Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény történelem

A Tisch-família: az Amerikát megjárt pikkolós és családja

Klemm Tamás

Timár László kedves olvasónk küldte a következő képet családjáról, az egykor Eleken élő Tisch családról a következő információkkal (idézem):

“Timár László vagyok. Eleken születtem 1946-ban. Édesanyám szintén ott 1922-ben. Szüleim 1945-1949 között Kintzigmajor ma már nem álló tanyasi iskolájában tanítottak, anyám alsó tagozatot, apám felső tagozatot (mindkettő összevont volt).

Nagyapám Tihanyi (Tisch) András, aki Eleken született 1897-ben, meghalt ugyanott 1973-ban. (Az eleki temetőben nyugszanak nagyanyámmal együtt). Dédapám Tisch Mihály, aki az első eleki gyermek-fúvószenekar névsorában az 5.-ként szerepelt.

Michael Tisch piccolósként megjárta Amerikát. Ő 1865-70 körül született és az 1950-es években hunyt el. A mellékelt képen ő és családja látható 1947-ben.

Az eleki Tisch -Timár -Tihanyi család 1947 körül
Az eleki Tisch -Timár -Tihanyi család 1947-ben

Ülő sor közepén dédszüleim: Tisch Mihály jobbján felesége, ülő sor bal szélén legidősebb fiuk Tihanyi (Tisch) András -nagyapám-, jobb szélén az ő felesége, Gáspár Margit, (nem eleki) -nagyanyám. Álló sor jobbról: Tihanyi (Tisch) Olga – édesanyám -, karjában én. A képen látható további személyek Tisch Mihály lányai vejei, menye, fia unokái.

Természetesen mindenkit tudok ki kicsoda, nem akarom untatni az oldal olvasóit. A képen látható 18 személy közül már csak hárman élünk. Álló sor balról 3.: Rónai (Ruck) Klára, később Herczeg Lászlóné, édesanyám és jómagam. A leszármazottak közül ma senki nem él Eleken; Békéscsabán, Dunakeszin, Budapesten, Vácott, Pécsett, Hajdúszoboszlón Miskolcon és Németországban élnek.”

Köszönjük a szép fotót és az adatokat Timár Lászlónak!

Kategóriák
archiv épületek család csoportkép egyház emberek közigazgatás művészet politika történelem

Érdekességek az Országzászló-emlékműről – újra

Klemm Tamás

Timár László egykori eleki, jelenleg Szekszárdon élő olvasónk kedves levelet küldött a napokban, melyben több érdekes családi-történelmi adalék mellett édesanyja elmondása alapján közölte az Országzászló képein szereplő kislányok neveit.

Országzászló-emlékmű 1.
Országzászló-emlékmű 1.

Ezek szerint a képen álló négy díszruhás lányka a következő:

A kép jobb szélén édesanyja, Tihanyi (Tisch) Olga, melette Angyal Ilonka (a korabeli postamester lánya), balról a második egy Szajkó nevű kislány, az iskolaigazgató lánya, akinek a keresztnevét nem tudja Timár úr édesanyja.

Ismét beigazolódott számunkra, hogy hasznos közzétenni a régi fényképeket, hisz enélkül talán soha nem derült volna fény a rajtuk levők kilétére.

Köszönjük az érdekes adatokat Timár Lászlónak és édesanyjának!

Kategóriák
épületek egyház esemény modern tájkép természet

Beköszöntött a Tél

Klemm Tamás

Aki nem csak odabent üldögél, az utcára kilépve érezheti jócskán, hogy kaptunk egy kis szibériai hideget, mellé mediterrán nedvességgel – mindkettő import: jó minőségű hideg levegő mellé jó kis déli pára – nos, ettől most jó sok hó esik, mellé meg tényleg hideg is van.

Az eleki római katolikus templom 2012. február 3-án este, havazásban
Az eleki római katolikus templom 2012. február 3-án este, havazásban

“Gyed Maróz”, avagy Fagy Bácsi a messzi Oroszországból jól kitalálta ezt, nesze neked globális felmelegedés, most éppen betemet minket a fehér cucc.

Eleki németek kiűzésének emlékműve 2012. február 3-án este
Eleki németek kiűzésének emlékműve 2012. február 3-án este

Meglepetten néztem a tévében, hogy az emberek megrohanták a nagy szupermarketeket, és feltöltötték ennivaló-készletüket. Nekem mondjuk ez a magyar államcsődről folytatott fejtegetések hatására már korábban eszembe jutott, de végül csak néhány számomra rokonszenves konzerv vásárlásáig jutottam.

Valahogy szokatlan az elképzelés, hogy történhetnek dolgok, ami miatt különböző félelmetes katasztrófák érik az embert: beszorul a házba, nincs mit enni, betemeti a hó, megszűnik az államhatalom, meg ilyenek.

Azért én bízom  benne, hogy a katartikus katasztrófa most elmarad, bár a szerdára jósolt mínusz 28 fokos hőmérséklet (mit hőmérséklet, hidegmérséklet…) félelmetesen hangzik, és újabb zsák lengyel szén beszerzéséért kiált. Szegény lengyeleknél itt-ott mínusz 35 Celsius dúl éppen.

Hát nem irigylem őket, de mi hátha megússzuk, és ha más érdekeset nem is, esetleg kicsit szánkózni tán lehet majd most. Addig is, míg mindenki beüzemeli az eddig a sufniba száműzött ródlit, csináltam pár képet ma este, hisz ki tudja, holnap ki bírom-e nyitni az ajtót a hótól. Nézzék el az átlag alatti minőséget – a mobiltelefon képességei határán állt a fényképezés során.

Kategóriák
emberek esemény modern rólunk történelem

10.000 kattintás!

Valamikor tegnap a látogatottságunk elérte a tízezer letöltést!

Ez persze részben a saját teszteléseinknek is betudható, barátok kattintgatásának, és hasonlóknak, de azért mégis érdekes elmondani, hogy nem egész egy év alatt ennyiszer megnézték oldalunkat.

Köszönjük szépen a megtisztelő érdeklődést, és várjuk szeretettel a hozzászólásokat, történeteket, fényképeket!

Üdvözlettel,

elekfoto

Kategóriák
archiv épületek csoportkép emberek esemény gasztro szakma történelem

Farsangi mulatság 60 évvel ezelőtt

Egy régi farsangi mulatság fotója a következő kép. Helyszíne a mai könyvtár alsó részének helyén akkoriban működött vendéglátóipari egység volt.

Farsangi mulatság 1952 februárjában
Farsangi mulatság 1952 februárjában

A képen Bottó Péter kocsmáros és Nagy Károly pénztáros látható, vendégeik körében. Az akkori időben engedélyt kellett kérni a mulatságok szervezésére, és egy rendezvényen legfeljebb 50 liter bort volt szabad kimérni.

A vendégek balról jobbra:
Ale János, Pisják János, Dévényi Illés, Cs. Szabó …? Barta Istvánné, Barta István, Lengyel István, Horváth …?

Köszönjük a szép fotót Truczánné Bottó Máriának és Kalló Pálnak!

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény mezőgazdaság szakma történelem technika

Gyapotválogatás télen

Klemm Tamás

Egykoron a magyar mezőgazdaság le kívánta győzni a kapitalista amerikai ültetvényeseket, így vezetőink parancsba adták: gyapotot kell termeszteni!

A dolog nem jött be igazán, hisz manapság nem igazán látni mifelénk végeláthatatlan gyapotföldeket. A kísérlet megbukott, de megmaradt néhány érdekes kép.

Gyapotválogatás az első József Attila T.Sz.Cs.-ben 1949-1950 telén. A képen látható: Lustyikné, Bottóné, Szőkéné, Tóthné, Vargáné, Dobiné kisfiával, Dobi Imrével, ? Jóska, Bottó Mária, Szecsenkóné.
Gyapotválogatás az első József Attila T.Sz.Cs.-ben 1949-1950 telén. A képen látható: Lustyikné, Bottóné, Szőkéné, Tóthné, Vargáné, Dobiné kisfiával, Dobi Károllyal, ? Jóska, Bottó Mária, Szecsenkóné.

A gyapotot télen válogatták, az ezzel foglalatoskodó tsz-dolgozókat örökítették meg ezen a két szép régi fényképen. Eleinte több termelőszövetkezet is működött Eleken, ezek egyike volt a József Attila TszCs. A későbbiekben ezek egyesültek, és a Lenin Tsz. lett az egyedüli termelőszövetkezet Eleken.

Gyapotválogatás a József Attila T.Sz.Cs.-ben 1950-51 telén. Balról jobbra a képen: Tóthné, Szecsenkóné, ? Jóska, Bottó Péterné, Id. Elekesné, az agronómus, Himáné, Csatóné, Vargáné, Bottó Mária, Hajdúné, Tóthné, Elekes Kati, Rocskár Jani, Ifj. Elekesné, Hima Sanyi, Elekes Pali, Szvettné, Pénzesné, ölében kislánya, Pénzes Gizike, Tóthné két unokája, és Ifj. Elekesné kislánya, valamint egy ismeretlen kisunoka.
Gyapotválogatás a József Attila T.Sz.Cs.-ben 1950-51 telén. Balról jobbra a képen: Tóthné, Szecsenkóné, ? Jóska, Bottó Péterné, Id. Elekesné, az agronómus, Himáné, Csatóné, Vargáné, Bottó Mária, Hajdúné, Tóthné, Elekes Kati, Rocskár Jani, Ifj. Elekesné, Hima Sanyi, Elekes Pali, Szvettné, Pénzesné, ölében kislánya, Pénzes Gizike, Tóthné két unokája, és Ifj. Elekesné kislánya, valamint egy ismeretlen kisunoka.

A helyszín biztosan a tsz. valamilyen hivatalos helyisége volt, figyeljük meg a falon látható korabeli mozgalmi plakátokat!

Köszönjük a szép képeket Truczánné Bottó Máriának, illetve Kalló Pálnak!

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek sport történelem

Az eleki futballklub 1960-ban

Klemm Tamás

Mostanában a csoportképek korszakát éljük az elekfoto-n. Nemrég érkezett ez a remek tabló az ötven évvel ezelőtt focizó eleki fiatalokról. Szerencse, hogy készült ilyen – manapság nem kimondottan szokás névvel ellátott tablókat csináltatni. Elég homályosak ugyan a nevek, de sokat jól ki lehet venni.

Az Eleki Futball-Sportklub 1959/1960-as tablója.
Az Eleki Futball-Sportklub 1959/1960-as tablója.

Köszönjük a képet Tiba Andreának, akinek az édesapja, Tiba András a jobb szélen található!

Kategóriák
archiv család csoportkép emberek esemény iskola művészet szakma történelem

Az óvodások táncműsora, 1954. április

Nemrég jutottunk ennek a remek képnek a birtokába, köszönet érte Truczánné Bottó Máriának és Kalló Pálnak.

A fotó az újtelepi nagycsoportos óvodásokat ábrázolja, amint a művelődési házban táncos műsort adnak elő.

Az 1954-es nagycsoportosok táncolnak a kultúrházban
Az 1954-es nagycsoportosok táncolnak a kultúrházban

A képen a következő gyerekek láthatóak, balról jobbra:

Rácz János, Marosán György, Süle Tibor, Durst Mária, Bagi Irén, Lukács Ilona, Hack Erzsébet, Fodor Katalin, Gerstenmayer Gizi, Gorza Róbert, Tarutin János, Stumpf Mária, Zimmermann József, Singer Klári és Gyuszi, Fodor ?, Kassai, Burján Éva, Kovács János.

Kategóriák
épületek ballagás csoportkép emberek esemény iskola közigazgatás szakma történelem

Ballagás 1953-ban

Klemm Tamás

Nemrég érkezett a következő szép, általános iskolai ballagási csoportkép. A helyszíne megegyezik a korábbi, a tantestületet ábrázoló képekével.

1953-as ballagási csoportkép
1953-as ballagási csoportkép

Akkoriban külön fiú- és lány osztályok voltak, a kép tanúsága szerint. A fotó az 1952-1953-as tanévben végzett nyolcadikosokat örökítette meg tanáraikkal. Középen, fehér öltönyben Radnai László, mellette balról Nádor Józsefné, Marika néni, jobbról pedig Mester Klára és Mester György, iskolánk későbbi névadója látható.

Ki ismeri fel a rokonát a képen?

A fotót köszönjük Tiba Andreának, akinek az édesanyja, Galbács Zsófia felülről a második sorban, a jobb szélen látható.

Kategóriák
esemény modern történelem technika

Történelem a kertből

Wittmann Attila

Elekre 1944. szeptember 24-én érkeztek meg a szovjet csapatok. Néhány nap kemény harc után sikerült megszilárdítaniuk helyzetüket. A magyar honvédek még 26-án ugyan betörtek a településre, de sajnos a kezdeti sikerek ellenére mégis visszavonulásra kényszerültek. A frontvonal megszilárdítása érdekében a szovjetek ágyúkat telepítettek a házak kertjeibe. Onnan tüzelve igyekeztek támogatást nyújtani az élvonalban harcolóknak.

A legelterjettebb a 76,2 mm-es űrméretű ágyúk voltak (Pl: M 1939, M 1943). Forrás: kamar-zinnfiguren.de
A legelterjedtebb a 76,2 mm-es űrméretű ágyúk voltak (Pl: M 1939, M 1943). Forrás: kamar-zinnfiguren.de
A legismertebb talán a ZIS-3. Forrás: armchairgeneral.com
A legismertebb talán a ZIS-3. Forrás: armchairgeneral.com

Ilyen 76,2 mm-es repeszgránátot tüzelő ágyút állítottak fel például az Arany János utcában és Újtelepen, a Mátyás Király utcában is.

A tüzérség kertekbe történő telepítése több okból is szükséges volt. A frontvonalban harcolók tüzérségi támogatás nélkül nem tudták volna tartani állásaikat. A településen belül a sok ház, melléképület kiváló fedezéket és takarást biztosított az ellenséges magyar és német repülők, valamint az esetlegesen betörő magyar gyalogság ellen. Ha egy ágyút az utcán, vagy közterületen hagytak volna, akkor az messziről észrevehető, így kiváló célpontot nyújtott volna egy ellentámadás során.

A hüvelyfenéken jól látszik az „idő vasfogának” a nyoma.
A hüvelyfenéken jól látszik az „idő vasfogának” a nyoma.

A harcok után a csapatok elvonulva magukkal vitték a letelepített harceszközöket is. Viszont az üres hüvelyekkel nem bajlódtak, azokat ott hagyták, ahol a löveg állt. Sajnos az évek során ezek jellemzően elkallódtak, és már csak elvétve lehet fellelni belőlük. 

Az egykori ellenségek. Fent egy 105 mm-es magyar tábori tarack (úgynevezett „Göring” tarack) hüvelye Kétegyházáról, amivel Eleket lőtték, lent a 76,2 mm-es szovjet hüvely Elekről, amellyel Kétegyházát lőtték.
Az egykori ellenségek. Fent egy 105 mm-es magyar tábori tarack (úgynevezett „Göring” tarack) hüvelye Kétegyházáról, amivel Eleket lőtték, lent a 76,2 mm-es szovjet hüvely Elekről, amellyel Kétegyházát lőtték. Látszik a jó nagy különbség a méretük között.

Sajnos a II. világháború nyomai idővel eltűnnek. Az idősek emlékei megfakulnak, a relikviák megrozsdásodnak. A gyűjteményemben is csak ez az egy darab Elekről származó 76,2 mm-es hüvely található tanúbizonyságaként annak, hogy a háború bizony Eleket sem kerülte el.

Kisebb-nagyobb sikerrel igyekszem ezen emlékeket összegyűjteni, és az utókor számára megőrizni. Ha valakit érdekel a téma, szívesen állok rendelkezésére.