Kategóriák
épületek ballagás csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás szakma történelem

Ballagás 1953-ban

Klemm Tamás

Nemrég érkezett a következő szép, általános iskolai ballagási csoportkép. A helyszíne megegyezik a korábbi, a tantestületet ábrázoló képekével.

1953-as ballagási csoportkép
1953-as ballagási csoportkép

Akkoriban külön fiú- és lány osztályok voltak, a kép tanúsága szerint. A fotó az 1952-1953-as tanévben végzett nyolcadikosokat örökítette meg tanáraikkal. Középen, fehér öltönyben Radnai László, mellette balról Nádor Józsefné, Marika néni, jobbról pedig Mester Klára és Mester György, iskolánk későbbi névadója látható.

Ki ismeri fel a rokonát a képen?

A fotót köszönjük Tiba Andreának, akinek az édesanyja, Galbács Zsófia felülről a második sorban, a jobb szélen látható.

Kategóriák
esemény modern történelem technika

Történelem a kertből

Wittmann Attila

Elekre 1944. szeptember 24-én érkeztek meg a szovjet csapatok. Néhány nap kemény harc után sikerült megszilárdítaniuk helyzetüket. A magyar honvédek még 26-án ugyan betörtek a településre, de sajnos a kezdeti sikerek ellenére mégis visszavonulásra kényszerültek. A frontvonal megszilárdítása érdekében a szovjetek ágyúkat telepítettek a házak kertjeibe. Onnan tüzelve igyekeztek támogatást nyújtani az élvonalban harcolóknak.

A legelterjettebb a 76,2 mm-es űrméretű ágyúk voltak (Pl: M 1939, M 1943). Forrás: kamar-zinnfiguren.de
A legelterjedtebb a 76,2 mm-es űrméretű ágyúk voltak (Pl: M 1939, M 1943). Forrás: kamar-zinnfiguren.de
A legismertebb talán a ZIS-3. Forrás: armchairgeneral.com
A legismertebb talán a ZIS-3. Forrás: armchairgeneral.com

Ilyen 76,2 mm-es repeszgránátot tüzelő ágyút állítottak fel például az Arany János utcában és Újtelepen, a Mátyás Király utcában is.

A tüzérség kertekbe történő telepítése több okból is szükséges volt. A frontvonalban harcolók tüzérségi támogatás nélkül nem tudták volna tartani állásaikat. A településen belül a sok ház, melléképület kiváló fedezéket és takarást biztosított az ellenséges magyar és német repülők, valamint az esetlegesen betörő magyar gyalogság ellen. Ha egy ágyút az utcán, vagy közterületen hagytak volna, akkor az messziről észrevehető, így kiváló célpontot nyújtott volna egy ellentámadás során.

A hüvelyfenéken jól látszik az „idő vasfogának” a nyoma.
A hüvelyfenéken jól látszik az „idő vasfogának” a nyoma.

A harcok után a csapatok elvonulva magukkal vitték a letelepített harceszközöket is. Viszont az üres hüvelyekkel nem bajlódtak, azokat ott hagyták, ahol a löveg állt. Sajnos az évek során ezek jellemzően elkallódtak, és már csak elvétve lehet fellelni belőlük. 

Az egykori ellenségek. Fent egy 105 mm-es magyar tábori tarack (úgynevezett „Göring” tarack) hüvelye Kétegyházáról, amivel Eleket lőtték, lent a 76,2 mm-es szovjet hüvely Elekről, amellyel Kétegyházát lőtték.
Az egykori ellenségek. Fent egy 105 mm-es magyar tábori tarack (úgynevezett „Göring” tarack) hüvelye Kétegyházáról, amivel Eleket lőtték, lent a 76,2 mm-es szovjet hüvely Elekről, amellyel Kétegyházát lőtték. Látszik a jó nagy különbség a méretük között.

Sajnos a II. világháború nyomai idővel eltűnnek. Az idősek emlékei megfakulnak, a relikviák megrozsdásodnak. A gyűjteményemben is csak ez az egy darab Elekről származó 76,2 mm-es hüvely található tanúbizonyságaként annak, hogy a háború bizony Eleket sem kerülte el.

Kisebb-nagyobb sikerrel igyekszem ezen emlékeket összegyűjteni, és az utókor számára megőrizni. Ha valakit érdekel a téma, szívesen állok rendelkezésére.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek közigazgatás politika szakma

Az országzászló-emlékmű – képeslappal

A két háború közt egy Országzászló-emlékmű állt a templom mellett, nagyjából azon a helyen, ahol a mostani 1848-as emlékmű áll. A háború után a kommunista hatalom ezt lebontotta, majd később létesült a helyén a mai körbekerített obeliszk.

Országzászló-emlékmű 1.
Országzászló-emlékmű 1.

Amint a képen jól látszik, az emlékmű oldalán Nagy-Magyarország térképe volt látható kereszttel, a bástyától délre egy zászlórúd volt a zászlóval (az első képen bal, a második képen jobb oldalon). A magyar politika meghatározó törekvése volt a Trianoni-békediktátum következményeinek, az ország elvesztett területeinek visszaszerzése, az országot ért igazságtalanságok megtorlása, és ennek szellemében épültek ilyen jellegű emlékművek az országban sok helyen.

A “Zöld Könyvben” írják, hogy a harmincas években egyszer néhány enyhén ittas fiatalember fel akarta akasztani a Mitte in der Fasta ünnepség szellemében a tojáshéj-koszorút az emlékmű mellett álló szökőkút Neptun-szobrának nyakába, és eközben véletlenül lelökték a szobrot a talapzatról, amely összetörött. (Később tettüket megbánva csináltatták a helyére a mai lányalakot.) Az esettel nagyjából egy időben egy mentálisan sérült, beteg ember megrongálta az országzászló zászlórúdját.

A két esetet a csendőrség előbb, tévesen egységként értelmezve politikai bűncselekményt feltételezett a cselekmények mögött, és kemény kihallgatási módszereket alkalmazva bírták rá a gyanúsítottakat a vallomástételre – többeket súlyosan megvertek, bántalmaztak. Végül kiderült a tévedésük, de az eset rossz emléke sokáig élt a helyiek emlékezetében.

Országzászló - 2.
Országzászló - 2.

Az Országzászlóról Wittmann Attila küldött két képet, valamint a képeslapot, eleki vonatkozású gyűjteményéből – köszönet neki értük!

Képeslap az Országzászlóról, Wittmann Attila gyűjteményéből.
Képeslap az Országzászlóról, Wittmann Attila gyűjteményéből.

A képeslapon látszik, hogy a zászlórúd eredetileg a bástya tetejéből állt ki, nem pedig mellette állt. Wittmann Attila szerint az ilyen emlékműveket 1948-49-ben bontották le, és emeltek helyükre 1848-as emlékműveket a 100 éves évfordulóra – így kevésbé volt feltűnő az ideológiai váltás.

Kategóriák
esemény közigazgatás modern politika szakma

Az újra létrejövő járások terve

Nemrég elkezdődött az újonnan bevezetendő járási rendszer társadalmi egyeztetése.

A járásokat az 1983-as év végén szüntették meg Magyarországon, mostani újra felélesztésükkel egy régi közigazgatási hagyomány elevenedik fel majd, amikor létrejön a 168 új járás és a budapesti körzetek.

A “járás” megnevezés történelmi eredete az, hogy a létrehozásukkor olyan közigazgatási körzeteket kívántak létrehozni, hogy az ügyintézés céljából otthonukból útra kelő alattvalók egy napi oda-majd visszaúttal (egy napi járással) elintézhessék dolgukat.

Járások tervezete országosan, forrás: www.hvg.hu
Járások tervezete országosan, forrás: http://www.hvg.hu

Érdekesség, hogy bár nem különösebben nagy település, korábban Elek is járási székhely, sőt, a trianoni békeszerződés hatályba lépése után pedig még pár évig Csonka-Arad vármegye székhelye is volt.

Az igazságügyi minisztérium közigazgatási államtitkára honlapján olvasható erről egy cikk, innen származik Békés megye tervezett új járási térképe is, ami itt elérhető: Békési járások (tervezet)

Látható, hogy Elek a gyulai járásba fog tartozni a tervek szerint, Kétegyházával és Lökösházával együtt.

Kategóriák
archiv épületek emberek szakma történelem természet

Polgári iskola – a szocialista múltban

Ez egy kicsit újabb keletű kép az egykori polgári iskola épületéről, valószínűleg az 50-es évekből. Látható az ekkor már levert nagy koronás címer nyoma, alatta pedig a kis fehér ovális, Rákosi- vagy népköztársasági címeres iskolacímer, sajnos nem látszik eléggé. Már jó magasak a jellegzetes jegenyefák, amelyek manapság már jó ideje nincsenek ott – sajnos ki kellett vágni őket.

Az eleki egykori polgári fiúiskola épülete, már általános iskolaként, az 50-es években
Az eleki egykori polgári fiúiskola épülete, már általános iskolaként, az 50-es években
Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek szakma történelem

Polgári iskola – a régi időkben

Ezt a képet az iskola digitális állományai között találtuk, a ma már szociális foglalkoztatóként működő egykori polgári iskola látható rajta, régi fényében. A tűzfali homlokzatán egy szépen kidolgozott koronás állami címer is látható, lentebb pedig egy nagy tábla, jelezvén, hogy ez egy Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola.

Az eleki Polgári Fiúiskola az 1930-as években
Az eleki Polgári Fiúiskola az 1930-as években
Kategóriák
album archiv emberek esemény tájkép történelem természet utazás

Wie das Banat von den Deutschen besiedelt wurde

Az eredeti a Leimen-Ház múzeumában tekinthető meg.

Kategóriák
csoportkép emberek esemény modern tájkép történelem utazás

A tantestület az Esterházy-kastélyban, 2005.

Az előző képhez kapcsolódik az iskola tantestületének 2005. őszi kirándulásán készült csoportkép – családtagokkal együtt ekkor 55-en voltak.

Tantestület, csoportkép a fertődi kastélynál, 2005.
Tantestület, csoportkép a fertődi kastélynál, 2005.
Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény történelem

Eleki zenészek Ukrajnában

Klemm Tamás

A következő fotón az ukrajnai “Malenkij robot” eleki résztvevői – az egykori eleki diákzenekar tagjai – vannak, érdekes lenne megállapítani, hogy kik voltak ők!

Az eleki diák zenekar tagjai Imakovóban, 1947.
Az eleki diák zenekar tagjai Imakovóban, 1947.

Köszönjük a képet Vízi Erzsébetnek!

Kategóriák
esemény modern szakma

Boldog Új Évet!

Klemm Tamás

Itt van 2012, és a nagy ünnepi bejgli-evés után nemsokára újra visszatérünk a dolgos hétköznapokhoz.

Az elmúlt évben indult blogunkat több, mint 7000 alkalommal látogatták meg, köszönjük mindenkinek az érdeklődést!

Több olyan látogatót is megismerhettünk, akik rajtunk keresztül régi barátokat, vagy akár rokonokat fedeztek fel, vagy csak egyszerűen érdekesnek találták megnézni a honlapot. Reméljük, hogy az új évben is sok érdekességet tudunk megosztani itt.

Tavasz (kb. április) óta összesen 59 bejegyzés született, és 60 fotó jelent meg, nem számítva a csatolt nagy fotóalbumokat – ezzel, ha oldalunk nem is olyan mint egy igazi képes magazin, azért vegyük figyelembe, hogy a képek nagy része valódi ritkaság vagy egészen egyedi – és azok a hozzájuk tartozó történetek is.

Lesznek továbbra is újabb és régebbi képek, történetek, mindenféle olyan dolog, ami érdeklődésre tarthat számot. Nemsokára újabb képek jelennek meg például az eleki általános iskola tantestületéről – egy olyan korszakból, amikor a fényképezőgép még luxuscikknek számított, és ritkaságszámba mentek a fényképek.
Sok képet gyűjtöttünk a legkülönbözőbb témákban, és igyekszünk foglalkozni velük, és, ha nem is mindig egyforma gyakorisággal, de azért jönnek az olvasni-és néznivalók.

Bárkinek van idevágó képe, története, akár receptje, várjuk szeretettel – csak kattintson az “Önnek is van egy fényképe?” menüpontra a fejlécen!

Mindenkinek sikerekben gazdag Boldog Új Évet kívánunk!

Elekfoto