszerű rendezvény volt” – Hannelore Hippeli képviselő asszony még mindig a nagy esemény hatása alatt áll, amely múlt hétvégén Gerolzhofenben zajlott. Több, mint ötszáz vendég érkezett Szentmárton falu egykori lakosainak találkozójára a steigerwaldi városba. “Ez volt a legszebb ünnepség, amit az utóbbi tíz évben a Stadthalléban láthattam”, lelkendezett Hubert Zink képviselő is, aki feleségével, Heikével szombaton segített a vendégek ellátásában.
Bernhard Fackelmann szervezésében körülbelül 200 személy – mindannyian a ma Romániához tartozó Szentmárton egykori lakosai vagy azok leszármazottjai – háromnapos tartózkodásra foglalt szobát a környéken, péntektől vasárnapig. Szombaton még jött körülbelül háromszáz napi vendég. Mindannyian őseik nyomait keresték, akik 1724-ben, a nagy nyomor idején Gerolzhofenből és más frank falvakból egy nagy csoportban a ma Magyarországon levő Elekre és Szentmártonba vándoroltak ki.
Bernhard Fackelmann már egy évvel korábban eljutott Gerolzhofenbe. Alapos családfakutatása során arra jutott, hogy a frank kivándorlók csapata annak idején nem csak – ami már régóta ismert – Elek községet népesítette be újra, hanem az is kiderült, hogy a frankok közül sokan továbbköltöztek a szomszédos Szentmártonba. Ezek után mi lehetett volna kézenfekvőbb annál, mint hogy a szentmártoniak kétévente megrendezett találkozóját ezúttal Gerolzhofenben szervezzék meg, tulajdonképpen az őshazájukban. Ezért Fackelmann már egy éve előrendelésben lefoglalta a környék összes fellelhető szállodai szobáját.
Múlt hétvégén Gerolzhofenben a békés-bánáti németség Harruckern János György-féle 1724-es betelepítésére emlékeztek. A mintegy 500, főleg dél-német területről érkezett vendég egykori szentmártoni lakosként illetve szentmártoniak leszármazottjaként érkezett a Bánáti Búcsúra.
Tulajdonképpen az egykori eleki németség is az egykoron Gerolzhofenből kivándoroltak közé tartozik, így egy kicsit mi is magunkénak érezhetjük ezt az ünnepet.
Az ünnepségről a Mainpost online kiadása a következőképpen ír (ide kattintva megnyílik az eredeti német nyelvű cikk):
“Ünnepség a régi hazában
Bánáti búcsú: 500 személy érkezett Németország minden részéből
Boldogan, saját népi zenekarjuk hangjaitól kísérve vonultak be az elmúlt hétvégén a gerolzhofeni plébániatemplomba: annak a 380 frank családnak az utódai érkeztek, akik hazájukat 1724-ben Magyarország irányába elhagyták. Köztük 66 család származott Gerolzhofenből, akik nemcsak Eleket, hanem a szomszédos Romániában levő Szentmártont is újra benépesítették.
2012. szeptember 3-án a Harruckern Középiskola eleki tagintézményében is megkezdődött a 2012-13-as tanév az itt tanuló 228 diák számára.
A tanévet az idén is Singer Ferenc intézményvezető nyitotta meg, aki beszédében kiemelte azt, lehet hogy most többen vannak azok, akik az iskolai élet “nehézségeire” gondolnak, de idővel ezek meg fognak szépülni, mint ahogy pl. az idén nyáron is ez történt a 25 évvel ezelőtt végzettek osztálytalálkozóján!
A kilencedisek azzal bátorította, hogy gondoljanak arra, mindenki így kezdte, de szólt arról is, a mostani tanévben végzősök számára pedig a legnagyobb feladat az lesz, hogy el kell dönteniük, mit szeretnének tenni az életben.
Az intézményvezető bejelentette azt is, hogy az eleki tagintézményben az idén fogják bevezetni az elektronikus naplót, így minden illetékes figyelemmel kísérheti a tanulók tanulmányi eredményeit.
Az ünnepség végén felolvasták Gara Ágnes, a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőjének üdvözlő szavait is.
(A fényképeket Zsóri Tibor készítette.)
Rapajkó Tibor
2010-ben, a világtalálkozón lehetett városunkban először olyan bélyegeket vásárolni, amelyeken helyi nevezetességek láthatók (templom, kút, kiűzetési emlékhely).
A nem is annyira merésznek tűnő magán jellegű kezdeményezés igen sikeresnek volt tekinthető, hisz ezek a bélyegek hamar elfogytak, így természetes volt, hogy 2012-ben ismét legyenek eleki bélyegek.
Ezen szép bélyegek ára a mindenkori hivatalos tarifának megfelelőek, így pl. 2012-ben 105 forintért lehet megvásárolni az eleki postán, ha egyáltalán még kaphatóak!
(Különben bárki készíthet magán jellegű, de mégis hivatalos bélyegeket a Magyar Posta segítségével.)
Tudomásunk szerint eddig nem sok ilyen, elekihez hasonló bélyeget adtak ki!
A most bemutatott bélyegeken szereplő nevezetességeket Klemm Tamás fényképezte.
Rapajkó Tibor
Ha jobban megnézzük ezt az 1844-ben készült eleki térképet, akkor azt tudjuk mondani, hogy a mai utcák elrendezése a központban megegyezik az akkorival! (Akkor pl. még nem létezett Újtelep sem.)
Ezt a térképet Száll Antal egykori eleki plébánosnak (1819-75) köszönhetjük, aki viszont felajánlotta a köznek, vagyis akkori megfogalmazásban: Elek mezőváros közönségének.
Tudomásunk szerint az 1990-es években ez az eredeti térkép bekeretezve az eleki plébánián volt látható
Vajon ki tudja a térképen elhelyezni lakóházának a helyét?(Utcanevek Eleken valószínűleg csak a XIX. század második felétől léteznek, addig csak házszámok voltak.)
Rapajkó Tibor
Itt a nyár és mindenki nyaral, vendéget fogad vagy csak pihen. Pár hete volt egy látogatóm, akinek érdekesnek mondható hobbija van. Feliratos téglákat gyűjt és kategorizálja őket. Én is adtam neki pár darabot a környéken fellelhető darabokból. http://nzvasut.freeweb.hu/teglak.htm
Ezek a téglák azt engedik sejtetni, hogy Eleken még a Téglagyár megalapítása előtt is volt téglagyártás.
elekfoto 