Programok:
2012.05.17.
Utazás, érkezés
2012.05.18.
Rhön-hegység
Ostheim, templomvár
Egykori német-német határ
Kloster Kreuzberg
Die Scheune
2012. 05.19.
Látogatás a Thomann hangszeráruházban
Délutáni uzsonna a gokart-pályán
Freundschaftsabend a Stadthalléban
2012.05.20.
Négy nyelvű mise a templomban
Ünnepi díszbeszédek és műsor a Spittalgartenben
2012.05.21.
Hazautazás
Kategória: technika
Elek egyik legnagyobb fénykora az 1867-1918 közötti időszakra tehető, amikor is járási székhelyként az egykori Arad vármegyéhez tartozott.
Szerencsénkre az egykori megyeházánk még ma is áll, nem messze az aradi városházától (Forradalom/Főtér 79. házszám alatt).
Az épületről a következőket tudjuk elmondani: 1821-ben épült neoklasszicista stílusban, melynek van egy ikerépülete is, melyben egykoron törvényszék, majd pedig árvaszék is működött 1871-ben.
Az épületek homlokzatát timpanon díszíti, a vármegyegyeháza pincéjében hajdanán fogház is működött.
Tudomásunk szerint eddig még senki nem tárta fel pl. azt, hogy az egykori eleki megyei képviselőink hogyan képviselték akkori megyeszékhelyünkön, Aradon Elek érdekeit!
Magyar szemszögből nézve elég tragikus eseményeknek is helyt adott az épület, hisz 1918. november 13-14-én itt zajlottak a sikertelen tárgyalások a magyar kormány képviselője, Jászi Oszkár (1875-1957 ) és a Központi Román Nemzeti Tanács között.
A folytatás közismert, hivatalosan 1920-tól sajnos itt sem a magyar nyelv az “uralkodó”.
Ma az egykori vármegyeházán található az ottani pénzügyi igazgatóság székhelye, az ikerépületben pedig az Aurel Vlaicu Egyetem rektorátusa, ami azt jelenti, hogy ezen épületeknek még ma is, ebben az igencsak megváltozott világban is komoly tekintélyük van!
A korabeli levelezőlap lelőhelye: http://www.budaifoantikvarium.hu, a történeti adatoké pedig: Ujj János: Arad-Történelmi városkalauz. Arad, 2001. 108 o.
Rapajkó Tibor
Klemm Tamás
Írtam annak idején, a főtérről készült kép kapcsán, hogy vajon mit árulhatott boltjában Mag József? A képre kattintva a sarki épület ajtaja fölött fedezhetjük fel nevét.
Időközben fény derült a kérdésre, ami nem is volt nagy rejtvény, hisz magán a képen is jól látszott a nagy Csepel felirat az épület Lökösházi úti oldalán. Nemrég számos érdekes adat érkezett családjától. Az üzletben ezek szerint tehát Mag József műszaki kereskedése volt, melyben a kerékpároktól a varrógépeken át a motorkerékpárokig sok mindent lehetett kapni. Szervizként is működött a cég, hisz tulajdonosa kiváló műszerészként bármit megjavított.
Nemrég jelent meg a Mag József-féle üzlet Singer varrógép-kezelői tanfolyamáról szóló rövid bejegyzésünk. A családtól nemrég érdekes fényképeket kaptunk az 1928-as eredeti fotókon is szereplő kis terítőkről, melyeket a résztvevők a gépeken készítettek.
Az eredeti 1928-as terítőkről készült összes fénykép
Klemm Tamás
Mag József családjától érkezett ez a kis sorozat, mely a “maszkák” karneváli felvonulását mutatja be a hatvanas években – akkoriban volt igazán hangulata, szép jelmezekkel, tekintélyes számú felvonulóval, nem utolsó sorban jelentős mennyiségű fánkkal… A mai ínséges időkben az ember szinte vágyik a régi ínséges időkre.
A képek bár picik, és nincs mindegyik jó állapotban, azért igen hangulatosak. Egy kis időutazáson vehetünk részt…
Köszönjük a szép képeket a Mag családnak!
Klemm Tamás
A XIX. század során készült Magyarország II. katonai felmérése, amely alapján katonai térképészek egy részletes térképet készítettek az udvar megrendelésére.
Érdemes megnézni rajta Eleket és környékét. Egy kapcsoló segítségével át lehet váltani a mai Google Earth-műholdfelvételek rétegére, ráadásul fokozatosan átváltható átlátszóságot is be lehet állítani a rétegek között.
A térképrendszer megnézhető erre a linkre kattintva. A fentebb mutatott kép forrása is ez a térkép.
Péntek Zsolt plébános őszi fotói a templomtoronyból, 2009. október 3.
Klemm Tamás
A Második Világháború legjobban a fővárost viselte meg. Itt keletkezett a legnagyobb kár emberekben és épületekben egyaránt.
A harcok elmúltával sokáig tartott, míg sikerült eltakarítani a romokat, újjáépíteni a várost. Ebben az egész országból részt vettek emberek, köztük elekiek is.
A most közölt fényképen eleki fiatalok vesznek részt Budapest újjáépítésében. Puszta kézzel, illetve gerendákat emelőként használva próbálnak egy mozdonykazán méretű tartályt megmozdítani – a munka nagy részét korszerű gépek segítsége nélkül, nyers erővel kellett elvégezzék. A fénykép 1955-ben készült.
Köszönjük a képet Truczánné Bottó Máriának illetve Kalló Pálnak, aki eljuttatta hozzánk!
Egy érdekes csoportkép a mai néznivaló. Eleki fiatalembereket ábrázol nagyjából 1925 körül.
Klemm Tamás
Az 1990-es években valamikor nem bírta tovább a mozink, és abbahagyták a vetítéseket.
Kár érte, hisz ez is egyfajta attrakció volt a faluban városban, csak éppen eljárt felette az idő. Valószínűleg egy Elek-Plázát kellett volna építeni a kultúrház-mozi kombináció helyére vagy kiegészítésképpen, mondjuk “Pláza az Öreg Tölgyhöz” vagy valami hasonló néven. A manapság futó üzleti modell szerint ha lenne itt egy bevásárlóközpont-szörnyeteg, akkor esetleg elvegetálna benne a mozi is.
elekfoto 