Kategóriák
album archiv épületek család csoportkép emberek esemény közigazgatás politika Rapajkó tájkép történelem utazás

A miniszterelnök fia Eleken kötött házasságot

Kállay Kristóf és Vásárhelyi Veronika esküvője 1942-ben

Ezen az  esküvői képen  egy  boldog ifjú pár látható,  mit sem tudva,  mi vár még rájuk,  a családjukra,  de hazánkra is!

1942. július 16-án az akkor még Elekhez tartozó Lőkösházán kötött házasságot Kállay Kristóf (1916-2006), aki Kállay Miklós (1887-1967),  Magyarország akkori miniszterelnökének fia volt.
A szép menyasszony a lőkösházi Vásárhelyi Veronika (1920-2000).

Az egykori jeles eseménynek helyt adó kastély szerencsénkre  nem vált a céltalan rombolás és az enyészet martalékává, hanem éppen napjainkban újul meg,  “szebb mint valaha”  (fénykép 2012 tavaszáról)!

Mivel akkor Elek Csanád vármegyéhez tartozott, 

Kategóriák
archiv csoportkép emberek esemény közigazgatás modern politika Rapajkó történelem

Áder János, az új köztársasági elnök, aki 2002-ben már járt Eleken

Áder János (1959-),  az  új köztársasági elnök Csornán született,  jogászi végzettséggel rendelkezik.  1990-2009-ig fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1998-2002-ig a magyar országgyűlés elnöke, 2009-12-ig pedig a Fidesz színeiben európai uniós képviselő volt.

Schmitt Pál (1942-) minden szempontból tragikus és kellemetlen lemondása után 2012. május 2-án Magyarország köztársasági elnökévé választották.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény gasztro iskola közigazgatás politika sport tájkép történelem vicces

Május elseje régen – IV.

A felvonulások a sportpályán értek véget, ahol a menet érkezésekor az illetékes elvtársak a tribünről köszöntötték a dolgozó népet. Ezután kezdődhetett a műsor: vetélkedők, versenyek, különféle bemutatók voltak, kicsik és nagyok szórakozására.

Torna-bemutató a sportpályán - seprűnyeles formagyakorlat.
Torna-bemutató a sportpályán – seprűnyeles formagyakorlat.

Az iskolás gyerekek részére a tantestület tagjai szerveztek különböző játékos vetélkedőket – zsákban futástól a kötélhúzásig volt többféle versenyszám.

Kötélhúzás, Müllek tanár úr vezényletével
Kötélhúzás, Müllek tanár úr vezényletével

Jutott szerep természetesen a mustárral megöntözött sültkolbászt, valamint egyéb enni-és innivalót árusító és/vagy osztogató konyhásoknak is.

Sorbanállás (talán sültkolbászért) a Gyula És Vidéke ÁFɉSZ bódéjánál
Sorbanállás (talán sültkolbászért) a Gyula És Vidéke ÁFɉSZ bódéjánál

Sok intézmény a saját kolbászos-virslis csapatát küldte ki a sportpályára, hogy minden dolgozója kaphasson a májusi bulin szokásos csemegékből. Voltak árusító bódék is, ahol némi pénzért lehetett jóllakni.

A régi május elsejék fotóit Zsidó Ferenc gyűjteményéből válogattuk.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép egyház emberek esemény iskola művészet politika Rapajkó szakma történelem zene

Nem csak leventéknek!

Magyarországon csaknem egy negyedszázadig,  1921-45-ig meghatározó szerepet játszott a levente mozgalom,  hisz az 1920-as trianoni békediktátum igen csak korlátozta a magyar honvédelmet,  így ki kell találni valami szükségmegoldást az ifjúság számára is.
A 12-21 éves korosztálynak ez volt a kötelező leventeoktatás,  ahol valláserkölcsi alapon katonai,  hazafias,  légoltalmi képzésben részesültek a fiúk és a leányok is.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás politika történelem

Május elsejei felvonulás régen – III.

Klemm Tamás

Az itt látható két fotó a József Attila utcában mutatja a felvonulókat. Érdekessége a képnek a ma ott álló tömbházak hiánya.

A Gyermeknevelő Intézet csapata halad a József Attila utcán.
A Gyermeknevelő Intézet csapata halad a József Attila utcán.
Az állami gondozottak nevelőikkel vonulnak. Még hiányzik a tömbház jobb kéz felő‘l.
Az állami gondozottak nevelőikkel vonulnak. Még hiányzik a tömbház jobb kéz felő‘l.

Köszönjük a képeket Zsidó Ferencnek!

Kategóriák
archiv épületek ballagás csoportkép emberek esemény gasztro iskola közigazgatás politika szakma történelem

Május elsejei felvonulás régen – II.

Klemm Tamás

A következő képek az egykori pékség és a Zöldfa Étterem előtt vonulnak el a május elsejei felvonulásban részt vevő diákok – az eleki Általános Iskola és Gimnázium tanulói.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás politika történelem

Május elsejei felvonulás régen – I.

Klemm Tamás

A következő néhány kép a 70-es évek végén készülhetett, a május elsejei felvonulást ábrázolja, mégpedig a könyvtár előtti kanyarban.

A menet élén a Világ Proletárjai Egyesüljetek! klasszikus jelmondata - itt a  könyvtár előtti kanyarban
A menet élén a Világ Proletárjai Egyesüljetek! klasszikus jelmondata – itt a könyvtár előtti kanyarban

Ki ismeri fel magát a tömegben?

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény történelem

Majális a 20-as években

Egy valószínűleg 1926-os majális fényképe a Mag József-féle emlékekből.

Eleki majális talán 1926-ban
Eleki majális talán 1926-ban

A fotó hátoldalán magyarázat is olvasható:

Majális 1926-ban - hátoldal
Majális 1926-ban - hátoldal

A képen a felirat szerint Stöckl Tiki néni látható a kis Tresszi Rézivel.

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény közigazgatás politika történelem

Május 1. a régi időkben

Néhány régi fotó következik a régi május elsejéken jellemző hangulat felidézéséhez.

Az elsőn a mai könyvtár alsó részében működött egykori vendéglátó egységet látjuk vezetőjével és kirakatában az ünnepi díszítéssel.

Bottó Péter eleki kocsmáros ünnepélyesen feldíszített üzlete előtt, 1952. május 1-én
Bottó Péter eleki kocsmáros ünnepélyesen feldíszített üzlete előtt, 1952. május 1-én

Bottó Péter kocsmáros alaposan felkészítette a Vendéglátó Vállalat 1. számú üzletének kirakatát: A Szovjetunió, Románia és Magyarország címere mellett a nagy vezérek portréi is láthatóak itt: Lenin, Sztálin és Rákosi Mátyás sem hiányozhatott. Neki ez nyilván kötelező lehetett, no de a nyájas közönség részére is biztosan kellemesebb volt bemenni a szépen kidíszített üzlethelyiségbe- talán a kisfröccsök is jobban ízlettek ilyenkor. Elvégre a munka ünnepén nem kellett dolgozni, mindenki egy kicsit elengedhette magát, miután kötelezően meghallgatta a helyi vezetők szónoklatát a nagy vezérek éppen aktuális fontos mondanivalójának közvetítéseként.

A kocsmába menni, lazítani alapvetően csak a felvonulás után lehetett, hiszen minden valamirevaló dolgozónak ott volt a helye kollégái-elvtársai kollektívája soraiban, a május elsejei felvonuláson, amely egy központilag megszervezett helyen indult, és mindig a sportpályán ért véget. Ott volt elegendő hely a szónoklatok meghallgatására és a szabadság élvezésére, mindkettőre szigorúan a megszabott keretek között. De legalább mindenki ünnepelt egy kicsit a barátokkal, kollégákkal, családjával, miután letámasztotta az odáig elcipelt Lenin-képét vagy valamilyen piros betűs jelszót a megadott helyre.

A másik képen felvonulás látható, az eleki szociális otthon dolgozói vonulnak éppen a fentiek szellemében. Meg kell jegyeznem, hogy a felvonulás fényképe jóval későbbi, mint a vendéglátóipari fotó. A dolgozók a Beloiannisz (ma Lökösházi-) és a Felszabadulás útja (ma Ottlakai út) sarkán tartanak éppen, mögöttük a malomépület.

Az eleki szociális otthon doolgozói a május 1-i felvonuláson, 1960 körül
Az eleki szociális otthon dolgozói a május 1-i felvonuláson, 1970 körül

Rákattintással mindkét fotó nagyítható.
Köszönjük a szép képeket Truczánné Bottó Máriának ill. Kalló Pálnak!

Kategóriák
archiv család emberek közigazgatás politika Rapajkó történelem

Ki volt gávai Gaal Jenő?

A mai Békés megyében szinte ismeretlen Gaal Jenő (1846-1934),  de sajnos Eleken is, pedig Békés megyében,  Gerendáson született,  sőt itt,  pontosabban Lökösházán is volt birtoka,  ami akkor Elekhez tartozott. 1916-tól itt is élt,  gazdálkodott,  ezért az eleki képviselő-testületnek is a tagja volt!

Egy olyan emberről van szó,  aki egymaga a következő is volt:  akadémikus,  egyetemi tanár,  felsőházi tag,  jelentős közéleti személyiség,  aki fogékony az újra,  kritikusa saját korának,   de jó értelemben vett hazafi is  Széchenyi szellemiségét követve.

Az is érdekes az ő életében,  hogy pl. angolos is volt a műveltsége,  ami nem volt általános az akkori francia és német dominancia idején! (Gaall Jenő Bécsben és Budapesten tanult jogot.)

1896-ban akadémiai székfoglalóját egy akkor igen híres skót esszéíróról, történészről,  Thomas Carlyne-ról (1795-1881) tartotta,  akinek tevékenységét  Széchenyivel rokonította!

Az 1940-ben megjelent emlékirata az internetről is elolvasható (mtdataportal extra.hu),  melyből mindent megtudhatunk a szerzőről,  így pl. azt is,  1857-ben pont a házuk előtt,  Gerendáson cserélt lovat az akkor megyelátogatásra érkező Ferenc József császár,  magyar király  (1830-1816).

Elekiként olvasva azonban mégis az a legérdekesebb,  hogy pl. Gaal Jenő milyen sokat tett azért,  hogy Arad vármegye,  vagyis annak legalábbis a nyugati része,  így Elek is magyar maradjon.

Nem rajta múlott,  pedig egy angol nyelvű tanulmányt is írt ezért  a határmegalapító delegáció számára,  aminek a tagjaival anyanyelvén tudott tárgyalni Lőkösházán ,  hisz jól beszélt angolul,  franciául,  olaszul,  a japán küldöttel valószínűleg franciául beszélt.

Megemlíti azt is,  hogy ezekben a tragikus napokban feleségével,  Varjassy Lenkével Lőkösházán laktak,  de többször járt Eleken,   Csonka-Arad vármegye székhelyén (1920-24) is.

Még ekkor is volt ideje és kedve a tanulásra,  önművelésre is,  hisz pl.  spanyol nyelvű könyveket kért a Bánhidy-kastélyből!

Gaal Jenő  írásait ma is érdemes olvasni,  az interneten pl. most is meg lehet vásárolni azokat.

Eleken a mai Táncsics Mihály utca viselte a nevét,  de azt felsőbb kommunista utasításra meg kellett változtani.

Ha valaki végigolvassa fontosabb műveit,  akkor nyilván könnyebben megértheti,  hogy miért nem tetszett azoknak,  akik később kiépítették és fenntartották a diktatúrának a baloldali változatát!

Az viszont örvendetes, hogy nem régóta a lökösházi általános iskola felvette Gaal Jenő nevét.

Forrás:

Gávai Gaal Jenő válogatott tanulmányainak újabb gyűjteménye. Bp., 1932. I. k. 780 o,  II. k. 876 o.

Gaal Jenő:  Élmények és tanulságok. Bp.,  1940. 933 o.

Kollega Tarsoly István főszerk.:  Révai Új Lexikona VII. k. Szekszárd,  2001. 879 o.

Majer Tibor:  Lőkösháza története.  Lőkösháza,  2003. 107 o.

Vermes Ernő szerk.:  Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Gyula,  1929. 528 o.

Rapajkó Tibor