Címke: 1950

Kategóriák
építészet emberek ipar munka Rapajkó szakma technika

Eleki cipész Danuviával

Halász Gyula helyi fényképészmesternek köszönhetően most két fényképet szeretnénk bemutatni az úgynevezett Tass-féle hagyatékból.

Az eleki cipész kisipari szövetkezet bejárata előtt készült ez a fénykép valószínűleg az 1960-as évek közepén
Az Eleki Cipész Kisipari Szövetkezet bejárata előtt készült ez a fénykép valószínűleg az 1960-as évek közepén

Nem tudjuk ki lehet az első fotón,  hátha valaki most viszont felismeri! Valószínűleg egy cipészmesterről van szó,  aki megjelenésében,  tartásában sokat megőrzött a két világháború közötti kisipari mentalitásból,  amire a még akkor  is viszonylag patinás épület csak rá is erősített!

A Danuvia büszke eleki tulajdonosával
A Danuvia büszke eleki tulajdonosával

A következő felvételen ugyanaz a személy látható,  valószínűleg a motorkerékpárjával,  aminek a márkája szerintünk D (Danuvia)-Csepel 125-ös lehet,  amit Csepelen gyártottak 1951-től,  és 1957-ben már 40. 000-t adtak el ebből a típusból,  így Elekre is eljutott belőle. A magyar Wikipédia szerint a D 125-ös egyszerű,  olcsó és jó magyar motorkerékpárnak számított.

Ez a fénykép számunkra azért is értékes,  mert megőrzött egy olyan eleki épületet,  amely mára már elvesztette eredeti külső pompáját. (A Lőkösházi úton most itt egy italdiszkont található.)

(A negatívokról a fényképet Lőrincz Attila készítette.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv épületek család emberek munka szakma történelem

Az eleki patikus, Hammer Rudolf

Hammer Rudolf az eleki Jézus Szíve Gyógyszertár első gyógyszerésze volt.
1895-ben született Eleken. 1916-tól 1922-ig orosz fogságba esett, Tomszkban gyógyszerész gyakornokként dolgozott egy kórházban. Diplomáját 1924-ben Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg kitűnő eredménnyel.

Hammer Rudolf és felesége 1926-ban
Hammer Rudolf és felesége 1926-ban

1926-ban feleségül vette az eleki születésű Hammer Alojziát. Négy gyermekük született: Rudolf(1927), Lívia(1930), Stefánia(1936), Zsuzsanna(1940). Felesége házának üzlethelyiségeiből alakította ki a mai gyógyszertár helyiségeit Jézus Szíve Gyógyszertár néven. Patikusként Eleken 1950-ig dolgozott az államosításig.

Olvasás folytatása “Az eleki patikus, Hammer Rudolf”
Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc Uncategorized

„Bál, bál, maszkabál…” Zenés, táncos események az 50-es években

Számtalan program tette színessé Elek életét az 50-es években is: óvodai, iskolai farsangok, zenés, táncos fellépések. A televízió még nem is létezett, mozielőadások talán már voltak, de nem jelenthettek konkurenciát; a gyerekek szereplése az egész falut megmozgatta, hisz a sajátjára mindenki kíváncsi volt.

Az alábbi képek Dr. Mester Györgyné testnevelő tanár hagyatékából valók, aki sok műsor szervezésében részt vett, betanította a táncokat. Bízunk benne, hogy sokan felismerik magukat a képeken!

Első bálosok
Első bálosok

Az első képet „Marika” dedikálta tanárának 1950. február 10-i dátummal, megköszönve az első bál szép élményét. (Vélhetően dr. Győri Gyula orvos lányáról van szó- az 1. sor bal szélén.)

Jelmezbál az óvodában 1957. febr.
Jelmezbál az óvodában 1957. febr.

Az óvodai farsangot 1959 februárjában örökítették meg. Reméljük, lesz, aki tud segíteni a hópehely, a pillangó, a matrózok, a virág a „Lottó”-kislány és a többi vidám farsangoló felismerésében.

Olvasás folytatása “„Bál, bál, maszkabál…” Zenés, táncos események az 50-es években”
Kategóriák
háború politika tájkép történelem

Lövészárok a „Nagy gyepen”

A „Nagy gyep” (hivatalos nevén a Szikmező) mindig is fontos szerepet töltött be a település életében. Itt rendezték a lóversenyeket és ide hajtották ki az állatokat legelni. A világháború előtt sok gyermek találkozott és játszott a gyepen, míg vigyáztak az állatokra.

Ez mára megváltozott, de még mindig megéri szép időben sétálgatni és gyönyörködni a természet szépségeiben. Viszont ezen értékek mellett itt a múlt emlékei furcsa elegyet alkotnak, van „ezer éves” gulyakút és „modern” krosszpálya is.

Az egyik sétám alkalmával meglepődtem, amikor rátaláltam egy szép állapotban megmaradt lövészárokra.

Még ma is jól látható a lövészárok tipikus „cikk-cakk” vonala
Még ma is jól látható a lövészárok tipikus „cikk-cakk” vonala.

Egy kis kutatás során kiderült, hogy ezt a lövészárkot a háború után ásták, amolyan gyakorlási céllal. Valószínűleg az 1950-es évek első felében használhatták.

Az árok léte mára feledésbe merült. De mivel a gyepet nem művelik, így szép állapotban megmaradhatott, tanúságaként annak, hogy hogyan kell egy lövészárkot szakszerűen, a hadászati előírásokat betartva elkészíteni. Reméljük sosem kell majd használni.

Wittmann Attila

Kategóriák
építészet épületek művészet politika Rapajkó szakma tájkép történelem utazás

A “miénk” is volt: a makói városháza

Ha valaki pl. Makón keresztül utazik Szegedre,  annak biztosan feltűnik egy szép középület,  ami 1950-ig az egykori Csanád vármegye közgyűlésének adott otthont,  és ennek a történelmi megyének a sajnálatos felszámolása után pedig a helyi közigazgatás központjaként működött (1990-től városháza).

Mivel 1920-tól az egykori eleki járás felét Romániához csatolták,  így Elek egy ideig,  1920-23-ig Csonka-Arad megye székhelye volt,  utána pedig 1950-ig Csanád vármegyéhez tartozott,  majd pedig Békés megyéhez, így közel harminc évig ebben a makói épületben is döntöttek Elekről.

Az eleki Historia Domus korabeli bejegyzése szerint azonban  jobb lett volna,  ha akkor  Eleket Békés vármegyéhez csatolták volna,  ami  tényleg logikus lett  volna,  hisz pl. Gyula sokkal közelebb van,  mint Makó, 

Olvasás folytatása “A “miénk” is volt: a makói városháza”
Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény mezőgazdaság szakma történelem technika

Gyapotválogatás télen

Klemm Tamás

Egykoron a magyar mezőgazdaság le kívánta győzni a kapitalista amerikai ültetvényeseket, így vezetőink parancsba adták: gyapotot kell termeszteni!

A dolog nem jött be igazán, hisz manapság nem igazán látni mifelénk végeláthatatlan gyapotföldeket. A kísérlet megbukott, de megmaradt néhány érdekes kép.

Gyapotválogatás az első József Attila T.Sz.Cs.-ben 1949-1950 telén. A képen látható: Lustyikné, Bottóné, Szőkéné, Tóthné, Vargáné, Dobiné kisfiával, Dobi Imrével, ? Jóska, Bottó Mária, Szecsenkóné.
Gyapotválogatás az első József Attila T.Sz.Cs.-ben 1949-1950 telén. A képen látható: Lustyikné, Bottóné, Szőkéné, Tóthné, Vargáné, Dobiné kisfiával, Dobi Károllyal, ? Jóska, Bottó Mária, Szecsenkóné.

A gyapotot télen válogatták, az ezzel foglalatoskodó tsz-dolgozókat örökítették meg ezen a két szép régi fényképen. Eleinte több termelőszövetkezet is működött Eleken, ezek egyike volt a József Attila TszCs. A későbbiekben ezek egyesültek, és a Lenin Tsz. lett az egyedüli termelőszövetkezet Eleken.

Gyapotválogatás a József Attila T.Sz.Cs.-ben 1950-51 telén. Balról jobbra a képen: Tóthné, Szecsenkóné, ? Jóska, Bottó Péterné, Id. Elekesné, az agronómus, Himáné, Csatóné, Vargáné, Bottó Mária, Hajdúné, Tóthné, Elekes Kati, Rocskár Jani, Ifj. Elekesné, Hima Sanyi, Elekes Pali, Szvettné, Pénzesné, ölében kislánya, Pénzes Gizike, Tóthné két unokája, és Ifj. Elekesné kislánya, valamint egy ismeretlen kisunoka.
Gyapotválogatás a József Attila T.Sz.Cs.-ben 1950-51 telén. Balról jobbra a képen: Tóthné, Szecsenkóné, ? Jóska, Bottó Péterné, Id. Elekesné, az agronómus, Himáné, Csatóné, Vargáné, Bottó Mária, Hajdúné, Tóthné, Elekes Kati, Rocskár Jani, Ifj. Elekesné, Hima Sanyi, Elekes Pali, Szvettné, Pénzesné, ölében kislánya, Pénzes Gizike, Tóthné két unokája, és Ifj. Elekesné kislánya, valamint egy ismeretlen kisunoka.

A helyszín biztosan a tsz. valamilyen hivatalos helyisége volt, figyeljük meg a falon látható korabeli mozgalmi plakátokat!

Köszönjük a szép képeket Truczánné Bottó Máriának, illetve Kalló Pálnak!

Kategóriák
archiv család emberek esemény Rapajkó történelem utazás

Aki túlélte…

Rapajkó Tibor

Hack Antal 1925. augusztus 27-én született Eleken egy szegény családban. 1945. január 2. és 1947. július 17. között kényszermunkán (málenkij robot) volt az édesapjával és az öccsével a Szovjetunióban.

Hack Antal
Hack Antal

A “bűne” csak az volt,  hogy német. Az optimizmusa és humora szerencsére mégis hazahozta!

A fénykép az 1950-es évek elején készült.

Isten éltesse Tóni bácsi!

Kategóriák
archiv család csoportkép esemény szakma történelem

Az eleki iparosok

Klemm Tamás

Valamikor a XX. század közepén készült a következő fotó, melyen az eleki iparosok láthatóak egy szép csoportképen.
Valószínűleg “megkérték” őket, hogy vegyenek részt az aratáson.
Több, közismert eleki személyiség is látható itt. Aki ismeri a nem felsoroltakat, kérjük őket, bátran írjon hozzászólást, vagy írja meg a kapcsolatfelvételi űrlapon!

Eleki iparosok 1950 körül, aratás idején
Eleki iparosok 1950 körül, aratás idején

A legfölső sorban jobb oldalról az első Gyurkovics Kálmán, a híres fodrász, ezúttal nem legendás borotvájával, hanem egy hatalmas kaszával felszerelkezve. A legalsó ülő sorban balról az első Forman István, az ötödik (nagyjából a kép közepén) a cipész Balogh Lajos, a hatodik Bloch Márton.

Köszönjük a képet Dávid Rémusznak, akinek a nagypapája  a második sorban balról a második, valamint Kalló Pálnak, akinek a családi gyűjteményében található az eredeti felvétel!