Kategóriák
archiv építészet család ipar munka Rapajkó történelem

Egy sikeres életpálya, az eleki Hangyássy Lajos

Hangyássy Lajos 1900. december 28-án született Eleken,  a szülei a magyarbánhegyesi származású Hangyássy Károly,  aki a kereszteltek anyakönyve szerint kőműves volt,  illetve a székudvari (ma Románia) Ambrus Mária,  vagyis a szülök a jobb megélhetés reményében jöhettek a boldog békeidőkben Elekre.

A család akkor a Gyulai úton lakott (88. szám),  de ez az épület ma már nincs meg.

Hangyássy Lajos (1900-?)
Hangyássy Lajos (1900-?)

Valószínűsíthetjük,  hogy a családnak akkor anyagilag jól mehetett,  hisz a mai városkép akkor alakult ki,  nyilván Hangyássy Károly munkájának is köszönhetően.

A bejegyzések szerint 1902-ben megszületett Károly Antal,  illetve 1904-ben Mária Magdolna is,  vagyis a család tényleg gyökeret eresztett Eleken.

A valószínűsíthető gazdagságukat azzal is bizonyíthatjuk,  hogy első gyermekük Sarkadon érettségizett,  Temesváron pedig elvégezte a tanítóképzőt is.

1920-ban községi írnok volt Mezőhegyesen,  1927-től pedig Nagykopáncson (ma Tótkomlós része).

Egy korabeli reprezentatív kiadványban Nagykopáncsról csak ő szerepel,  ahol kiemelik azt  is,  hogy akkor leventeoktató volt,  ami a trianoni katonai tiltások miatt igen megtisztelő és felelősségteljes megbízatásnak számított.

Az viszont érdekes,  hogy az anyakönyvben a neve így szerepel:  Hangyási,  de a könyvben már így:  Hangyássy,  ami a kor elvárásával is magyarázható.

Nem tudjuk mi lett vele 1944-45 után,  kezdeti életpályája egyértelműen a Horthy-korszakhoz kötődött,  ami a “felszabadulás” után finoman fogalmazva nem jelentett előnyt!

Ki tud róla többet?

Forrás: Vermes Ernő szerk.: Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula,  1929. 528 o.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény iskola művészet tánc történelem

Tánciskola 1938 körül, 1945-ben és 1965-ben

A tánc, a szórakozás a mai fiatalok életének fontos része; nem volt ez másként a szülők, nagyszülők, dédszülők ifjúsága idején sem.

Az alábbi fényképek arról tanúskodnak, hogyan biztosították Eleken a múlt században- olykor nehéz történelmi időszakokban is- a kulturált szórakozást az arra vágyóknak. Meghatározta ez a község szellemi arculatát, társadalmi életét is.

Ifj. Gavanda Béla Tánciskolájának eleki résztvevői 1938 körül
Ifj. Gavenda Béla Tánciskolájának eleki résztvevői 1938 körül

Az első kép1938 körül készült, vélhetően a „Lange Gasse”-n (ma Lőkösházi út) lévő egykori Ipartestület épületében. Ifj. Gavenda Béla békéscsabai tánctanár oktatta ekkor az ifjúságot a tánc- és illemtan rejtelmeire. A 2. sorban jobbról a második fiatalember Radnai László, a negyedik Mahler/ Mester György, az eleki iskola későbbi tanárai, ekkor minden bizonnyal nyári vakációjukat élvező főiskolás diákok.
(A felső sorban balról az 5. személy talán Zöllner György, a Kétegyházi úton lévő egykori hengermalom tulajdonosának a fia.)

A Polgári Fiúiskola diákjai 1946-ban.
A Polgári Fiúiskola diákjai 1946-ban.

A Németországban élő Franziska Niedermayer szerint 1945-ben is volt tánciskola Eleken, amikor az oroszok/ szovjetek már a községben voltak.

Kategóriák
építészet család egyház mezőgazdaság művészet utazás

A messzire költözött eleki Brandt

A most következő, egy Elektől távoli temetőben készült, mégis idevágó felvételt Knipl Ferenc úr küldte nekünk nemrég. Érdekessége, hogy a Mecseknádasdi Öreg-temetőben (Alter Friedhof) ma is álló igen régi sírkő a néhai Brandt Bartholomäusnak állít emléket, aki Eleken született, még a XVIII. század legvégén. Tehát nagyjából harmadik generációs elekinek volt tekinthető.

Brandt Bartholomäus síremléke Mecseknádasdon
Brandt Bartholomäus síremléke Mecseknádasdon

Az eleki anyakönyvek alapján készített, családfakutatók és őseik iránt érdeklődők számára igen érdekes  Sippenbuch nem tartalmazza a nevét, mivel a készítő Hans Schimpl takarékossági okokból nem írta bele azokat a személyeket, akik itt születtek ugyan, de a későbbiekben nincs róluk adat. Tehát a bejegyzés az eleki anyakönyvekben szerepel, csak éppen a könyvben nem.

A sírkő alatt nyugvó Bartholomäus pont erre a sorsra jutott,

Kategóriák
archiv család csoportkép egyház emberek esemény iskola közigazgatás politika szakma tájkép történelem utazás

Mester György esküvője

Klemm Tamás

Közismert eleki személy, sokak kedves tanára és barátja, nem utolsó sorban az eleki német szokások kutatója volt Mester (Mahler) György. Nevét az eleki általános iskola 2003. október 18-án vette fel.

Szép esküvői képét Mag Valéria juttatta el hozzánk. A kép bemutatása kapcsán idézzük fel a tanár úr életútját röviden.

1918. április 22-én született Eleken, Mahler György néven. Apja Mahler Flórián, kovácsmester, anyja Post Szabina. Anyanyelve német.

Dr. Mester György 1975 körül
Dr. Mester György 1975 körül

Két évet járt óvodába, majd az elemi iskoláit is Eleken végezte. Ezt követően az Állami Polgári Fiúiskola tanulója. 1931-től 1937-ig a szegedi kegyesrendi városi római katolikus Dugonics András Gimnáziumban tanult. Ezután 1937-től 1941-ig főiskolára járt magyar-történelem szakon, ugyanakkor rendkívüli hallgató az egyetem német nyelv és irodalom szakán.

1941 és 1943 között Temerinben, az Állami Polgári fiúiskolában tanít.
1943 októberétől katonai szolgálatát tölti a szegedi V. sz. Honvédségi Helyőrs Katonai Kórházában.
1945. május 4-én az ausztriai Wels városában amerikai hadifogságba esik.