Egy régi farsangi mulatság fotója a következő kép. Helyszíne a mai könyvtár alsó részének helyén akkoriban működött vendéglátóipari egység volt.
Farsangi mulatság 1952 februárjában
A képen Bottó Péter kocsmáros és Nagy Károly pénztáros látható, vendégeik körében. Az akkori időben engedélyt kellett kérni a mulatságok szervezésére, és egy rendezvényen legfeljebb 50 liter bort volt szabad kimérni.
A vendégek balról jobbra:
Ale János, Pisják János, Dévényi Illés, Cs. Szabó …? Barta Istvánné, Barta István, Lengyel István, Horváth …?
Köszönjük a szép fotót Truczánné Bottó Máriának és Kalló Pálnak!
Egykoron a magyar mezőgazdaság le kívánta győzni a kapitalista amerikai ültetvényeseket, így vezetőink parancsba adták: gyapotot kell termeszteni!
A dolog nem jött be igazán, hisz manapság nem igazán látni mifelénk végeláthatatlan gyapotföldeket. A kísérlet megbukott, de megmaradt néhány érdekes kép.
Gyapotválogatás az első József Attila T.Sz.Cs.-ben 1949-1950 telén. A képen látható: Lustyikné, Bottóné, Szőkéné, Tóthné, Vargáné, Dobiné kisfiával, Dobi Károllyal, ? Jóska, Bottó Mária, Szecsenkóné.
A gyapotot télen válogatták, az ezzel foglalatoskodó tsz-dolgozókat örökítették meg ezen a két szép régi fényképen. Eleinte több termelőszövetkezet is működött Eleken, ezek egyike volt a József Attila TszCs. A későbbiekben ezek egyesültek, és a Lenin Tsz. lett az egyedüli termelőszövetkezet Eleken.
Gyapotválogatás a József Attila T.Sz.Cs.-ben 1950-51 telén. Balról jobbra a képen: Tóthné, Szecsenkóné, ? Jóska, Bottó Péterné, Id. Elekesné, az agronómus, Himáné, Csatóné, Vargáné, Bottó Mária, Hajdúné, Tóthné, Elekes Kati, Rocskár Jani, Ifj. Elekesné, Hima Sanyi, Elekes Pali, Szvettné, Pénzesné, ölében kislánya, Pénzes Gizike, Tóthné két unokája, és Ifj. Elekesné kislánya, valamint egy ismeretlen kisunoka.
A helyszín biztosan a tsz. valamilyen hivatalos helyisége volt, figyeljük meg a falon látható korabeli mozgalmi plakátokat!
Köszönjük a szép képeket Truczánné Bottó Máriának, illetve Kalló Pálnak!
Nemrég érkezett a következő szép, általános iskolai ballagási csoportkép. A helyszíne megegyezik a korábbi, a tantestületet ábrázoló képekével.
1953-as ballagási csoportkép
Akkoriban külön fiú- és lány osztályok voltak, a kép tanúsága szerint. A fotó az 1952-1953-as tanévben végzett nyolcadikosokat örökítette meg tanáraikkal. Középen, fehér öltönyben Radnai László, mellette balról Nádor Józsefné, Marika néni, jobbról pedig Mester Klára és Mester György, iskolánk későbbi névadója látható.
Ki ismeri fel a rokonát a képen?
A fotót köszönjük Tiba Andreának, akinek az édesanyja, Galbács Zsófia felülről a második sorban, a jobb szélen látható.
Elekre 1944. szeptember 24-én érkeztek meg a szovjet csapatok. Néhány nap kemény harc után sikerült megszilárdítaniuk helyzetüket. A magyar honvédek még 26-án ugyan betörtek a településre, de sajnos a kezdeti sikerek ellenére mégis visszavonulásra kényszerültek. A frontvonal megszilárdítása érdekében a szovjetek ágyúkat telepítettek a házak kertjeibe. Onnan tüzelve igyekeztek támogatást nyújtani az élvonalban harcolóknak.
A legelterjedtebb a 76,2 mm-es űrméretű ágyúk voltak (Pl: M 1939, M 1943). Forrás: kamar-zinnfiguren.deA legismertebb talán a ZIS-3. Forrás: armchairgeneral.com
Ilyen 76,2 mm-es repeszgránátot tüzelő ágyút állítottak fel például az Arany János utcában és Újtelepen, a Mátyás Király utcában is.
A tüzérség kertekbe történő telepítése több okból is szükséges volt. A frontvonalban harcolók tüzérségi támogatás nélkül nem tudták volna tartani állásaikat. A településen belül a sok ház, melléképület kiváló fedezéket és takarást biztosított az ellenséges magyar és német repülők, valamint az esetlegesen betörő magyar gyalogság ellen. Ha egy ágyút az utcán, vagy közterületen hagytak volna, akkor az messziről észrevehető, így kiváló célpontot nyújtott volna egy ellentámadás során.
A hüvelyfenéken jól látszik az „idő vasfogának” a nyoma.
A harcok után a csapatok elvonulva magukkal vitték a letelepített harceszközöket is. Viszont az üres hüvelyekkel nem bajlódtak, azokat ott hagyták, ahol a löveg állt. Sajnos az évek során ezek jellemzően elkallódtak, és már csak elvétve lehet fellelni belőlük.
Az egykori ellenségek. Fent egy 105 mm-es magyar tábori tarack (úgynevezett „Göring” tarack) hüvelye Kétegyházáról, amivel Eleket lőtték, lent a 76,2 mm-es szovjet hüvely Elekről, amellyel Kétegyházát lőtték. Látszik a jó nagy különbség a méretük között.
Sajnos a II. világháború nyomai idővel eltűnnek. Az idősek emlékei megfakulnak, a relikviák megrozsdásodnak. A gyűjteményemben is csak ez az egy darab Elekről származó 76,2 mm-es hüvely található tanúbizonyságaként annak, hogy a háború bizony Eleket sem kerülte el.
Kisebb-nagyobb sikerrel igyekszem ezen emlékeket összegyűjteni, és az utókor számára megőrizni. Ha valakit érdekel a téma, szívesen állok rendelkezésére.
Nemrég elkezdődött az újonnan bevezetendő járási rendszer társadalmi egyeztetése.
A járásokat az 1983-as év végén szüntették meg Magyarországon, mostani újra felélesztésükkel egy régi közigazgatási hagyomány elevenedik fel majd, amikor létrejön a 168 új járás és a budapesti körzetek.
A “járás” megnevezés történelmi eredete az, hogy a létrehozásukkor olyan közigazgatási körzeteket kívántak létrehozni, hogy az ügyintézés céljából otthonukból útra kelő alattvalók egy napi oda-majd visszaúttal (egy napi járással) elintézhessék dolgukat.
Érdekesség, hogy bár nem különösebben nagy település, korábban Elek is járási székhely, sőt, a trianoni békeszerződés hatályba lépése után pedig még pár évig Csonka-Arad vármegye székhelye is volt.
A következő két érdekes csoportkép az eleki Általános Iskola tantestületét ábrázolja, valamikor a 60-as években.
Jól látható, hogy akkor még tekintélyes csapat szolgálta a tanulók épülését – egy mai hasonló csoportképen az itt dolgozó kollégák sokkal kisebb helyen elférnének… Sajnos a gyerekek száma is erősen megcsappant azóta.
Az Eleki Általános Iskola tantestülete az 1960-as években, 1. kép
Van jó néhány kedves arc, akit már sajnos nem láthatunk többé, de azért olyanok is, akik szerencsére ma is élnek – Viszonylag könnyű a feladat, mert ők sokunkat tanították, de mégis jön az érdekes feladvány – ki kit ismer fel? Szeretettel várjuk a neveket!
Az Eleki Általános Iskola tantestülete az 1960-as években, 2. kép
A képek a zárda iskola bejárata előtt készültek, ahol manapság egy rámpa, és egy előtető is van – egyébként az ajtó ma is létezik, csak modernre cserélték nem is annyira régen.
A következő fotón az ukrajnai “Malenkij robot” eleki résztvevői – az egykori eleki diákzenekar tagjai – vannak, érdekes lenne megállapítani, hogy kik voltak ők!
elekfoto 