Klemm Tamás
Rónai Klára családjától érkezett a következő csoportkép az 1930-as évekbeli eleki futballcsapatról.
Köszönjük a szép fotót!
Ezen a szép felvételen, amely 1969 nyarán készült az egykori eleki vásártéren Ecker György látható a feleségével, Wittmann Franciskával, illetve gyermekükkel, Jánossal.
Olyan elekiekről van szó, akik akkor már Nyugat-Németországban éltek (1946 óta), és csak nyaranta tértek vissza egykori szülőfalujukba!
A fénykép az eleki plébánián található.
Rapajkó Tibor
Klemm Tamás
Írtam annak idején, a főtérről készült kép kapcsán, hogy vajon mit árulhatott boltjában Mag József? A képre kattintva a sarki épület ajtaja fölött fedezhetjük fel nevét.
Időközben fény derült a kérdésre, ami nem is volt nagy rejtvény, hisz magán a képen is jól látszott a nagy Csepel felirat az épület Lökösházi úti oldalán. Nemrég számos érdekes adat érkezett családjától. Az üzletben ezek szerint tehát Mag József műszaki kereskedése volt, melyben a kerékpároktól a varrógépeken át a motorkerékpárokig sok mindent lehetett kapni. Szervizként is működött a cég, hisz tulajdonosa kiváló műszerészként bármit megjavított.
Az idén a szokásos farsangi ünnepelés tavaszváró ünnep formájában került megrendezésre a Reibel Mihály Művelődési Házban.
A műsoros mulatságot tegnap tartotta az eleki általános iskola. A szokásos farsangtól eltérően itt nem a jelmezes felvonuláson volt a fő hangsúly, hanem színpadi produkciókon – a műsorral készült osztályokat, csoportokat a többiek nézték.
Így folyamatosan egymást váltották a szereplők és a nézők – a hangulatot látva előbbiek és utóbbiak egyaránt határozottan élvezték a műsort.
A műsorszámok között – a teljesség igénye nélkül – volt például kiváló népitánc-műsor, kisördögök tánca, megtekinthettük az öreg MacDonald gazdasági udvarát, de nem maradt el a szirtaki, a hagyományos görög tánc sem. Több tehetséges versmondó is fellépett, egyikük, Illés Eszter ráadásul a saját, tavaszról szóló költeményét szavalta el!
A legnagyobbak akrobatikus elemeket sem nélkülöző hip-hop táncbemutatója során a közönség többször felmorajlott a különleges show-elemeket látva.
Köszönjük a résztvevőknek (és a hálás közönségnek) a színvonalas műsort!
A rendezvényről készült fotógaléria megtekinthető az iskola honlapjára kattintva.
Nemrég jelent meg a Mag József-féle üzlet Singer varrógép-kezelői tanfolyamáról szóló rövid bejegyzésünk. A családtól nemrég érdekes fényképeket kaptunk az 1928-as eredeti fotókon is szereplő kis terítőkről, melyeket a résztvevők a gépeken készítettek.
Az eredeti 1928-as terítőkről készült összes fénykép
Klemm Tamás
Ezen a valószínűleg 1956-os fényképen a Klemm család tagjai láthatóak.
A képen balról jobbra: Klemm József István (1923-1987), mellette felesége, Zöllner (akkor már Zentai) Magdolna (1927-2005), mellette áll fiuk, Klemm István (1948-2009). Fölötte a kis Klemm Hilda (1955-), akit édesanyja, Strifler Franciska (1932-2002) tart karjaiban, mellette az ő férje, Klemm Ferenc (1928-). Jobb oldalt ülnek: Post Genoveva, azaz idősebb Klemm Ferencné (1906-2000), és id. Klemm Ferenc (1898-1970).
Idősebb Klemm Ferenc és felesége az 1946-os kiűzés során már eleve nem fiatalon Németországba kerültek, és csak látogatóba jöhettek haza a saját gyerekeikhez. Ifjabb Klemm Ferenc (“Pötyi bácsi”) is így járt, ő azonban a kedvese, Franciska kedvéért önként hazatért Németországból, hogy feleségül vegye őt. Jelenleg ő a Klemm család ezen ágának legidősebb élő tagja. Isten éltesse!
Klemm Tamás
Egy régi fénykép az eleki általános iskola tanárairól. Amint látható, nagy részük egyházi ember volt. A helyszín a “zárda” hátsó beszögellő udvara.
A képen balról a negyedik Singer Ferenc (1919-1993), eleki pap, aki szenvedélyes fotós volt, és akinek a gyűjteményéből a kép származik. Ő később a szegedi Tátra-téri templom plébánosa volt haláláig. Singer Ferenctől jobbra áll a még igen fiatal Mester György, az iskolánk későbbi névadója.
A többiek kiléte egyelőre nem ismert, továbbá az sem, hogy mindannyian tanárként dolgoztak-e, avagy csak látogatóban voltak Eleken. A helyszín a tető ma is meglevő alakja miatt egészen biztos.
A Harruckern Középiskola eleki tagintézményében az idén azért került sor később, vagyis március 30-án a szalagavatóra, mert a helyi közintézmények egy részében kényszerből szénszünetet kellett tartani, de az előzményektől függetlenül azért mégis felejthetetlen élményekkel távozhatott mindenki a rendezvényről a városi sportcsarnokból!
Az ünnepség elején felolvasták Erdős Norbert levelét, melyben boldog, reményteli jövőt kívánt az idén ballagóknak a megyei kormánymegbízott.
Majd ezt követően az integrált intézmény igazgatója, Mikolán Róbert mondta el az ünnepi beszédet, aki többek között arról szólt, hogy a szalag jelkép, hisz elárulja, hogy ki tanul a Harruckerben. Mindenkinek szorgalmasan kell tanulni, és be kell tudni bizonyítania, hogy képes szellemi és fizikai munkát végezni.
Utána következett a szalagok feltűzése, elsőként az igazgató tűzte fel a szalagot Singer Ferencnek, az eleki telephely vezetőjének, majd következtek az osztályok.
Az idén a következő osztályok fognak ballagni: 12/d.-gimnázium- a fotón is ők láthatók-(osztályfőnök. : Mede Olga), 12/c.-gimnázium (Megyeri Zsolt), vadászok (Valki Antal), 12/b. -bolti eladók (Kovács Katalin), 12/a. -szakácsok, pincérek (Nagy Endréné), 13/a. -pincérek, szakácsok (Fodor Zoltán).
A szalagok feltűzése után következett az ünnepi műsor, melyben az osztályok külön-külön, illetve közösen is felléptek, de voltak gyulai és békéscsabai fellépők is.
Az egyik legsikeresebb műsorszám volt a palotás és a keringő, mely utóbbit a képen látható eleki végzősök táncolták. (Az elekieknek a táncokat Mede Olga tanárnő tanította be.)
A szalagavatót Tolnai Péter megyei, illetve Turóczy András városi önkormányzati képviselő is megtisztelte jelenlétével.
Sok sikert kívánunk mi is az idén ballagóknak!
(A fotókat Zsóri Tibor, az eleki tagintézmény számítástechnikai tanára készítette.)
Rapajkó Tibor
Aki ma pl. Elekről Lőkösházára (egykor Elek része) utazik, és átmegy a vasúton, annak bizonyára feltűnik, hogy baloldalt található egy fákkal borított domb, ahol egykoron állt a Bánhidy-kastély az 1870-es évektől 1976-ig.
Itt valamikor a Bánhidy- család bárói ága élt, akikről manapság az átlagember nem sokat tud, ezért is tartjuk fontosnak, hogy most egy kicsit részletesebben szóljunk róluk.
A váci egyházmegyei levéltárban őrzött nemesi oklevél másolata szerint Bánhidy József III. Károly (1711-40) magyar királytól kapott nemességet 1718. december 4-én. (A családi hagyomány és a szakirodalom szerint azonban régebbi nemességről van szó.)
Valószínűleg valamelyik zavaros évszázadban elveszhetett ez a régi oklevél, és egy nyugalmasabb időszakban, pl. a török kiűzése után szükségessé válhatott a nemesség igazolása ismét!–R. T.
A címer heraldikai leírása a következő (részlet az oklevél magyar fordításából): “Egy egyenesen álló kék színű lovagi pajzs, amelyiknek alsó része zöld mezővel van kitöltve, amelyen a két nagy égitest, vagyis a Nap és a Hold között–emez a pajzs alsó jobb, míg amaz a felső bal részében világít–egy egyszarvú a pajzs alsó, jobb széle felé fordulva ugrásra készen ágaskodik szétvetett mellső lábakkal és a háta fölé emelt farokkal. Első lábaival egy aranyozott, a zöld mezőből kiálló, zöld koszorúval díszített lándzsát tart, mely egészen a pajzs felső részéig ér. A pajzson egy nyitott lovagi sisak nyugszik királyi koronával, mely három–belőle kiemelkedő–lengő fehér tollal van díszítve. A sisak csúcsáról a címerpajzs oldalaira jobbról ezüst és piros, balról arany és kék sisaktartó, vagyis foszladék hullámzik tetszetősen, csinosan és tetszetősen díszítve emezt és amazt.”
A nemesi oklevél sehol sem szól arról, hogy a Bánhidy- család miért kapott nemességet, mint ahogy azt sem említi, hogy mit jelentenek a címerben a szimbólumok.
Az viszont jól látszik, hogy az unikornis, vagyis az egyszarvú van a központban. Ez a képzeletbeli lény már az ókorban is felbukkan jelképként, a mitológia szerint pl. a porrá zúzott szarva minden méreg ellenszere!
2012. április 1-én a Bánhidy- család egy másik ágából (a bárói ág kihalt) négy személy Eleken és Lőkösházán is járt, hogy felkeressék az egykori helyszíneket.
Eleken az adventista otthonban elbeszélgettek az utolsó szemtanúval, Kotroczó Menyhérttel (89), aki a fotón Bánhidy Lászlóval látható.
Lőkösházán bejárták az egykori kastély környékét (Bánhidy Attila és Bánhidy László).
Voltak az ottani temetőben is, ahol láthatták a Bánhidy- család elég méltatlan körülmények között lévő síremlékét, illetve felkeresték az újjávarázsolt Bréda-kastélyt is, amit dr. Megyeri Zsolt mutatott be.
Ezen látogatást nyugodtan nevezhetjük történelminek is, hisz egy olyan családról van szó, melyből többen kerültek ki olyanok, akik komoly szerepet vállaltak nem csak Arad vármegye, hanem az ország életében is. (E sorok írója megtiszteltetésnek vette azt, hogy a leszármazottak jelen lévő tagjait kalauzolhatta, illetve segíthetett is nekik!)
Nekünk is, itt a mai Eleken is illik minél többet tudni a Bánhidyakról is. (Szerintünk mindentől függetlenül még ma is, Bánhidy László /1906-84/ a legközismertebb Bánhidy, aki Matula bácsit alakította a közismert ifjúsági filmsorozatban.)
Forrás: Bánhidy Attila (69) szóbeli és írásbeli közlése. (A fotókat Bánhidy András készítette, amit szintén nagyon köszönünk.)
Rapajkó Tibor
A boldog békeidők, illetve az azt követő közismert tragikus események után az elekiek 1924-ben ünnepelték meg a község újratelepítésének a 200. évfordulóját (bicentenáriumát), vagyis azt, hogy a török pusztítás után egykoron németekkel népesítették be Eleket.
elekfoto 