Kategóriák
esemény irodalom közigazgatás modern politika Rapajkó utazás

Polgármesterváltás Gerolzhofenben

2012. október 7-én a gerolzhofeni polgármester-választás második fordulóját   Thorsten Wozniak (CSU) nyerte meg,  így a korábbi vezetőt,   Irmgard Krammert (független) válthatja 2013. február elsejétől.

Thorsten Wozniak, az újonnan megválasztott gerolzhofeni polgármester a győzelmet ünnepli
Thorsten Wozniak, az újonnan megválasztott gerolzhofeni polgármester a győzelmet ünnepli

(A fényképen középen  közvetlenül a győzelem után az új polgármester a feleségével,  balra a CSU helyi frakcióvezetője,  jobbra pedig Markus Reuss,  a gerolzhofeni  CSU vezetője láható.)

Thorsten Wozniak 1976. július 30-án született Bayreuthban,  1982-től él Gerolzhofenben,  ahol 1996-ban érettségizett is. Lapszerkesztőként és rádiós műsorvezetőként is dolgozott.  2007-ben nősült meg,  2008-ban született meg az első gyermekük,  Jacob. Az 1980-90-es években a helyi csapatban is focizott.  2008-tól városi képviselőként is tevékenykedett.

A választási kampányában erre tette a hangsúlyt:  Élhetővé kell tenni Gerolzhofent különösen a fiatal családok számára!  (A választási plakátjain többek között ez szerepelt:  elszánt,  hozzáértő,  alkotó.)

Thorsten Wozniak polgármester-jelölt választási hirdetése
Thorsten Wozniak polgármester-jelölt választási hirdetése

Mi is gratulálunk az új polgármesternek,  és azt kívánjuk Neki,  hogy sikeresen tudjon tevékenykedni a gerolzhofeniek,  de az elekiek érdekében is!

Forrás:  www.mainpost.dewww.wozniak.de.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv háború történelem

A Nagy Háború katonái III.

 „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:

Gurzó József őrmester

Jáger Antal huszár

Rövidítések: 1. k.h.e.=  1. közös huszárezred, 8.h.h.e. = 8. honvéd huszárezred, O2 = II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (köznyelven „kisezüst”), K. cs. k. = Károly Csapatkereszt, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.

Wittmann Attila

Kategóriák
építészet emberek esemény közigazgatás művészet politika Rapajkó szakma történelem utazás

Nem csupán névadás-Tomcsányi Terem

2012. szeptember 19-én a Békés Megyei Kormányhivatal és a Békés  Megyei  Intézményfenntartó Központ szervezésében igen színvonalas rendetvényre került sor a mai megyeházán Főispánok  címmel.

Elsőként az úgynevezett tanácskozói teremben Erdős

Norbert kormánymegbízott és Gara Ágnes intézményfenntarói központ vezetője méltatta Tomcsányi József (1807-76),  egykori főispánt,

majd pedig dr. Erdész Ádám,  megyei levéltárigazgató vázolta fel annak az embernek az életpályáját,  aki a legtovább volt a megye főispánja,  1867-től egészen a haláláig.

Az előadó szerint Tomcsányi jelentősége óriási,  hisz az ő tevékenysége alatt épült ki a polgári közigazgatás a megyében.  A személye azért is hiteles,  mert pl.  részt vett szabadságharcban,  a bukás után visszavonult,  de nem alkudott meg,  csak akkor tért vissza a politikába,  amikor úgy látta,  hogy azt tisztességesen is meg lehet tenni.

Méltó arra,  hogy  termet nevezzenek el róla.  Erre a gesztusra azért  is szükség van,  mert ma is példa az ő egykori tevékenysége,  hisz ezzel is valamilyen módon kompenzálni lehet a kommunizmus alatt elveszett évtizedeket!

Ezek után sor került a táblaavatóra.

Az avatás után Erdős Norbert, Gara Ágnes  és dr. Szatmári Imre megyei múzeumigazgató megnyitotta az aulában lévő,  megyei főispánokat bemutató kiállítást,

(Egy korabeli díszkard)

(Báró Harruckern János György,  egykori főispán,  és aki Elek újratelepítője is volt.)

majd következtek az előadások.

Kategóriák
archiv emberek háború történelem

A Nagy Háború katonái II.

 „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története” című könyvben találtam az alábbi I. világháborúban szolgált eleki születésű huszárokat:

Kiss József huszár.
Lipitzky György tizedes.

Rövidítések: U.e. év = ugyanezen év (tehát 1914.), k.-galiciai = kelet galíciai, O2 = II. osztályú Ezüst Vitézségi Érem (köznyelven „kisezüst”), Br. =Bronz Ezüst Vitézségi Érem, 1. k. h. e. = 1. közös huszár ezred, K. cs. k. = Károly Csapatkereszt,Seb. é. = Sebesülési Érem, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény háború politika történelem utazás

Katonai temető

A következő fényképet Zahorán Attila (Kétegyháza) küldte el számunkra. Egy eleki ház lomtalanításakor került elő a felvétel. Valamikor 1944-ben készülhetett valószínűleg Ludowikowka településen a mai Ukrajna területén. Többszörös digitális nagyítást követően a fejfákon magyar katonák neve lett olvasható. A Hadisír Gondozó Iroda segítségével a nevek mellé néhány adat is került.

Magyar katonai temető, eleki hősi halottal.

Sztatoszta László Szül: Dávidfalva, 1920.04.04.  Meghalt: 1944.09.10. elvérzett

Niedermayer György Szül: Elek, 1911.05.10.  Meghalt: 1944.08.01.  aknarobbanás

Boda Mozes  Szül:Diósd, 1920.11.08. Meghalt: 1944.09.17.  aknaszilánk

Oláh József  Szül: Balmazújváros, 1915.02.05.  Meghalt: 1944.09.12. aknatámadás

Tóth János Szül: Vámospércs, 1917.01.09.  Meghalt: 1944.09.10.

Post János         Szül:1899-?-?             Szül. hely: ?         Meghalt: 1944.06.02.

A többi név megfejtése még várat magára.

Wittmann Attila

Kategóriák
archiv emberek háború történelem

A Nagy Háború katonái

Az I. világháborút (1914-1918) egészen a második világháború kitöréséig a „Nagy Háború”-nak vagy csak „Világháborúnak” nevezték, hiszen korábban még nem volt ilyen világméretű katonai konfliktus. Közeledik 2014. az I. világháború kitörésének 100. évfordulója. Egyre több kiállítás, könyv és dokumentumfilm készül, ami a történelemnek ezt a szeletét dolgozza fel.

A két világháború közti időszakban kezdtek megjelenni azok a kiadványok, amelyek feldolgozták az 1914-1918. közti időszak katonai eseményeit. Akkor még éltek szemtanúk, éltek a katonák és éltek a tisztek, akik hazajöttek a frontról vagy a hadifogságból és elmesélték, hogy pontosan mi és hogyan történt a harcmezőn. Ezen beszámolók felhasználásával készültek az első könyvek az 1930-as években.

Gányai Csaba barátomnak köszönhetően a napokban jutottam hozzá egy kutató számára igen értékes könyvhöz. A címe: „A magyar huszár” avagy „A magyar lovaskatona ezer évének története”. Az előszót nagybányai vitéz Horthy István nyugállományú lovassági tábornok írta. A könyv kétszer került kiadásra, először 1936-ban, majd kissé bővítve 1939-ben. A mű végén néhány arckép és két névsor is igyekszik emléket állítani a magyar lovaskatonáknak. Ezeket végignézve szerencsére találtam pár eleki huszárt, akik rövid katonai történetét szeretném majd több részletben közzétenni.

Elsőként olvassunk Klemm Miksa járőrvezetőről.

Rövidítések: 3. k. h. e. = 3. közös huszár ezred, Br. = Bronz Vitézségi Érem, K. cs. k. = Károly Csapatkereszt, H.e.é. = Háborús Emlékérem, 1912-13. évi m. ker. =1912-13. évi mozgósítási kereszt.

Wittmann Attila

Kategóriák
album épületek csoportkép divat egyház emberek esemény modern művészet politika tájkép tánc történelem utazás zene

Megtalálták gyökereiket

A Gerolzhofenben tartott Bánáti Búcsúról újabb cikk jelent meg a Mainpost.de oldalon “Megtalálták gyökereiket” címmel – eredetiben itt olvasható. (Deutscher Originaltext des Artikels bei mainpost.de)

A cikkben a következőket olvashatjuk:

A testvérvárosi megbízott és a turista-információ pozitív visszajelzéseket kapott a szentmártoniak találkozójáról

“Egészen nagyszerű rendezvény volt” – Hannelore Hippeli képviselő asszony még mindig a nagy esemény hatása alatt áll, amely múlt hétvégén Gerolzhofenben zajlott. Több, mint ötszáz vendég érkezett Szentmárton falu egykori lakosainak találkozójára a steigerwaldi városba. “Ez volt a legszebb ünnepség, amit az utóbbi tíz évben a Stadthalléban láthattam”, lelkendezett Hubert Zink képviselő is, aki feleségével, Heikével szombaton segített a vendégek ellátásában.

Szentmártoni táncosok Gerolzhofen főterén, 2012.
Szentmártoni táncosok Gerolzhofen főterén, 2012. – Fotó: mainpost.de

Bernhard Fackelmann szervezésében körülbelül 200 személy – mindannyian a ma Romániához tartozó Szentmárton egykori lakosai vagy azok leszármazottjai – háromnapos tartózkodásra foglalt szobát a környéken, péntektől vasárnapig. Szombaton még jött körülbelül háromszáz napi vendég. Mindannyian őseik nyomait keresték, akik 1724-ben, a nagy nyomor idején Gerolzhofenből és más frank falvakból egy nagy csoportban a ma Magyarországon levő Elekre és Szentmártonba vándoroltak ki.

Bernhard Fackelmann már egy évvel korábban eljutott Gerolzhofenbe. Alapos családfakutatása során arra jutott, hogy a frank kivándorlók csapata annak idején nem csak – ami már régóta ismert – Elek községet népesítette be újra, hanem az is kiderült, hogy a frankok közül sokan továbbköltöztek a szomszédos Szentmártonba. Ezek után mi lehetett volna kézenfekvőbb annál, mint hogy a szentmártoniak kétévente megrendezett találkozóját ezúttal Gerolzhofenben szervezzék meg, tulajdonképpen az őshazájukban. Ezért Fackelmann már egy éve előrendelésben lefoglalta a környék összes fellelhető szállodai szobáját.

Kategóriák
album épületek egyház emberek esemény modern művészet politika tánc történelem

Az első Bánáti Búcsú Gerolzhofenben

Múlt hétvégén Gerolzhofenben a békés-bánáti németség Harruckern János György-féle 1724-es betelepítésére emlékeztek. A mintegy 500, főleg dél-német területről érkezett vendég egykori szentmártoni lakosként illetve szentmártoniak leszármazottjaként érkezett a Bánáti Búcsúra.

Tulajdonképpen az egykori eleki németség is az egykoron Gerolzhofenből kivándoroltak közé tartozik, így egy kicsit mi is magunkénak érezhetjük ezt az ünnepet.

Szentmártoniak tánca a gerolzhofeni piactéren
Szentmártoniak tánca a gerolzhofeni piactéren – Első Szentmártoni Búcsú, 2012. (Forrás: Mainpost.de)

Az ünnepségről a Mainpost online kiadása a következőképpen ír (ide kattintva megnyílik az eredeti német nyelvű cikk):

Ünnepség a régi hazában

Bánáti búcsú: 500 személy érkezett Németország minden részéből
Boldogan, saját népi zenekarjuk hangjaitól kísérve vonultak be az elmúlt hétvégén a gerolzhofeni plébániatemplomba: annak a 380 frank családnak az utódai érkeztek, akik hazájukat 1724-ben Magyarország irányába elhagyták. Köztük 66 család származott Gerolzhofenből, akik nemcsak Eleket, hanem a szomszédos Romániában levő Szentmártont is újra benépesítették.

Kategóriák
archiv család emberek politika Rapajkó történelem utazás

Világosról jöttek Elekre

Ha  ránézünk  ennek a házaspárnak a fényképére,  mely egy kereszten található az eleki római katolikus temetőben,  akkor két idős embert láthatunk. Ez  a két fénykép valószínűleg nem sokkal haláluk előtt készülhetett.

Mit tudhatunk ma róluk? A katolikus halotti anyakönyv szerint mindketten a közeli Világosról (ma Románia) jöttek Elekre,  hogy mi volt ennek az oka,  nem tudjuk.

Kategóriák
csoportkép emberek esemény gasztro közigazgatás modern művészet tánc utazás zene

Békében Békésben – az eleki gyermek tánccsoporttal

Pár éve rendszeresen megrendezik Békéscsabán a Békében Békésben elnevezésű rendezvénysorozatot, melyen idén néhány kis produkcióval az eleki német gyermek tánccsoport is fellépett, Nagyné Nádor Gabriella vezetésével.

Az eleki német gyermek tánccsoport, mely Nagyné Nádor Gabriella vezetésével működik.
Az eleki német gyermek tánccsoport, mely Nagyné Nádor Gabriella vezetésével működik.

A rendezvény a békéscsabai szlovák önkormányzat mellett, az evangélikus nagytemplom mögötti téren zajlott. Árusok és fellépők színes forgataga tette változatossá a hétvégét ezen a helyen.