Kategória: archiv

Kategóriák
archiv emberek háború történelem

A Nagy Háború katonái II.

 „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:

Kiss József huszár.
Lipitzky György tizedes.

Rövidítések: U.e. év = ugyanezen év (tehát 1914.), k.-galiciai = kelet galíciai, O2 = II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (köznyelven „kisezüst”), Br. =Bronz Ezüst Vitézségi Érem, 1. k. h. e. = 1. közös huszár ezred, K. cs. k. = Károly Csapatkereszt,Seb. é. = Sebesülési Érem, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény háború politika történelem utazás

Katonai temető

A következő fényképet Zahorán Attila (Kétegyháza) küldte el számunkra. Egy eleki ház lomtalanításakor került elő a felvétel. Valamikor 1944-ben készülhetett valószínűleg Ludowikowka településen a mai Ukrajna területén. Többszörös digitális nagyítást követően a fejfákon magyar katonák neve lett olvasható. A Hadisír Gondozó Iroda segítségével a nevek mellé néhány adat is került.

Magyar katonai temető, eleki hősi halottal.

Sztatoszta László Szül: Dávidfalva, 1920.04.04.  Meghalt: 1944.09.10. elvérzett

Niedermayer György Szül: Elek, 1911.05.10.  Meghalt: 1944.08.01.  aknarobbanás

Boda Mozes  Szül:Diósd, 1920.11.08. Meghalt: 1944.09.17.  aknaszilánk

Oláh József  Szül: Balmazújváros, 1915.02.05.  Meghalt: 1944.09.12. aknatámadás

Tóth János Szül: Vámospércs, 1917.01.09.  Meghalt: 1944.09.10.

Post János         Szül:1899-?-?             Szül. hely: ?         Meghalt: 1944.06.02.

A többi név megfejtése még várat magára.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv emberek háború történelem

A Nagy Háború katonái

Az I. világháborút (1914-1918) egészen a második világháború kitöréséig a „Nagy Háború”-nak vagy csak „Világháborúnak” nevezték, hiszen korábban még nem volt ilyen világméretű katonai konfliktus. Közeledik 2014. az I. világháború kitörésének 100. évfordulója. Egyre több kiállítás, könyv és dokumentumfilm készül, ami a történelemnek ezt a szeletét dolgozza fel.

A két világháború közti időszakban kezdtek megjelenni azok a kiadványok, amelyek feldolgozták az 1914-1918. közti időszak katonai eseményeit. Akkor még éltek szemtanúk, éltek a katonák és éltek a tisztek, akik hazajöttek a frontról vagy a hadifogságból és elmesélték, hogy pontosan mi és hogyan történt a harcmezőn. Ezen beszámolók felhasználásával készültek az első könyvek az 1930-as években.

Gányai Csaba barátomnak köszönhetően a napokban jutottam hozzá egy kutató számára igen értékes könyvhöz. A címe: „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története”. Az előszót nagybányai vitéz Horthy István nyugállományú lovassági tábornok írta. A könyv kétszer került kiadásra, először 1936-ban, majd kissé bővítve 1939-ben. A mű végén néhány arckép és két névsor is igyekszik emléket állítani a magyar lovaskatonáknak. Ezeket végignézve szerencsére találtam pár eleki huszárt, akik rövid katonai történetét szeretném majd több részletben közzétenni.

Elsőként olvassunk Klemm Miksa járőrvezetőről.

Rövidítések: 3. k. h. e. = 3. közös huszár ezred, Br. = Bronz Vitézségi Érem, K. cs. k. = Károly Csapatkereszt, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv család emberek politika Rapajkó történelem utazás

Világosról jöttek Elekre

Ha  ránézünk  ennek a házaspárnak a fényképére,  mely egy kereszten található az eleki római katolikus temetőben,  akkor két idős embert láthatunk. Ez  a két fénykép valószínűleg nem sokkal haláluk előtt készülhetett.

Mit tudhatunk ma róluk? A katolikus halotti anyakönyv szerint mindketten a közeli Világosról (ma Románia) jöttek Elekre,  hogy mi volt ennek az oka,  nem tudjuk.

Olvasás folytatása “Világosról jöttek Elekre”
Kategóriák
archiv család egyház emberek politika Rapajkó történelem

Szál Antal (1795-1875), aki legtovább volt eleki plébános

Szál Antal 1795-ben született Aradon. Pappá szentelése után először káplán volt,  majd pedig 1820-tól 55 évig plébánoskén szolgált Eleken,  így  eddig ő az,  aki ilyen egyházi beosztásban a legtovább tevékenykedett lakóhelyünkön.

(A fényképe az eleki plébánián található,  eddig nagyobb nyilvánosságot még nem kapott!)

Gondoljunk bele,  amikor idejött,  még nem volt reformkor,  de amikor meghalt (1875.  január 7.),  már nyolc éve létezett az Osztrák-Magyar Monarchia!

Az anyakönyvi bejegyzés szerin a halál oka marasmus senilis,  vagyis valószínűleg egy olyan betegségben halhatott meg,  mely az öregséggel jelentkező fertőzés lehetett,

Olvasás folytatása “Szál Antal (1795-1875), aki legtovább volt eleki plébános”
Kategóriák
archiv emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem utazás

Becsülettel az utolsó percig

Még 2012 március 18-án jelent meg egy írásunk Huszonnyolc nap címmel,  amely tulajdonképpen az egykori eleki határőröknek állít emléket.

Erre reagált Antal János (1946-), aki 1966. február 15- július 22-ig Eleken szolgált sorállományú határőrként, sőt fel is ajánlotta, hogy a nyilvánosságot is vállalva beszél emlékeiről.

( Az 1. képen Antal  János határőr tizedesként látható az eleki őrs udvarán 1966-ban  az új szolgálati öltözetben,  amely már jobban tükrözi a hagyományokat,  és amelyhez természetesen sapka is tartozott,  de ezt itt nem láthatjuk.)

Az utóbbiról viszont azt kell tudni,  hogy az szolgálatban kétféle is volt,  vagyis a tányérsapka (a leszerelési emléklapon is ez szerepel),  illetve a kubai mintájú,  az úgynevezett Castro-féle,  a Bocskai-sapka csak később lett használatos,  pl. 1989-ben e sorok írója is ezt viselte!

A találkozóra 2012. augusztus 24-én sor is került Eleken, és az ott elhangzottak alapján mi így tudjuk felidézni az akkori  határőréletet:

(A 2.  képen A. J. szakaszvezető parolija-fegyvernemi jelzése látható.)

Elsőként azt lehetne kiemelni, hogy a határőröket nagyon szerették Eleken, beleértve a lakosságot is,  mert az akkori községben nemcsak a határőrizet,  de a közbiztonság fenntartásának is az egyik pólusa volt a határőrség.

Pl. a Zöldfában (egykori vendéglő) Hollósi Imre bácsinál egy-egy sörre vendég volt a katona. Ez a szeretet elsősorban azzal magyarázható, hogy akkoriban az őrsökön általában kevesen szolgáltak, így Eleken is, 21-en.

Az eleki őrsparancsnok akkor Rausz Károly százados volt, a politikai helyettes pedig Magyar Ferenc százados. Az őrsellátó Topa Sándor szakaszvezető, az eligazító tisztes Csikós Lajos szakaszvezető, a kiképző tisztes Antal János szakaszvezető volt.

A szakács Hajdú Gyula határőr, a lovászok Tapodi István és Tóti Mihály határőrök voltak.

Az állományba azonban még a következő határőrök is beletartoztak: Ács Pál, Balla Sándor, Diószegi Sándor, Dofek János, Felber László, Gurmai Lajos, Kovács József, Petrovics János, Szabó Imre, Szabó Gyula, Szántó Pál, Tóth Ferenc, Tóth Lajos.

Olvasás folytatása “Becsülettel az utolsó percig”

Kategóriák
archiv csoportkép emberek iskola

Egy régi csoportkép az iskolából

Nemrég érkezett hozzánk ez a szép csoportkép, mely az 1958-59-es tanév német tagozatos második osztályát ábrázolja.

Az 1958-59-es tanév német tagozatos 2. osztálya
Az 1958-59-es tanév német tagozatos 2. osztálya

A képen láthatók:
Balról- Felső sor: Radnai Ferenc, Stierb ?Ferenc?, Marossy László, Opra Péter, Leiszt Antal, Csigér Péter, Dán Ferenc, Niedermayer József
Középső sor: Alb Anna, Strifler Éva, ?Méri Éva?, Marossy Józsefné Schwetter Erzsébet (osztályfőnök), Szőke Erzsébet, Balázs Jolán, Wittmann Erzsébet
Alsó sor: Nedró Vazul, Kovács Imre, Nánási Mihály

Köszönjük a szép felvételt Sinkóné Marossy Máriának!

Kategóriák
archiv egyház emberek esemény politika Rapajkó szakma történelem utazás

Ruck György, az első Eleken született plébános

Az eleki plébánián találtunk egy Karlsruheban (Németország) 1977-ben kiadott emlékkártyát,  amely egy jelentős eleki személyiség halálának állít emléket.

Egy olyan emberről van szó,  aki száz éve született Eleken,  egészen pontosan 1912.  február 12-én,  és valószínűleg ő az,  aki elsőként lett eleki születésűként plébános is!

A halotti anyakönyvből azt is sikerült megtudni,  hogy egyszerű földműves családból származott,  a szülők:  Ruck Mihály és Ament Rozál voltak. A szülői ház a 407. számú volt,  ami ma valószínűleg a Lőkösházi úton található húsboltnak felel meg.

Ruck Györgyöt 1937. május 2-án Szegeden szentelték pappá,  mint ahogy az utólagos anyakönyvi bejegyzés is bizonyítja,  illetve ez az emléklap is.

Sajnos nem  tudjuk azt,  hogy utána hol volt plébános.,  de azt viszont tudjuk,  hogy 1945 után az egyik eleki német transzporttal ő is elhagyta Magyarországot.

Valószínűleg Németországban ő lehetett az “eleki németek plébánosa”,  hisz  1948-62-ig Eutingenben,  1962-73-ig pedig Wöschbachban volt plébános.

Sajnos viszonylag fiatalon halt meg 1977. július 10-én Donaueschingenben. (Az elhalálozását,  így annak okát sem írták be utólag az eleki keresztelési anyakönyvbe.)

Egy olyan eleki emberről emlékeztünk meg,   aki egy nagyon nehéz történelmi helyzetben volt több ezer ember lelki támasza,  így lehetővé  tette azt,  hogy pl. még mostanság is viszonylag sokan hazalátogathatnak az egykori elűzöttek,  illetve leszármazottjaik Elekre!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv emberek esemény ipar Rapajkó szakma technika utazás

Strifler Pál 90 éves – Isten éltesse!

Paul Strifler valószínűleg a kevés eleki egyike, akik tehetségüknek köszönhetően

Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal
Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal

szakterületükön eljutottak a a csúcsra. Elmondhatjuk, hogy szakmájában világhírre tett szert, amire a mai Eleken is büszkék lehetünk!

Az anyakönyvi bejegyzés szerint Strifler Pál Ede 1922 augusztus 2-án született Eleken. Szülei Strifler Pál gépész és Klemm Franciska voltak. 

Olvasás folytatása “Strifler Pál 90 éves – Isten éltesse!”
Kategóriák
archiv építészet épületek egyház közigazgatás mezőgazdaság művészet Rapajkó szakma tájkép történelem

“Elek helysége belső telkeinek térképe” (1844)

Ha jobban megnézzük ezt az 1844-ben készült eleki térképet,  akkor azt tudjuk mondani,  hogy a mai utcák elrendezése a központban megegyezik az akkorival! (Akkor pl. még nem létezett Újtelep sem.)

Ezt a térképet Száll Antal egykori eleki plébánosnak (1819-75) köszönhetjük,  aki viszont felajánlotta a köznek, vagyis akkori megfogalmazásban:  Elek mezőváros közönségének.

Tudomásunk szerint az 1990-es években ez az eredeti térkép bekeretezve az eleki plébánián volt látható

Vajon ki tudja a térképen elhelyezni lakóházának a helyét?(Utcanevek Eleken valószínűleg csak a XIX. század második felétől léteznek,  addig csak házszámok voltak.)

Rapajkó Tibor