Kategóriák
építészet esemény ipar közigazgatás modern politika szakma technika

Halad az útépítés Eleken

Hosszas előkészítés után az idén nyáron végre nagy rendetlenség lett az eleki főutcán: megkezdődött a városon átvezető észak-déli út, valamint a határig kivezető Ottlakai út felújítása.

Elek keleti városhatáránál június 19-én simára hengerelt homok jelezte az új út helyét
Elek keleti városhatáránál július 19-én simára hengerelt homok jelezte az új út helyét

A határhoz vezető út ódon állapotáról már korábban írtunk. Jelenleg ott már modern, két sávos szélességű betonozott útfelület van, és nyilván nem sok idő telik már el addig, hogy kész legyen az aszfaltburkolat.

Nagy munkálatok a Lökösházi úton, július 19.
Nagy munkálatok a Lökösházi úton, július 19.

Az építők előbb derekasan feldúlták a Gyulai, és még durvábban a Lökösházi utat. Utóbbi helyszínen évtizedek óta hatalmas kátyúk voltak, és emiatt néhol az alapig lemenően kicserélték az út szerkezetét. Sok helyütt épülnek parkolóhelyek, valamint mindenhová magas útpadkát tettek, amik minden bizonnyal megszüntetik az eddigi sáros, rendezetlen, összevissza parkolási lehetőségeket.

Kategóriák
esemény ipar Rapajkó történelem technika utazás

Ulmi skatulyával jöttek az eleki németek is

Buda 1686-os törököktől történő felszabadítása után kezdődött Magyarország középső részének újratelepítése németekkel (is).

A hazánkba érkező németeknek több mint 1500 kilométert kellett megtenni, ami az akkori közlekedési viszonyok miatt igen nehéz feladatnak számított.

Hagyományápolás Németországban
Hagyományápolás Németországban

Az út egy jelentős részét azonban a Dunának köszönhetően viszonylag biztonságosan meg tudták tenni.

Európa egyik legjelentősebb folyója akkor is természetes útnak számított,  amit a hazánkba érkező németek is ki tudtak használni,  hisz az Ulm melletti Günzburg és Regensburg volt a legfontosabb gyülekezési helyük.

Nem hiába Ulmról nevezték el az egyik legközismertebb dunai hajótípust,  az Ulmer Schachtelt is,  vagyis az ulmi skatulyát.

A hőgyészi skatulya
A hőgyészi skatulya

Ezek a hajók már a XVI. századtól közlekedtek a Dunán,  a vasút kiépítése előtt rendszeresen szállítottak árut,  embereket egészen a Fekete-tengerig!

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény háború ipar iskola művészet politika tánc történelem technika utazás zene

Ünnepség a 100 éves vasút tiszteletére

Elek régen vasutas település volt, és lakói, amint korábbi cikkeinkből kiderül, szerették és megbecsülték vasútjukat. 1946-ban, idestova pontosan 66 éve, díszes ünnepséget tartottak az első magyarországi vasútvonal megnyitásának 100 éves évfordulója alkalmából. Utána még nem egészen huszonöt évig élvezhette Elek népe a vonatozást.

Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán.
Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán. Fotó: Császárné Sólyom Judit

Császárné Sólyom Judit küldte a két szép fotót az ünnepségen részt vevő akkori fiatalokról a következő tudnivalókkal:

A képek hátoldalán a következő olvasható: Elek, 1946. okt.16-án Díszpalotás: ‘csillagban’ a lányok: Engelhardt Juci, Szabó Rózsi, Bakos Klári, Mag Vali, Szarka Babi, Koller Erzsi, Csirmazin Eta, Győri Baba.  ‘Vágóban’ a ‘fiúk’: Szolcsányi Erzsi, Miklós Piri, Kovácsovics Erzsi, Niedermayer Veronka, Brandt Rézi, Varga Kati, Rónai Klári, Wittmann Joli.

Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek az eleki Polgári Iskola udvarán.
Palotás 1946-ban: Eleki lányok a vasút fennállásának 100. évfordulójának megünneplésére készülnek. A fiú ruhákban is lányok voltak. Fotó: Császárné Sólyom Judit.

A képek tulajdonosa szerint a fiú polgári udvarán készült a kép, amikor a vasút megalakulásának 100 éves évfordulóját ünnepelték. Az ünnepség a Kultúrházban volt, csak a fotózás volt az iskola udvarán. A táncot Klárika, Mester György akkor még csak menyasszonya tanította be a lányoknak. Hatalmas sikerük volt, hogy a fiú ruhákba is csinos lányok öltöztek. A Brandt Rézi udvarlója egy óriási virágkosarat küldetett a színpadra.

Köszönjük a szép képeket!

Kategóriák
esemény irodalom rólunk szakma technika

Reklámok az oldalon

Kedves Olvasóink!

Akik mostanában (2012. október közepén) olvasták cikkeinket, talán meglepődve tapasztalták, hogy bizonyos cikkek végén újabban reklám látható.

Mivel a reklámok nem az elekfoto szándékából kerülnek ki az oldalra, így minket is meglepett a dolog, és kicsit utánaolvastunk a WordPress szabályzatnak. Ebből derül ki, hogy – mivel a tárhely szolgáltatása számunkra egyébként ingyenes, tehát a cikkek tárolásáért mi nem fizetünk (csupán az elekfoto.com domain névért) – a WordPress bizonyos kiválasztott oldalakon hirdetéseket jelenít meg, hogy bevételhez jusson, valamelyest fedezve költségeit. Ahhoz, hogy hirdetésektől teljesen mentes legyen az oldal, külön előfizetést kell vásárolni némi pénzért.

A hirdetések felbukkanása sokaknak talán nem feltétlenül örvendetes, viszont az, hogy kiválasztottak bennünket erre, azt jelzi, hogy olvasottságunk elegendően nagy ahhoz, hogy a WordPress megpróbáljon egy kis pénzt keresni velünk is. Tehát vehetjük ezt a dolgot pozitívan is – elég nagyok lettünk ahhoz, hogy “fantáziát lásson” bennünk a világcég.

Mostanában harmincötezer látogatást (ráklikkelést) számított a rendszer statisztika, az elindulás (2011. tavasza) óta. Ez szép szám, és munkánk jutalmaként is értelmezhető, hisz pénz nem jár érte – viszont erősít bennünket a tudat, hogy jócskán vannak, akik érdekesnek találják írásainkat, fotóinkat.

Szerencsére sokan nem csak a legutóbbi cikket olvassák el, hanem a különböző internetes keresőrendszereknek hála, megtalálják régebbi írásainkat is, így azok sem “porosodnak” elfeledve.

Maradjanak velünk ezután is, köszönjük megtisztelő figyelmüket!

Üdvözlettel,

az elekfoto.com csapata

Kategóriák
épületek egyház esemény fotózás ipar művészet Rapajkó szakma tájkép technika utazás

Eleki bélyegek

2010-ben, a világtalálkozón lehetett városunkban először olyan bélyegeket vásárolni,  amelyeken helyi nevezetességek láthatók (templom,  kút,  kiűzetési emlékhely).

A nem is annyira merésznek tűnő magán jellegű kezdeményezés igen sikeresnek volt tekinthető,  hisz ezek a bélyegek hamar elfogytak,  így természetes volt,  hogy 2012-ben ismét legyenek eleki bélyegek.

Ezen szép bélyegek ára a mindenkori hivatalos tarifának megfelelőek,  így pl. 2012-ben 105 forintért lehet megvásárolni az eleki postán,  ha egyáltalán még kaphatóak!

(Különben bárki készíthet magán jellegű,  de mégis hivatalos  bélyegeket a Magyar Posta segítségével.)

Tudomásunk szerint eddig nem sok ilyen,  elekihez hasonló bélyeget adtak ki!

A most bemutatott bélyegeken szereplő nevezetességeket Klemm Tamás fényképezte.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv emberek esemény ipar Rapajkó szakma technika utazás

Strifler Pál 90 éves – Isten éltesse!

Paul Strifler valószínűleg a kevés eleki egyike, akik tehetségüknek köszönhetően

Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal
Göncz Árpád kezet fog Strifler Pállal

szakterületükön eljutottak a a csúcsra. Elmondhatjuk, hogy szakmájában világhírre tett szert, amire a mai Eleken is büszkék lehetünk!

Az anyakönyvi bejegyzés szerint Strifler Pál Ede 1922 augusztus 2-án született Eleken. Szülei Strifler Pál gépész és Klemm Franciska voltak. 

Kategóriák
család emberek közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem technika utazás

Eleki flottillás

A képen egy olyan ma is Eleken élő személy látható,  aki 1963-65-ig Újpesten szolgált a Honvéd Folyami Flottillánál,  hisz sorkatonaként oda kellett mennie,  de alföldiként,  elekiként mégis helyt tudott állni!

Tudomásunk szerint rajta kívül még egy eleki szolgált a flottillánál,  de az ő egyenruhájuk már nem egyezett meg a a képen látható viselettel.

Az egykori matróz manapság is elismert szakembernek számít,  a teljes nyilvánossággal azonban most nem kívánt élni.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet épületek ipar közigazgatás művészet szakma történelem technika

A téglák rejtelmei

Itt a nyár és mindenki nyaral, vendéget fogad vagy csak pihen. Pár hete volt egy látogatóm, akinek érdekesnek mondható hobbija van. Feliratos téglákat gyűjt és kategorizálja őket. Én is adtam neki pár darabot a környéken fellelhető darabokból. http://nzvasut.freeweb.hu/teglak.htm

Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza - Felirat: DD
Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza – Felirat: DD

Ezek a téglák azt engedik sejtetni, hogy Eleken még a Téglagyár megalapítása előtt is volt téglagyártás.

Kategóriák
archiv ipar modern politika Rapajkó szakma történelem technika

Aradon még Mercedest is gyártottak a magyar időkben

Ez évtől már  Kecskeméten is gyártanak Mercedeseket,  ami nyilvánvalóan óriási dolog,  de az igazsághoz az is hozzátartozik,  hogy már 97 évvel korábban is gyártottak ilyen márkájú gépjárműveket,  és nem is akárhol,  hanem az egykori megyeszékhelyünkön, Aradon!

Ezen tény sok mindent elárul környékünk egykori iparáról,  de sajnos 2012-ben az aradi előzményekről senki sem beszélt.

Ennek az egykori aradi gyárnak igen változatos a rövid története,  hisz a Magyar Automobil Részvénytársaság,  Arad (MARTA) 1910-től kezdett gépkocsi- és autóbuszgyártással foglalkozni.

A Le Havre-i Westinghouse- gyár (több magyar is dolgozott itt) licensze alapján gyártottak itt a cég nevét tartalmazó mozaikszóra keresztelt autókat, buszokat,  melyekkel 1915-ben megindult az állandó közlekedés Budapesten (első kép),  de taxikat is (második kép).

1912-ben tönkrement ez az amerikai-francia gyár, ami után az Austro-Daimler (osztrák-angol) licensze alapján gyártottak itt autókat,  majd pedig az I. világháború miatt ismét váltásra került sor (1915-18),  amikor is Aradon megjelenik a Mercedes (harmadik kép)!

1910-18 között Aradon összesen 187 autót és 730 teherautót gyártottak (hatszázharmincat a háború alatt).

Utána sajnos sok minden mással együtt ez a gyár is Romániához került,  de 1925-től így is megszűnik itt az autógyártás!

Mindentől függetlenül jogosan büszkék lehetünk az egykori aradi autógyártásunkra,  ami hazánkban az első volt,  hisz ilyen jellegű beruházás azóta sem történt ebben a térségben.

(Tudomásunk szerint elekiek nem dolgoztak az aradi autógyárban.)

Ha Mercedesről beszélünk,  mindenképpen szóljunk arról is,  hogy az eleki születésű,  és még most is élő Strifler Pál (Paul Strifler) kutatómérnökként Stuttgartban szintén hozzá tudott járulni a ma is megbecsült világmárka hírnevének öregbítéséhez.

Szerencsére Strifler Pál  megélte a kecskeméti gyár termelésének a megkezdését is (negyedik kép)!

Források:

Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona. XIV. k. Szekszárd,  2004. 1008 o.

http://www.magyarjarmu.hu

A magyar nyelvű Wikipedia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet épületek iskola közigazgatás modern művészet tájkép technika

Lökösházi út szokatlan szemszögből

Klemm Tamás


Az iskolaépület tetejéről készült felvétel 2012. június 4-én kora délután ábrázolja a lökösházi úti egykori gimnáziumot.

A "Gimnázium" épülete a magasból, 2012. június 4-én
A “Gimnázium” épülete a magasból, 2012. június 4-én