Kategóriák
archiv emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem utazás

Becsülettel az utolsó percig

Még 2012 március 18-án jelent meg egy írásunk Huszonnyolc nap címmel,  amely tulajdonképpen az egykori eleki határőröknek állít emléket.

Erre reagált Antal János (1946-), aki 1966. február 15- július 22-ig Eleken szolgált sorállományú határőrként, sőt fel is ajánlotta, hogy a nyilvánosságot is vállalva beszél emlékeiről.

( Az 1. képen Antal  János határőr tizedesként látható az eleki őrs udvarán 1966-ban  az új szolgálati öltözetben,  amely már jobban tükrözi a hagyományokat,  és amelyhez természetesen sapka is tartozott,  de ezt itt nem láthatjuk.)

Az utóbbiról viszont azt kell tudni,  hogy az szolgálatban kétféle is volt,  vagyis a tányérsapka (a leszerelési emléklapon is ez szerepel),  illetve a kubai mintájú,  az úgynevezett Castro-féle,  a Bocskai-sapka csak később lett használatos,  pl. 1989-ben e sorok írója is ezt viselte!

A találkozóra 2012. augusztus 24-én sor is került Eleken, és az ott elhangzottak alapján mi így tudjuk felidézni az akkori  határőréletet:

(A 2.  képen A. J. szakaszvezető parolija-fegyvernemi jelzése látható.)

Elsőként azt lehetne kiemelni, hogy a határőröket nagyon szerették Eleken, beleértve a lakosságot is,  mert az akkori községben nemcsak a határőrizet,  de a közbiztonság fenntartásának is az egyik pólusa volt a határőrség.

Pl. a Zöldfában (egykori vendéglő) Hollósi Imre bácsinál egy-egy sörre vendég volt a katona. Ez a szeretet elsősorban azzal magyarázható, hogy akkoriban az őrsökön általában kevesen szolgáltak, így Eleken is, 21-en.

Az eleki őrsparancsnok akkor Rausz Károly százados volt, a politikai helyettes pedig Magyar Ferenc százados. Az őrsellátó Topa Sándor szakaszvezető, az eligazító tisztes Csikós Lajos szakaszvezető, a kiképző tisztes Antal János szakaszvezető volt.

A szakács Hajdú Gyula határőr, a lovászok Tapodi István és Tóti Mihály határőrök voltak.

Az állományba azonban még a következő határőrök is beletartoztak: Ács Pál, Balla Sándor, Diószegi Sándor, Dofek János, Felber László, Gurmai Lajos, Kovács József, Petrovics János, Szabó Imre, Szabó Gyula, Szántó Pál, Tóth Ferenc, Tóth Lajos.

Kategóriák
család csoportkép egyház emberek Rapajkó történelem

A házukban ma görögkeletiek imádkoznak

Ezen a kb. 1920-30-as években készült fotón a következő személyek  láthatók: Zielbauer Mátyásné (Poszmayer Teréz, szül. 1887-ben),  Zielbauer Magdolna, későbbi Singer Mihályné (1908-), ifj. Zielbauer Mátyás (szül. 1909), Zielbauer Mátyás (1887-1942, valószínűleg katonatiszt volt.)

Ennek a felvételnek tulajdonképpen az a legnagyobb érdekessége,  hogy a képen látható  családnak a háza még ma is áll a Lőkösházi úton,  és amit a helyi görögkeleti vallási közösség “templomként” használ!

A fotó Szabó Pálné Zielbauer Franciska tulajdona.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv egyház emberek esemény politika Rapajkó szakma történelem utazás

Ruck György, az első Eleken született plébános

Az eleki plébánián találtunk egy Karlsruheban (Németország) 1977-ben kiadott emlékkártyát,  amely egy jelentős eleki személyiség halálának állít emléket.

Egy olyan emberről van szó,  aki száz éve született Eleken,  egészen pontosan 1912.  február 12-én,  és valószínűleg ő az,  aki elsőként lett eleki születésűként plébános is!

A halotti anyakönyvből azt is sikerült megtudni,  hogy egyszerű földműves családból származott,  a szülők:  Ruck Mihály és Ament Rozál voltak. A szülői ház a 407. számú volt,  ami ma valószínűleg a Lőkösházi úton található húsboltnak felel meg.

Ruck Györgyöt 1937. május 2-án Szegeden szentelték pappá,  mint ahogy az utólagos anyakönyvi bejegyzés is bizonyítja,  illetve ez az emléklap is.

Sajnos nem  tudjuk azt,  hogy utána hol volt plébános.,  de azt viszont tudjuk,  hogy 1945 után az egyik eleki német transzporttal ő is elhagyta Magyarországot.

Valószínűleg Németországban ő lehetett az “eleki németek plébánosa”,  hisz  1948-62-ig Eutingenben,  1962-73-ig pedig Wöschbachban volt plébános.

Sajnos viszonylag fiatalon halt meg 1977. július 10-én Donaueschingenben. (Az elhalálozását,  így annak okát sem írták be utólag az eleki keresztelési anyakönyvbe.)

Egy olyan eleki emberről emlékeztünk meg,   aki egy nagyon nehéz történelmi helyzetben volt több ezer ember lelki támasza,  így lehetővé  tette azt,  hogy pl. még mostanság is viszonylag sokan hazalátogathatnak az egykori elűzöttek,  illetve leszármazottjaik Elekre!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
esemény modern politika rólunk történelem

Koszorúzás után a Kiűzetési Emlékműnél

A magyarországi németek kiűzésének emlékműve a koszorúzás után, 2012. augusztus 6., 12: 20 perckor
A magyarországi németek kiűzésének emlékműve a koszorúzás után, 2012. augusztus 6., 12: 20 perckor
Kategóriák
család emberek közigazgatás politika Rapajkó szakma történelem technika utazás

Eleki flottillás

A képen egy olyan ma is Eleken élő személy látható,  aki 1963-65-ig Újpesten szolgált a Honvéd Folyami Flottillánál,  hisz sorkatonaként oda kellett mennie,  de alföldiként,  elekiként mégis helyt tudott állni!

Tudomásunk szerint rajta kívül még egy eleki szolgált a flottillánál,  de az ő egyenruhájuk már nem egyezett meg a a képen látható viselettel.

Az egykori matróz manapság is elismert szakembernek számít,  a teljes nyilvánossággal azonban most nem kívánt élni.

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv építészet épületek egyház közigazgatás mezőgazdaság művészet Rapajkó szakma tájkép történelem

“Elek helysége belső telkeinek térképe” (1844)

Ha jobban megnézzük ezt az 1844-ben készült eleki térképet,  akkor azt tudjuk mondani,  hogy a mai utcák elrendezése a központban megegyezik az akkorival! (Akkor pl. még nem létezett Újtelep sem.)

Ezt a térképet Száll Antal egykori eleki plébánosnak (1819-75) köszönhetjük,  aki viszont felajánlotta a köznek, vagyis akkori megfogalmazásban:  Elek mezőváros közönségének.

Tudomásunk szerint az 1990-es években ez az eredeti térkép bekeretezve az eleki plébánián volt látható

Vajon ki tudja a térképen elhelyezni lakóházának a helyét?(Utcanevek Eleken valószínűleg csak a XIX. század második felétől léteznek,  addig csak házszámok voltak.)

Rapajkó Tibor

Kategóriák
építészet épületek ipar közigazgatás művészet szakma történelem technika

A téglák rejtelmei

Itt a nyár és mindenki nyaral, vendéget fogad vagy csak pihen. Pár hete volt egy látogatóm, akinek érdekesnek mondható hobbija van. Feliratos téglákat gyűjt és kategorizálja őket. Én is adtam neki pár darabot a környéken fellelhető darabokból. http://nzvasut.freeweb.hu/teglak.htm

Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza - Felirat: DD
Előkerülési hely: Kakucs -régen eleki közigazgatási terület, ma Kétegyháza – Felirat: DD

Ezek a téglák azt engedik sejtetni, hogy Eleken még a Téglagyár megalapítása előtt is volt téglagyártás.

Kategóriák
archiv épületek egyház festészet művészet Rapajkó tájkép történelem

Az eleki templom 1824-ben

Az eleki plébánián még az 1990-es évek első felében is megvolt az a festményről készült fotó,  amit most mi is be szeretnénk mutatni.

Az általunk átnézett források és szakirodalom alapján máig nem sikerült kideríteni azt,  hogy ki készítette az egykori festményt,  illetve ki és mikor fényképezhette le azt.

Szerintünk valószínűleg Elek németek általi újratelepítésének századik évfordulójára festhette meg valaki korhűen Elek központi részét,  ami feltehetőleg nem sokban különbözhetett a kezdeti időszaktól,  illetve lehet,  hogy valaki “csak” ilyennek képzelte el a templomot és környékét 1824-ben,  de a festmény nem akkor,  hanem később készült el!

Ha forrásként nézzük a fotót,  akkor is érdekes,  hisz pl.  jól látszik,  hogy  egykoron a templomba még “fölfelé kellett menni”,  míg manapság erre már nincs szükség.

Akkor még egy kis hídon is át kellett mennie annak,  aki pl.  misére igyekezett,  ami az akkori,  a maitól igen csak eltérő földrajzi környezetet is bizonyítja! (A híd maradványait állítólag az 1990-es évek közepén megtalálták.)

A templom már akkor is nagy lehetett,  tehát nem az elsőről van szó,  ami valószínűleg az 1730-as évek elején épülhetett meg.

1830-39-ben már kb. 3200-3600-an élhettek Eleken,  míg 1734-39-ben,  vagyis az újratelepülések kezdetén  kb. csak 300-400-an, tehát szükség volt az új templom alapjainak a letételére 1776-ban.

A plébános 1834-ben Száll Antal volt,  aki 1819-75-ig,  vagyis a legtovább szolgát Eleken,  utolsó éveiben látását elveszítve is! (Eleken temették el.)

A fotón valószínűleg iskolát és lakóházakat láthatunk még.

2024-ben ünnepeljük Elek német újratelepülésének a háromszázadik évfordulóját,  így nyilván akkor is többen meg fogják festeni a templomot.

Valószínűleg pl. 2124-ben is sokat fognak jelenteni ezek az alkotások az akkori elekieknek!

Rapajkó Tibor

Kategóriák
archiv ipar modern politika Rapajkó szakma történelem technika

Aradon még Mercedest is gyártottak a magyar időkben

Ez évtől már  Kecskeméten is gyártanak Mercedeseket,  ami nyilvánvalóan óriási dolog,  de az igazsághoz az is hozzátartozik,  hogy már 97 évvel korábban is gyártottak ilyen márkájú gépjárműveket,  és nem is akárhol,  hanem az egykori megyeszékhelyünkön, Aradon!

Ezen tény sok mindent elárul környékünk egykori iparáról,  de sajnos 2012-ben az aradi előzményekről senki sem beszélt.

Ennek az egykori aradi gyárnak igen változatos a rövid története,  hisz a Magyar Automobil Részvénytársaság,  Arad (MARTA) 1910-től kezdett gépkocsi- és autóbuszgyártással foglalkozni.

A Le Havre-i Westinghouse- gyár (több magyar is dolgozott itt) licensze alapján gyártottak itt a cég nevét tartalmazó mozaikszóra keresztelt autókat, buszokat,  melyekkel 1915-ben megindult az állandó közlekedés Budapesten (első kép),  de taxikat is (második kép).

1912-ben tönkrement ez az amerikai-francia gyár, ami után az Austro-Daimler (osztrák-angol) licensze alapján gyártottak itt autókat,  majd pedig az I. világháború miatt ismét váltásra került sor (1915-18),  amikor is Aradon megjelenik a Mercedes (harmadik kép)!

1910-18 között Aradon összesen 187 autót és 730 teherautót gyártottak (hatszázharmincat a háború alatt).

Utána sajnos sok minden mással együtt ez a gyár is Romániához került,  de 1925-től így is megszűnik itt az autógyártás!

Mindentől függetlenül jogosan büszkék lehetünk az egykori aradi autógyártásunkra,  ami hazánkban az első volt,  hisz ilyen jellegű beruházás azóta sem történt ebben a térségben.

(Tudomásunk szerint elekiek nem dolgoztak az aradi autógyárban.)

Ha Mercedesről beszélünk,  mindenképpen szóljunk arról is,  hogy az eleki születésű,  és még most is élő Strifler Pál (Paul Strifler) kutatómérnökként Stuttgartban szintén hozzá tudott járulni a ma is megbecsült világmárka hírnevének öregbítéséhez.

Szerencsére Strifler Pál  megélte a kecskeméti gyár termelésének a megkezdését is (negyedik kép)!

Források:

Kollega Tarsoly István főszerk.: Révai Új Lexikona. XIV. k. Szekszárd,  2004. 1008 o.

http://www.magyarjarmu.hu

A magyar nyelvű Wikipedia

Rapajkó Tibor

Kategóriák
épületek csoportkép emberek esemény közigazgatás művészet szakma tájkép tánc történelem technika utazás zene

További fotógalériák a gerolzhofeni útról

Programok:
2012.05.17.
Utazás, érkezés
2012.05.18.
Rhön-hegység
Ostheim, templomvár
Egykori német-német határ
Kloster Kreuzberg
Die Scheune
2012. 05.19.
Látogatás a Thomann hangszeráruházban
Délutáni uzsonna a gokart-pályán
Freundschaftsabend a Stadthalléban
2012.05.20.
Négy nyelvű mise a templomban
Ünnepi díszbeszédek és műsor a Spittalgartenben
2012.05.21.
Hazautazás