Kategóriák
ballagás csoportkép emberek esemény iskola művészet Rapajkó szakma színjátszás

Középiskolai ballagás 2013

Az idén május 11-én került sor a Harruckern Középiskola eleki tagintézményében a ballagásra, ami  két szempontból is rendhagyónak számított,  hisz annak  most  csak a középiskola szolgált helyszínül,  illetve a legjobb tanuló már a ballagás kezdete előtt átvehette a bölcs baglyot (Lampert Éva,  gimnáziumi tanuló).

A legjobb tanuló, mögötte osztályfőnöke, Gerebenics Róbert
A legjobb tanuló, mögötte osztályfőnöke, Gerebenics Róbert

A ballagás további része a hagyományoknak megfelelően folytatódott,  vagyis a diákok az osztályukból kiindulva jelképesen elbúcsúztak iskolájuktól,  illetve megkoszorúzták a millecentenáriumi kopjafát is.

Meghallgatták Singer Ferenc bölcs gondolatait is.

Az eleki vezető is ellátta útravalóval a ballagókat
Az eleki intézményvezető is ellátta útravalóval a ballagókat

Ez évben  a ballagókat Balázs Evelin, Lázár Gabriella és Samu Zsanett színvonalas produkciójukkal búcsúztatták,  a végzősök nevében Karnyánszki Edina,  Lampert Éva, Mikó Elizabet,  Mozsár Imre és Szász Zoltán búcsúztak.

Az integrált intézmény igazgatója az idén jelenlétével is megtisztelte a ballagást.

Kovács Zsuzsa megköszönte mindazok munkáját, akik idáig juttatták el a ballagókat
Kovács Zsuzsanna  megköszönte mindazok munkáját, akik idáig juttatták el a ballagókat

Jutalomkönyvet a következő tanulók kaptak:  Lampert Éva és Reszelő Miranda (érettségizők) Hegedüs Norbert (vadász),  Krisán Anikó és Varga Norbert (eladók).

Az idén a következő vendégek tisztelték meg jelenlétükkel a ballagást: Kovács Zsuzsanna (intézményvezető),  Czeglédiné Szappanos Anita (igazgatóhelyettes),  Pluhár László Elek város polgármestere.

Singer f., Kovács Zs., Szappanos Anita, Antal József
Singer F., Kovács Zs., Pluhár L, Czeglédiné Szappanos A., Antal József

Az ünnepség a ballagók közös éneklésével ért véget.

A ballagók a színpadon
A ballagók a színpadon

Forrás:  az Elek CTV felvételei.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv család emberek esemény Rapajkó sport

Gellér Mihály (1947-), az egyik legsikeresebb magyarországi síelő Eleken született

Bármennyire is hihetetlennek tűnik,  de mégis igaz  az,  hogy az egyik legsikeresebb hazai síelő,  Gellér Mihály Eleken született.

A korabeli kereszteltek anyakönyve szerint Gellér Mihály 1947. augusztus 5-én született Eleken,  az édesapja,  Gellér Béla  akkor nyomdai gépmester volt,  az édesanyja neve pedig Adamik Teréz.

A kis Mihályt Reibel Mihály keresztelte meg augusztus 15-én. (A bejegyzés szerint a keresztanya özv. Takács Mihályné Mészáros Erzsébet volt.)

A család akkor Eleken lakott a Gaál Jenő 328-ban (ma Táncsics M. utca).

Talán valamiféle kötődésre utaló jelnek számít az is,  hogy az eleki kereszteltek anyakönyvében utólag bekerült két fontos bejegyzés is,  G. M. 1958. június 22-én bérmálkozott,  illetve 1972-ben Budapesten házasságot kötött Mayer Évával.)

Balra Gellér Mihály, középen Molnár Gyula, jobbra a testvér, Gellér László az 1960-as években egy Tátra Kupán
Balra Gellér Mihály, középen Molnár Gyula, jobbra a testvér, Gellér László az 1960-as években egy Tátra Kupán

Gellér Mihály a lexikonok szerint sikeres magyar síelőnek,  síugrónak számít,  hisz többszörös magyar bajnok is volt,  1971-ben  az év síelője is lett, és 1968-ban  olimpikon is volt. Az egyik legnagyobb ellenfelének a testvére,  László (1944-) számított.

A központban, az újságban is!
A központban, az újságban is!

Gellér Mihály a mai fogalmak szerint sztárnak is számított,  amit a mellékelt újságoldal is bizonyít.

Nem tudjuk,  hogy került Elekre a Gellér család 1945 után Budapestről,  de azt sem,  meddig tartózkodtak itt. Ahhoz sem kell különös magyarázat,  hogy a németek kiűzése után sok ház üresen állt Eleken is.

Vajon tud-e valaki valamit arról,  hogy pl.  a Gellér család miért élt egy ideig Eleken?

Mindentől függetlenül azért büszkék lehetünk arra,  hogy egy ilyen sikeres ember Eleken látta meg a napvilágot. Különösen azoknak illik erre gondolni,  akik Elekről is rendszeresen járnak síelni!

Források:

Csak egy sánc volt? -www.nol.hu (2006. március 9.)

http://www.forum.index.hu (2011)

http://www.sielok.hu

http://www.wikipedia.org

Rapajkó Tibor

Kategóriák
esemény modern politika Rapajkó történelem

Már ez is történelem – választások a rendszerváltoztatás után

Hazánkban 1945. november 4-én tartottak először titkos és általános választásokat,  amikor is elsöprő jobboldali siker született,  a kommunisták csak 17 %-ot kaptak!

A tragikus szovjet befolyás miatt azonban ez az eredmény nem sokat jelenhetett,  hisz nagykoalíciót kellett alakítani,  1947-ben pedig már újból választani kellett,  ahol a kommunisták már csaltak,  de ez is kevés volt, sőt az 1949-es “választáson” már csak az ő jelöltjeik indulhattak. Ez a rendszer maradt tulajdonképpen egész 1989-ig.

Az 1904-ben elkészült Parlament a magyar demokrácia egyik legszebb jelképe ma is!
Az 1904-ben elkészült Parlament a magyar demokrácia egyik legszebb jelképe ma is!

A kétpólusú világ összeomlása után,  vagyis a Szovjetunió meggyengülése miatt Közép-Európa,  így Magyarország is visszatérhetett ahhoz a nyugati demokráciához,  amit hazánkban a több mint 40 éves kommunista elnyomás megszakított.

Magyarországon ilyen előzmények után 1990. március 25-én tartották a valóban demokratikus parlamenti választásokat,  illetve szeptember 30-án a helyhatósági választásokat.

Tisztelgés Antall József nagysága előtt
Tisztelgés Antall József nagysága előtt

A választások után megalakult az új kormány(MDF-FKGP-KDNP),  melynek miniszterelnöke dr. Antall József (1932-93) volt.

Ennek az időszaknak érdekes lenyomatai a szórólapok,  amelyeknek 1990-ben még sokkal nagyobb jelentőségük volt,  mint napjainkban,  hisz pl. akkor még nem volt internet (sem).

Tudni kell azt is,  hogy abban az időben Eleken igen népszerű volt az SzDSz (a parlamenti választásokon Eleken győzött is) ,  az FKGP,  az MDF és a Fidesz  is,  illetve az 1945 utáni tragikus lakosságcsere miatt az MSzP és  a “megújult” MSzMP is.

Ma szemmel nézve igen egyszerűek ezek a minden szempontból történelminek számító szórólapok,  ami valószínűleg a kezdetleges technikával magyarázható.

Tiszta lappal 1990-ben a Fidesz is
Tiszta lappal indult 1990-ben a Fidesz is.

Ilyen volt a Fidesz-é is. A legfontosabb információk itt is a hátlapon szerepeltek. Itt olvashatól a később sikerre vezető szlogen is:  “Hallgass a szívedre,  szavazz a Fidesz-re!” Ezen már szerepel Orbán Viktor neve is,  aki már 1989. október 23-án követelte a szovjet csapatok távozását hazánkból. Erre csak 1991 nyarán került sor.

Isten, haza, család, az FKGP 1990-ben épített rá, ma is büszkén vállalható értékrend!
Isten, haza, család, az FKGP 1990-ben épített rá, ma is büszkén vállalható értékrend!

Történelmi pártként,  természetesen jogosan az FKGP is nagy eséllyel léphetett fel.  Akkor ez a patina sokat jelentett Eleken is. Sajnos későbbi tevékenységük miatt eltűntek a közéletből.

Az MDF szórólapja 1990-ből
Az MDF szórólapja 1990-ből

A későbbi legnagyobb győztes,  vagyis az MDF plakátja hűen kifejezi a “nyugodt erő” szlogenjét,  vagyis a változás szükségességét,  de kevésbé radikálisan.

Akkor még létezett a magát megújulónak nevező korábbi állampárt,  az MSzMP is,  ami a programját eléggé vulgár marxista módon “népszerűsítette”,  szerencsére kevés sikerrel.

A marxizmusra építetett az MSzMp, ami már nem jöhetett be 1990-ben!
A marxizmusra épÍtett az MSzMP, ami már nem jöhetett be 1990-ben!

Érdekes módon 1990-ben helyi szinten nem volt annyira sikeres az SzDSz,  hisz polgármesterjelöltjük,  az akkori OTP-vezető,  Emenet Ferenc nem lett polgármester. (1990-94-ig az SzDSz a legnagyobb ellenzéki párt volt.)

Olvasás folytatása “Már ez is történelem – választások a rendszerváltoztatás után”
Kategóriák
archiv ballagás csoportkép emberek esemény iskola rólunk utazás

Tábor, tabló, osztálykép – Az iskola tanárai, diákjai az 50-es évek elején

Az 1950-es évek csekély számú vívmányainak egyike volt, hogy sok gyerek vehetett részt nyári táborokban, ismerkedhetett az országgal. A helyszíneket az Úttörőszövetség biztosította, az utazásról, ellátásról az iskoláknak maguknak kellett gondoskodniuk.
A szervezéssel Mester György tanárt bízta meg az iskola igazgatója.

A mai diákok számára bizonyára már „mesébe illőek” lennének azok a körülmények, ahogy nagyszüleik (dédszüleik?) nyaralni indultak.

Parádfürdőn nyaraló diákok és tanáraik. A hátsó sorban jobbról Nádor J.Istvánné, Nagy József igazgató, Mester Györgyné, Mester György
Parádfürdőn nyaraló diákok és tanáraik.
A hátsó sorban jobbról Nádor J.Istvánné, Nagy József igazgató, Mester Györgyné, Mester György

1951-ben Szilvásváradra például közel egy napig „vonatoztak” 4-5 átszállással. Az élményt még „színesebbé” tette, hogy központi utasításra az alapfelszerelést is magukkal kellett cipelniük: az ágyneműtől, takarótól, evőeszköztől kezdve a mosdótálon és levesmerő kanálon át egészen a seprűig! ( Utóbbiakból 10 gyerekenként 1db)

A résztvevő fiúk és kísérőik névsora 1951-ben (a teljesség igénye nélkül):

IV. oszt. Bihercz, Szathmáry

V. oszt. Regős, Bencsik, Sarlós

VI.oszt. Fényi, Schön, Kiss

VII. oszt. Sütő, Kormányos, Sferle, Gyucsi, Szántó István, CzakóGy, Szathmáry János, Kormányos Mihály

VIII. oszt. Sarlós, Wittmann, Rezsnyák, Bender Gy, Timár, B. Kún Albert, Csanálosi, Szántó Imre, Tóth Mihály, Erdei Mátyás, Kisházi Zoltán, Zempléni László, Rusz Miklós, Zielbauer Gy.

50%-os menetkedvezmény a parádi táborozáshoz
50%-os menetkedvezmény a parádi táborozáshoz

1953-ban Recsk-Parádfürdő, 1954-ben Badacsonytomaj volt az úti cél. Ekkor az utazás annyival vált kényelmesebbé, hogy engedélyek hosszan tartó beszerzése után külön vasúti kocsiba szállhattak Eleken a gyerekek, amit az útba eső állomásokon az iránynak megfelelő szerelvvényhez csatoltak.Kérvény a Közlekedési és Postaügy Minisztériumhoz 1954-ben

Ezúttal viszont vitték magukkal az élelmiszert és a szakácsokat; az utazóknak a részvételi díj egy részét tojás, burgonya, tarhonya, lekvár, méz, bab, cukor, hagyma stb. formában kellett leróniuk.

Olvasás folytatása “Tábor, tabló, osztálykép – Az iskola tanárai, diákjai az 50-es évek elején”

Kategóriák
Rapajkó történelem

Gepidák, akik a mai Elek területén is éltek

Az egykori gepida királyság
Az egykori gepida királyság

Ha megnézzük ezt,  az egykori gepida királyságot ábrázoló térképet,  akkor igen szembetűnő,  hogy pl. a Kárpát-medence egy tekintélyes része is a fennhatóságuk alá tartozott,  az viszont a véletlennek tudható be,  hogy a keleti határuk szinte megegyezett a régi keleti magyar határral.

A gepidákról viszonylag keveset tudunk,  hisz magukról csak régészeti emlékeket hagytak az utókorra,  róluk főleg a bizánciak ,  gótok írtak. (Békés megyében viszonylag kevés gepida sírt találtak,  de valószínűleg jóval több a feltáratlan.)

Mivel egykoron Elek mai területén is éltek gepidák, így  a mostani elekieknek is illik egy kicsit többet tudni róluk!

Azt tudjuk róluk,  hogy keleti germán eredetűek,  a vandálokkal,  gótokkal álltak rokonságban. Az ő őshazájuk is Skandinávia,  de 260 körül már Erdélyben harcoltak a dákok ellen,  380 körül már elfoglalták a Maros és a Körösök vidékét is. 551-ben bizánci “segédlettel” a longobárdok legyőzték őket,  567-ben pedig az avarok győzedelmeskedtek felettük,  így a gepidák eltűntek,  mivel beolvasztották őket.

Milyenek lehettek a gepidák? A leletek alapján a régészek szerint ilyen lehetett a gepida embertípus:  zömök,  közepes termet,  robusztus testalkat.  A kezdeti nordikus típus a más népekkel való keverés miatt később megváltozott.

Gepida női viselet
Gepida női viselet

Főképpen a Tisza mentén tártak fel sok gepida sírt,  melyekből meg lehet állapítani azt,  hogy  fejlett volt a fazekasságuk, fém- és csontművességük.

Szolnoki (szandaszőlősi) lelet
Szolnoki (szandaszőlősi) lelet

Eleken a két világháború közötti időszakban a mai sportpálya és az országhatár közötti területen  találtak gepida sírokat,  agyagedényeket.

Jó tudni,  hogy egykoron élt itt egy fejlett kultúrával rendelkező nép, melynek tagjai lehet,  hogy nem testmagasságukkal tűntek ki,  de mégis komoly erőt jelentettek,  sőt nagyhatalmi  érdekeket is sértettek,  ami miatt el kellett tűnniük,  de hogy azért ez teljesen mégse történjék meg,  emlékük előtt most  jelképesen megemeltük nem létező kalapunkat.

Forrás:  Bánosi György-Veresegyházi Béla:  Eltűnt népek,  eltűnt birodalmak kislexikona.  Bp., 1999. 159 o

Erdmann Gyula-Havassy Péter szerk. :  Békés megye képes krónikája. Békésbsaba,  2001. 407 o.

Havassy Péter szerk. :  Eleki évszázadok. I. k. Elek,  200. 207 o.

Wikipédia

A fényképek lelőhelyei: Wikipédia,  www.jam.nyirbone.hu .

Rapajkó Tibor

Kategóriák
egyház esemény gyász Rapajkó tájkép történelem

A fekete halál Eleken

A Strifler-kereszt
A Strifler-kereszt

Ha valaki ma kisétál az egykori falu szélére,  a hajdan volt Pestis sorra,  vagyis a mai Szőlő sorra,  akkor megtalálja az úgynevezett pestiskeresztet,  amit a Strifler család állíttatott annak emlékére,  hogy ezen családod megkímélte az egykori halálos járvány.

A halotti anyakönyvi bejegyzések szerint itt 147-en nyugszanak,  és azért itt,  mert 1739-ben ez biztonságos távolságban volt a központtól.

A pestis,  vagyis a fekete halál azért volt tragikus, mert akkor még nem ismerték az ellenszerét,  vagyis a betegek menthetetlenek voltak!

Hazánkban 1737-44 között pusztított utoljára ez a halálos járvány.  Az akkori Magyarországon akkor kb. 3, 5-5,5 millióan lakhattak,  amiből kb. 250 ezren haltak meg ebben az időszakban.

Eleken 1739. május 3. és október 31. között a lakosság kb. fele halt meg a fekete halálban,  az első áldozat a 20 éves Geisel Margit volt

A pusztítás mértéke tényleg hatalmas volt,  hisz 28 család halt ki ekkor.  Szükség volt az 1724-es első betelepítés után,  egy 1744-es másodikra is,  de természetesen még utána is sokan jönnek még .

Az is kész csodának tudható be,  hogy az akkori eleki plébános,  Hollinger Antal (1734-40) annak ellenére  nem lett beteg,  hogy ebben a nehéz helyzetben is mindig a hívek mellett állt! (1740 után visszatért a mai Németország területére,  sajnos további sorsát nem sikerült kikutatni,  pedig valószínűleg leírta magyarországi,  eleki élményeit is.)

Május 3-án a fekete halálban elhunytak elekiekre emlékezünk. Az elődök példája számunkra is erőt adhat, hisz a túlélők sem adták fel,  hanem bíztak a szebb jövőben,  és megfogyva bár,  de törve nem csinálták azt,  amiben hittek!

Az egykori Pestis sor ma
Az egykori Pestis sor ma

Az elhalálozottak névsora elolvasható az Eleki Krónika 1999 májusi lapszámában.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
emberek esemény művészet utazás

Gerolzhofeni diákcsere 2013-ban

Az eleki diákok és tanáraik csapata a volkachi városháza előtt.

Az idei gerolzhofeni diákcseréről egy külön ennek a témának szentelt blogból lehet olvasni itt: http://geo-tura.blog.hu

Az utazás utáni diák-beszámolók a Dr. Mester György Általános Iskola honlapján lesznek, itt: http://drmester.wordpress.com

Kategóriák
album csoportkép emberek esemény modern művészet tánc zene

Újabb fényképek az 58. Bundesschwabenball-ról

A népviseletbe öltözött csoportok bevonulása a Bundesschwabenballra, élen Joschi Ament

A gerlingeni Bundesschwabenball helyi fényképészétől, Küster Lászlótól érkeztek képek, melyekből az eleki vonatkozásúakat igyekeztem kiválogatni.

A fotók megtekinthetők itt: (Picasa album)

Köszönjük a képeket!

Kategóriák
archiv építészet egyház emberek művészet Rapajkó szakma

Plébániai pillanatok 1975-ből

Eszmecsere a műemlékvédelemről
Eszmecsere a műemlékvédelemről a plébánián

Az eleki plébánián több fénykép található a közelmúltból is,  melyek segítségével betekintést nyerhetünk  egy olyan világba,  amely  sok ember számára gyakorlatilag ismeretlen.

Az első képünkön Bozó Gyula festőművésztanár,  Wagenhofer Ede (1911-97),  akkori plébános és Votin József országos műemlékvédelmi felügyelő látható.

Valószínűleg a plébánia és a templom művészeti és történelmi értékeiről,  illetve azok megóvásáról beszéltek,  mint látható,  igen baráti hangulatban!

Erre a fontos találkozóra 1975. május 22-én került sor valószínűleg a reggeli vagy pedig a délelőtti órákban.

A plébános mint "házigazda"
A plébános mint “házigazda”

A megbeszélés valószínűleg sikeres lehetett,  hisz ez olvasható le az akkori eleki plébános arcáról is.

Wagenhofer Ede Bozó Gyulával
Wagenhofer Ede Bozó Gyulával

A vendégek természetesen megtekintették a templomot is.

Ezek az “egyszerű” fotók a mai szemlélődő ember számára több szempontból is érdekesek  lehetnek.

Kezdhetjük a legfontosabbal is, hisz  akkor a kommunista hatalom nem egyenrangú félként tekintett a katolikus egyházra (sem). Igaz,   már nem tartották őket annyira ellenségnek,  mint az 50-es években.

Ezt az enyhülést bizonyítják ezek a mostani fényképeink is,  amelyek jól adják vissza az igazi emberi gesztusokat!

Az is érdekes,  hogy a plébánián szerény volt a megvendégelés,  de ami jól megfelelt az 1945 utáni,  mindenhol általánossá vált szolgáló egyháznak (korábban uralkodó egyházról beszélhetünk),  de ez az egyház megújulásából következett,  és nem a kommunista elnyomásból!

Végül, de nem utolsó sorban az akkori korszak  jobb megértéséért szóljunk arról,  hogy akkor (1975-87) Lázár György (1925-) volt az ország miniszerelnöke,  mely hosszú korszak finoman fogalmazva nem “sikertörténet”,  hisz ekkor került Magyarország adósságcsapdába is.  1978-ban pl. az ország adóssága  8 milliárd dollár volt,  1987-ben már 16 milliárd dollár.  A hiteleket azért vették fel,  hogy a korábbiakat visszafizessék.  (Még ma is vannak olyanok,  akik  valamilyen hasonlót tennének!)

Igaz,  hogy 1985-ben új választási törvény vezettek be,  mely már megengedte a kettős jelölést,  de az akkori kommunista vezetők jelentős része ezt sem vállalta,  ők listán indultak,  ami mindent elárul az akkori hatalomról!

Bozó Gyula felvételei  az eleki plébánián találhatók.

Forrás:  Dús Ágnes szerk.:  Magyarország miniszterelnökei. Bp., 1993. 241 o.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
album csoportkép emberek esemény művészet politika tánc utazás zene

58. Bundes-Schwabenball in Gerlingen

Az idén, az április 20-i szombaton rendezték meg az ötvennyolcadik Bundesschwabenball-t (“szövetségi svábbálat”) a Magyarországról egykoron elüldözött magyarországi németek.

A németországban élö elekiek közös csoportképe az eleki tánccsoport tagjaival.
A Németországban élö elekiek közös csoportképe az eleki tánccsoport tagjaival.

A rendezvénynek a házigazdája a kezdetek óta a Stuttgart melletti Gerlingen városa.

Érdekes volt látni az elüldöztetésük ellenére több évtizede csárdást táncoló német tánckarokat. Az idei fö müsorszám viszont az eleki táncegyüttes fellépése volt, amit sokan megerösitettek a jelenlevök közül.

Duhaj elekiek a színpadon
Duhaj elekiek a színpadon

Köszönjük a szervezöknek a meghívást, valamint nem utolsósorban a táncosainknak és vezetöjüknek a kiváló szereplést!

További képek az itt található picasa galériában (Link)