Kategóriák
archiv épületek egyház festészet művészet Rapajkó tájkép történelem

Az eleki templom 1824-ben

Az eleki plébánián még az 1990-es évek első felében is megvolt az a festményről készült fotó,  amit most mi is be szeretnénk mutatni.

Az általunk átnézett források és szakirodalom alapján máig nem sikerült kideríteni azt,  hogy ki készítette az egykori festményt,  illetve ki és mikor fényképezhette le azt.

Szerintünk valószínűleg Elek németek általi újratelepítésének századik évfordulójára festhette meg valaki korhűen Elek központi részét,  ami feltehetőleg nem sokban különbözhetett a kezdeti időszaktól,  illetve lehet,  hogy valaki “csak” ilyennek képzelte el a templomot és környékét 1824-ben,  de a festmény nem akkor,  hanem később készült el!

Ha forrásként nézzük a fotót,  akkor is érdekes,  hisz pl.  jól látszik,  hogy  egykoron a templomba még “fölfelé kellett menni”,  míg manapság erre már nincs szükség.

Akkor még egy kis hídon is át kellett mennie annak,  aki pl.  misére igyekezett,  ami az akkori,  a maitól igen csak eltérő földrajzi környezetet is bizonyítja! (A híd maradványait állítólag az 1990-es évek közepén megtalálták.)

A templom már akkor is nagy lehetett,  tehát nem az elsőről van szó,  ami valószínűleg az 1730-as évek elején épülhetett meg.

1830-39-ben már kb. 3200-3600-an élhettek Eleken,  míg 1734-39-ben,  vagyis az újratelepülések kezdetén  kb. csak 300-400-an, tehát szükség volt az új templom alapjainak a letételére 1776-ban.

A plébános 1834-ben Száll Antal volt,  aki 1819-75-ig,  vagyis a legtovább szolgát Eleken,  utolsó éveiben látását elveszítve is! (Eleken temették el.)

A fotón valószínűleg iskolát és lakóházakat láthatunk még.

2024-ben ünnepeljük Elek német újratelepülésének a háromszázadik évfordulóját,  így nyilván akkor is többen meg fogják festeni a templomot.

Valószínűleg pl. 2124-ben is sokat fognak jelenteni ezek az alkotások az akkori elekieknek!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet épületek iskola közigazgatás modern művészet tájkép technika

Lökösházi út szokatlan szemszögből

Klemm Tamás


Az iskolaépület tetejéről készült felvétel 2012. június 4-én kora délután ábrázolja a lökösházi úti egykori gimnáziumot.

A "Gimnázium" épülete a magasból, 2012. június 4-én
A “Gimnázium” épülete a magasból, 2012. június 4-én
Kategóriák
épületek csoportkép emberek esemény közigazgatás művészet szakma tájkép tánc történelem technika utazás zene

További fotógalériák a gerolzhofeni útról

Programok:
2012.05.17.
Utazás, érkezés
2012.05.18.
Rhön-hegység
Ostheim, templomvár
Egykori német-német határ
Kloster Kreuzberg
Die Scheune
2012. 05.19.
Látogatás a Thomann hangszeráruházban
Délutáni uzsonna a gokart-pályán
Freundschaftsabend a Stadthalléban
2012.05.20.
Négy nyelvű mise a templomban
Ünnepi díszbeszédek és műsor a Spittalgartenben
2012.05.21.
Hazautazás

Kategóriák
album építészet épületek család csoportkép egyház emberek esemény fotózás gasztro modern művészet politika rólunk tájkép tánc természet utazás zene

Testvérvárosi jubileumi ünnepség Gerolzhofenben, 2012. május 17-21.

A frank Gerolzhofent néhány napra külhoni seregek vették be

Gerolzhofen városa idén több évfordulót ünnepelt – a Mamers, Rodewisch és Scarlino városokkal kötött testvérvárosi kapcsolatok okleveleit 40, 20 és 10 évvel ezelőtt írták alá. Az ebből az alkalomból rendezett ünnepségekre hívták meg az eleki delegációt is. Az ünnepségekhez való méltó hozzájárulásként ezúttal az eleki fúvószenekart és a néptánccsoportot is magunkkal vittük az útra.

Bei der Ankunft verteilten unsere Gastgeber persönliche Infopakete
Érkezés után kedves vendéglátóink személyes info-mappákat osztottak szét mindenkinek

Péntek

Első ott töltött teljes napunkon kedves vendéglátóink a Rhön-hegységbe, vittek minket, ahol először egy szép kisvárosban, Ostheim an der Rhön-ben Németország legnagyobb templomvárát tekintettük meg.

Die berühmte Kirchenburg von Ostheim ist die größte dieser Art im Land
Ostheim híres templomvára a legnagyobb ilyen építmény az egész országban.

Idegenvezetőnk, egy kedves hölgy a “Templomvár barátai egyesület” tagjai közül, sok érdekes dolgot mesélt a teljesen a város egykori lakói által épített erődítményről. Ide akkor menekült a város lakossága, ha jött az ellenség. Időnként szükség volt a vár védelmére, hiszen a város nagy hadi és kereskedelmi útvonalak találkozásánál fekszik, és emiatt történelme során gyakran jártak erre különféle fosztogató hadak. A legsúlyosabb esemény a Harmincéves Háborúban történt, amikor a svéd csapatok bevették a várat. Az erőd történetéről többet olvashatunk a vár Wikipedia-oldalán illetve az egyesület weboldalán.

Aussicht aus dem Turm auf die Stadt
Kilátás a vár egyik tornyából a városra

Az érdekes vár megtekintése után Kelet-Németországba vitt utunk – ugyanis a Hotel Eisenacher Haus fogadóban ebédeltünk, amely az egykori határ túloldalán van. Mindenki ötféle fogásból választhatott. Ebéd közben eldönthettük, ki megy másnap a Geomaris élményfürdőbe, és ki a treppendorfi Thomann-központba. A Geomaris-t választók ingyenes belépőjegyeket valamint étkezési bónokat kaptak a következő napra.

Ebéd után annyit javult az addig igencsak borongós és főleg hideg időjárás, hogy vidáman kerekedtünk fel egy kis sétára.

Kategóriák
épületek egyház esemény modern Rapajkó szakma történelem utazás

Dr. Csepregi Imre emléktáblái

Rapajkó Tibor

Elek Gerolzhofennek 2008. május 18-án lett hivatalosan is testvérvárosa, mely szerződést az ottani régi városházán írták alá. Ezen az igen nagy jelentőségű eseményen sor került egy emléktábla avatására is, amellyel dr. Csepregi Imre (1876-1954) 1927-es útjára emlékeztek, aki akkori eleki plébánosként (1913-31) először utazott el az eleki németek őshazájába, Gerolzhofenbe és környékére. Csepregi főképpen azért érdemel nagy tiszteletet, mert nem volt német származású, de mégis sokat tett a helyi németségért!

A német nyelvű emléktábla ma az új gerolzhofeni városházán található. Egy évvel korábban Eleken is volt egy táblaavatás, a különbség csupán annyi, hogy az emléktábla szövege itt magyar, a helyszín pedig az eleki plébánia volt.

Csepregi Imre gerolzhofeni emléktáblája

Az elekiek 2008. május 17-21-i gerolzhofeni útjáról az Eleki Krónika 2008. május 28-i (www.elek.hu) lapszáma is részletesen beszámolt.

Kategóriák
archiv épületek emberek irodalom iskola közigazgatás Rapajkó szakma történelem

Egy jelentős eleki adomány Aradra

139 évvel ezelőtt az egykori aradi középiskola (lyceum) igencsak örülhetett annak a tízezer darabos  könyvadománynak,  amit az eleki (lökösházi) Vásárhelyi-családnak köszönhetett.

Kategóriák
album archiv épületek család csoportkép emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó tájkép történelem utazás

A miniszterelnök fia Eleken kötött házasságot

Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküvője 1942-ben

Ezen az  esküvői képen  egy  boldog ifjú pár látható,  mit sem tudva,  mi vár még rájuk,  a családjukra,  de hazánkra is!

1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967),  Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).

Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre  nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg,  “szebb mint valaha”  (fénykép 2012 tavaszáról)!

Mivel akkor Elek Csanád vármegyéhez tartozott, 

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény gasztro iskola közigazgatás politika sport tájkép történelem vicces

Május elseje régen – IV.

A felvonulások a sportpályán értek véget, ahol a menet érkezésekor az illetékes elvtársak a tribünről köszöntötték a dolgozó népet. Ezután kezdődhetett a műsor: vetélkedők, versenyek, különféle bemutatók voltak, kicsik és nagyok szórakozására.

Torna-bemutató a sportpályán - seprűnyeles formagyakorlat.
Torna-bemutató a sportpályán – seprűnyeles formagyakorlat.

Az iskolás gyerekek részére a tantestület tagjai szerveztek különböző játékos vetélkedőket – zsákban futástól a kötélhúzásig volt többféle versenyszám.

Kötélhúzás, Müllek tanár úr vezényletével
Kötélhúzás, Müllek tanár úr vezényletével

Jutott szerep természetesen a mustárral megöntözött sültkolbászt, valamint egyéb enni-és innivalót árusító és/vagy osztogató konyhásoknak is.

Sorbanállás (talán sültkolbászért) a Gyula És Vidéke ÁFɉSZ bódéjánál
Sorbanállás (talán sültkolbászért) a Gyula És Vidéke ÁFɉSZ bódéjánál

Sok intézmény a saját kolbászos-virslis csapatát küldte ki a sportpályára, hogy minden dolgozója kaphasson a májusi bulin szokásos csemegékből. Voltak árusító bódék is, ahol némi pénzért lehetett jóllakni.

A régi május elsejék fotóit Zsidó Ferenc gyűjteményéből válogattuk.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek esemény iskola művészet politika Rapajkó szakma történelem zene

Nem csak leventéknek!

Magyarországon csaknem egy negyedszázadig,  1921-45-ig meghatározó szerepet játszott a levente mozgalom,  hisz az 1920-as trianoni békediktátum igen csak korlátozta a magyar honvédelmet,  így ki kell találni valami szükségmegoldást az ifjúság számára is.
A 12-21 éves korosztálynak ez volt a kötelező leventeoktatás,  ahol valláserkölcsi alapon katonai,  hazafias,  légoltalmi képzésben részesültek a fiúk és a leányok is.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás politika történelem

Május elsejei felvonulás régen – III.

Klemm Tamás

Az itt látható két fotó a József Attila utcában mutatja a felvonulókat. Érdekessége a képnek a ma ott álló tömbházak hiánya.

A Gyermeknevelő Intézet csapata halad a József Attila utcán.
A Gyermeknevelő Intézet csapata halad a József Attila utcán.
Az állami gondozottak nevelőikkel vonulnak. Még hiányzik a tömbház jobb kéz felő‘l.
Az állami gondozottak nevelőikkel vonulnak. Még hiányzik a tömbház jobb kéz felő‘l.

Köszönjük a képeket Zsidó Ferencnek!