Klemm Tamás
Az iskolaépület tetejéről készült felvétel 2012. június 4-én kora délután ábrázolja a lökösházi úti egykori gimnáziumot.

A frank Gerolzhofent néhány napra külhoni seregek vették be
Gerolzhofen városa idén több évfordulót ünnepelt – a Mamers, Rodewisch és Scarlino városokkal kötött testvérvárosi kapcsolatok okleveleit 40, 20 és 10 évvel ezelőtt írták alá. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségekre hívták meg az eleki delegációt is. Az ünnepségekhez való méltó hozzájárulásként ezúttal az eleki fúvószenekart és a néptánccsoportot is magunkkal vittük az útra.

Péntek
Első ott töltött teljes napunkon kedves vendéglátóink a Rhön-hegységbe, vittek minket, ahol először egy szép kisvárosban, Ostheim an der Rhön-ben Németország legnagyobb templomvárát tekintettük meg.

Idegenvezetőnk, egy kedves hölgy a “Templomvár barátai egyesület” tagjai közül, sok érdekes dolgot mesélt a teljesen a város egykori lakói által épített erődítményről. Ide akkor menekült a város lakossága, ha jött az ellenség. Időnként szükség volt a vár védelmére, hiszen a város nagy hadi és kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, és emiatt történelme során gyakran jártak erre különféle fosztogató hadak. A legsúlyosabb esemény a Harmincéves Háborúban történt, amikor a svéd csapatok bevették a várat. Az erőd történetéről többet olvashatunk a vár Wikipedia-oldalán illetve az egyesület weboldalán.

Az érdekes vár megtekintése után Kelet-Németországba vitt utunk – ugyanis a Hotel Eisenacher Haus fogadóban ebédeltünk, amely az egykori határ túloldalán van. Mindenki ötféle fogásból választhatott. Ebéd közben eldönthettük, ki megy másnap a Geomaris élményfürdőbe, és ki a treppendorfi Thomann-központba. A Geomaris-t választók ingyenes belépőjegyeket valamint étkezési bónokat kaptak a következő napra.
Ebéd után annyit javult az addig igencsak borongós és főleg hideg időjárás, hogy vidáman kerekedtünk fel egy kis sétára.
Rapajkó Tibor
Elek Gerolzhofennek 2008. május 18-án lett hivatalosan is testvérvárosa, mely szerződést az ottani régi városházán írták alá. Ezen az igen nagy jelentőségű eseményen sor került egy emléktábla avatására is, amellyel dr. Csepregi Imre (1876-1954) 1927-es útjára emlékeztek, aki akkori eleki plébánosként (1913-31) először utazott el az eleki németek őshazájába, Gerolzhofenbe és környékére. Csepregi főképpen azért érdemel nagy tiszteletet, mert nem volt német származású, de mégis sokat tett a helyi németségért!
A német nyelvű emléktábla ma az új gerolzhofeni városházán található. Egy évvel korábban Eleken is volt egy táblaavatás, a különbség csupán annyi, hogy az emléktábla szövege itt magyar, a helyszín pedig az eleki plébánia volt.

Az elekiek 2008. május 17-21-i gerolzhofeni útjáról az Eleki Krónika 2008. május 28-i (www.elek.hu) lapszáma is részletesen beszámolt.
Áder János (1959-), az új köztársasági elnök Csornán született, jogászi végzettséggel rendelkezik. 1990-2009-ig fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1998-2002-ig a magyar országgyűlés elnöke, 2009-12-ig pedig a Fidesz színeiben európai uniós képviselő volt.
Schmitt Pál (1942-) minden szempontból tragikus és kellemetlen lemondása után 2012. május 2-án Magyarország köztársasági elnökévé választották.
Méry Rudolf készítette a következő képeket a 2012-es május elsejei rendezvényekről.
Klemm Tamás
Valamikor a 70-es évek végén, a 80-as évek elején Levente Péter és Gryllus Vilmos az eleki művelődési házban lépett fel. Erről készült a következő felvétel, valószínűleg Busa László fotója.

A fénykép Zsidó Ferenc gyűjteményéből származik. Köszönet érte!
Az idén a szokásos farsangi ünnepelés tavaszváró ünnep formájában került megrendezésre a Reibel Mihály Művelődési Házban.

A műsoros mulatságot tegnap tartotta az eleki általános iskola. A szokásos farsangtól eltérően itt nem a jelmezes felvonuláson volt a fő hangsúly, hanem színpadi produkciókon – a műsorral készült osztályokat, csoportokat a többiek nézték.
Így folyamatosan egymást váltották a szereplők és a nézők – a hangulatot látva előbbiek és utóbbiak egyaránt határozottan élvezték a műsort.

A műsorszámok között – a teljesség igénye nélkül – volt például kiváló népitánc-műsor, kisördögök tánca, megtekinthettük az öreg MacDonald gazdasági udvarát, de nem maradt el a szirtaki, a hagyományos görög tánc sem. Több tehetséges versmondó is fellépett, egyikük, Illés Eszter ráadásul a saját, tavaszról szóló költeményét szavalta el!
A legnagyobbak akrobatikus elemeket sem nélkülöző hip-hop táncbemutatója során a közönség többször felmorajlott a különleges show-elemeket látva.
Köszönjük a résztvevőknek (és a hálás közönségnek) a színvonalas műsort!
A rendezvényről készült fotógaléria megtekinthető az iskola honlapjára kattintva.
A Harruckern Középiskola eleki tagintézményében az idén azért került sor később, vagyis március 30-án a szalagavatóra, mert a helyi közintézmények egy részében kényszerből szénszünetet kellett tartani, de az előzményektől függetlenül azért mégis felejthetetlen élményekkel távozhatott mindenki a rendezvényről a városi sportcsarnokból!
Az ünnepség elején felolvasták Erdős Norbert levelét, melyben boldog, reményteli jövőt kívánt az idén ballagóknak a megyei kormánymegbízott.
Majd ezt követően az integrált intézmény igazgatója, Mikolán Róbert mondta el az ünnepi beszédet, aki többek között arról szólt, hogy a szalag jelkép, hisz elárulja, hogy ki tanul a Harruckerben. Mindenkinek szorgalmasan kell tanulni, és be kell tudni bizonyítania, hogy képes szellemi és fizikai munkát végezni.
Utána következett a szalagok feltűzése, elsőként az igazgató tűzte fel a szalagot Singer Ferencnek, az eleki telephely vezetőjének, majd következtek az osztályok.
Az idén a következő osztályok fognak ballagni: 12/d.-gimnázium- a fotón is ők láthatók-(osztályfőnök. : Mede Olga), 12/c.-gimnázium (Megyeri Zsolt), vadászok (Valki Antal), 12/b. -bolti eladók (Kovács Katalin), 12/a. -szakácsok, pincérek (Nagy Endréné), 13/a. -pincérek, szakácsok (Fodor Zoltán).
A szalagok feltűzése után következett az ünnepi műsor, melyben az osztályok külön-külön, illetve közösen is felléptek, de voltak gyulai és békéscsabai fellépők is.
Az egyik legsikeresebb műsorszám volt a palotás és a keringő, mely utóbbit a képen látható eleki végzősök táncolták. (Az elekieknek a táncokat Mede Olga tanárnő tanította be.)
A szalagavatót Tolnai Péter megyei, illetve Turóczy András városi önkormányzati képviselő is megtisztelte jelenlétével.
Sok sikert kívánunk mi is az idén ballagóknak!
(A fotókat Zsóri Tibor, az eleki tagintézmény számítástechnikai tanára készítette.)
Rapajkó Tibor
Kevesen tudják, hogy a Körösi Vízgazdálkodási Társulat valójában egy eleki cégből nőtte ki magát.
Ez olvasható róla az interneten:
Társulatunk jogelődje, az Eleki Vízgazdálkodási Társulat 1959. április 22-én alakult meg 5.450 ha érdekeltségi területen. Napjainkban a társulat érdekeltségi területén (175.438 ha) 884 km jegyzett tőkés és 299 km átvett csatornahálózat, valamint 17 szivattyútelep kezelését és üzemeltetését végezzük.
Határai: keleten az országhatár, északon a Fekete-Körös, Kettős-Körös, Hármas-Körös, nyugaton a Hármas-Körös és a Szentesi Vízgazdálkodási Társulat, délen az Orosházi Vízgazdálkodási Társulat.
Forrás: http://www.gtm.hu/ecard/korosi-vizgazdalkodasi-tarsulat

A csatornaőrház a Vízügyi Igazgatósághoz tartozik.